Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-04-26 / 98. szám
!*» * ^ V \ v EGRI NÉPÚJSÁG „Pásztón senki sincs, aki Pásztónak Hevesvármegye legnyugatibb pontjáról Nógrádnak legkeletibb pontjára való áthelyezését pusztán rideg Üzleti számítással gondolja megoldani.“ Kaluzsa Kálmán pásztói községi főjegyző észrevételei az Egri Népújság; »Pásztó községet el akarják szakítani Hevesmegyétöl« c. cikkére. Kaptuk a következő levelet: Tekintetes Szerkesztőség ! Tisztelettel kérem, szíveskedjék a folyó hő 14.-iki számban megjplent »Pásztó községet el akarják szakítani Hevesmegyé töl« cikkre észrevételeimnek becses lapjában helyet adni. Pásztó társadalma március 15.-én egy, az általam kifejtett, programra mellett fogott össze. Ennek a társadalmi megmozdu lásnak mőlyrenyulő gyökerei, komoly indító okai vannak. Azok között azonban korunk divatos nagyravágyását senki sem fogja megtalálni Pásztó jól tudja, hogy súlyossá vált gazdasági helyzetében járási székhellyé fejlesztése egy jobb jövő megteremtését csak akkor jelentené, ha sok hiba és mulasztás abbahagyásával összes gazdasági és társadalmi erőit ki fogja fejteni. Enélkül azoknak a menthetetlen községeknek sorsára jutna, amelyeket már a járási székhelyek sorába juttatás sem tudna megmenteni. És akkor nem szólna már mellette az a mentség, hogy Pásztó évtizedek óta tartó visszafejlődésének szomorú lejtőjére, a mai sötét jövő elé nagyrészben tőle nem függő, mostoha körülmények folytán jutott. A mezőgazdaság terén ott a baj, hogy a kicsiny, sovány határ a 6000-en felüli lakosnak felét sem tudja eltartani. Vármegyénknek földbenszegény községei között is ritka az 1 P 60 fillér földadő-fejkvőta, ami csak fél hold negyedosztályu, gyenge szántót jelent. Az országosan válságba jutott szőlőtermelés Pásztónak egyik fó jövedelmiforrása és munkaalkalma volt. Mivel a községben nincs egyetlen ipartelep, a lakosság felét tevő és nyáron is fölös számú munkásnép a hosszú telet százszámra munka- nélkül kénytelen tölteni. Mennyivel szerencsésebb a kő- és kőszénbányával rendelkező Szurdokpüspöki, Tar, Mátraszőlős, Nagybátony, ahol a nép a téli muüKanélküliség nyomorát nem ismeri. Egyébként Pásztó régi virágzását, boldogulását a mezőgazdaság mellett inkább a messze- vidéken elismert kézműiparának és kereskedelmének köszönhette. A kézműipar felett azonban mindenütt a gyáripar győzedelmeskedett. Azonkívül a pásztói ipart, kereskedelmet tápláló, régebbi nagy vidéket a fejlődésnek iodu'.t Salgótarján, Kis- terenye, Nagybátony, Apc, Hatvan községekkel is megosztania kellett. A füleki főszolgabírói hivatalnak Salgótarjánba, a pásztóinak Hatvanba történt áthelyezése, ennek a két városnak Pásztó rovására még nagyobb lendületet adott. Pásztó ipara, kereskedelme pedig a legközelebbi községek szűk körére zsugorodott össze. Ma még ezek a községek Pásztőval gazdasági kapcsolatban élnek. Nem rémlátás azonban, hogy Pásztó ezen, még megmaradt, de nagyobb rész ben nógrádi községeket a forgalomnak más irányba való terelésével [gazdasági kapcsolatából könnyen elveszítheti. Közös nagy hátrányuk, hogy járási székhelyeikre, birősághoz, stb. — még pedig több helyről vasút hiányában kociin, vagy gyalog — a közeli Pásztó helyett sokkal távolabb eső Salgótarjánba, Szi- rákra és Hatvanba kénytelenek járni. Véglegesen egy gazdasági és járási egységbe való tömörítése ezeknek a községeknek Pásztőval együtt egyaránt fontos érdeke. Pászton mindenki tudja, hogy nehéz, két vármegye ősi határait érintő, kényes kérdés az, amely Pásztó sorsát, jövőjét el fogja dönteni. Pásztón senki sincs, aki Pásztónak Hevesvármegye legnyugatibb pontjáról Nógrádnak legkeletibb pontjára való áthelyezését pusztán rideg üzleti számítással gondolja megoldani. Pásztó Hevesben a honalapítás óta történelmi hivatást teljesít. Régebben jómódban és büszkén, ma szegényen, de becsülettel áll tovább nyugati őrhelyén. Onnan nyugodt lelkiismerettel csakis mindkét oldalról elnyerhető jóindulat teljes birtokában távozhatik. Ez Pásztónak mai — bár szomorú — de igazi helyzete. Kelt Pásztón, 1928. évi április hő 24, éo. Tisztelettel Kaluzsa Kálmán főjegyző. A vonat elé vetette magát a káli állomáson egy egri szíjgyártó segéd Tudósítónk jelenti: Pelle Mihály szíjgyártó, egri lakos folyó hó 24-re virradó reggel a káli állomásnál, a fütőház háta mögött a sínre tette nyakát az arra haladd tahervoaat előtt. A tehervonat a szó szoros értelmében lefejezte. Levelet hagyott hátra, melyben béri szüleit, hogy tettéért ne haragudjanak é« a káli temetőben temessék el. Ön- gyilkosságának oka valószínűleg anyagi gondok. Rengeteg szenny, piszok és megszámlálhatatlan mennyiségű patkány van az Eger patak medrében Eger, április 25. A melegebb idő beállta óta orrfacsarő bűz, a rothadás jellegzetes illata tölti be a várost kereszlűlmetsző Eger patak medrét s a visszatetsző állapot legkiválóbb ott, ahol közegészség- ügyi szempontokból a legnagyobb rendnek és tisztaságnak kellene uralkodnia, a belváros ban, a piectér környékén. Az elhanyagolt s a teljes gon- dozatianság állapotába sülyedt patakmedret háziszemét. rothadó anyagok, trágyadombok töltik ki. Annyi szennyet, piszkot, amennyi ott felhalmozódott, csak a szemétgyűjtő telepen látni. Ilyen körülmények között azután nem lehet ctodálkozni azon, hogy a mederben valósággal hemzsegnek a patkányok. Az elmúlt este egy komoly közéleti urakból állló társaság a piaci hídról szemlélte nagy megbotránkozással ez alant elterülő látványt és pár perc alatt több mim 50 hatalmas patkányt szá moitak össze, amint azok a izemét között nyüzsögtek.! Értesülésünk szerint a rendőrség is kezébe vette a patakmeder ügyét és jelentésben hívja fel az illetékes hatóságok figyelmét a tűrhetetlen anomáliára. Reméljük, hogy szigorú, de helyes intézkedésekkel hamarosan megszűnik a város polgárságának egésziégót veszélyeztető állapot, annyival is inkább, mivel a földmivelésügyi minisztérium patkányirtási rendelete nemcsak egyesekre, de magára Eger városára is kötelező. A Magyar Turista Egyesület központja Budapesten dr. Szabó Oszkárt, Heves vármegye árvaszéki elnökét, mint a Magyar Turista Egyesület egri Bükkosztályának ügyvezető alelnökét, az 1928., 1929. és 1930. évekre választmányi tagjává választotta. Az egri 2. számú postahivatal a mai naptól kezdve újból vesz fel csomagokat. 1928 április 26. ■BNHBNHníWHMB9MBBMHHBV9KHMBK9HBS SM’aaBe* HÍREK- Eger, 1928. április 26. A fecskék. Üdvözöljük az első fecskéket, amelyek visszatértek elhagyott otthonukba s vidám didergésükkel meghozták nekünk a valódi, meleg és derűs napokat nyújtó tavasz'. IgeD, itt vannak a fecskék újra és az ereszek alja vidám madárcaiciergéstől lesz hangol. Ez az igazi tavasz jele. Nem a hivatalos tavaszé, amely osak a naptáron mutatja nekünk a tavasz megérkezését, egyébként pedig téli hideget hoz ránk és nem a meteorológiai intézet bejelentett tavasza, amely jósla- latokban merül ki, hanem a tényleges tavaszé. Azé, amely érlelő erejével, biztató, melegével és derűjével új vérkeringést indít meg a föld ereiben és új kedvet hoz az embereknek a további küzdelmek és bajok elviseléséhez. Ezt a tavaszt mindig a fecskék hozzák meg nekünk. Eresz alatt fészkel a fecske ... mondja a magyar nóta és a dalra öröm kél a szívekben. Úgy érezzük, hogy a fecskékkel visz- szatér lassan a mi örömünk is és új erő éled bennünk az új tavaszon — nagy küzdelmekhez, melyekkel ki kell vívnunk a magyar föld jobb életet adó gazdag terméseit. (Kék.) Búzaszentelö. Ma, Szent Márk napján ájtatos lélekkel vett részt Eger katolikus népe a búzaszente- lési körmeneten. A szertartást nagy ünnepi segédlettel Venczell Ede prépost-kanonok végezte. Halálozás Özv. Eötvös Dezsőné szül Magyary Irén 63 éves korában április 23 án reggel Kerecsen- den elhunyt. Temetése április 25.-éu délelőtt volt. Az Egri Reáliskola Bajza Önképzőköre április 28. és 29 én, szombaton és vasárnap tartja évzáró ünnepélyét. Műsor: Lemle Rezső tanár ismerteti az önképzőkör ez évi munkásságát. Neufeld B. VIII. o. t. szavalja Farkas J. két költeményét : De Saint Pierre kapitány és a Szerenád ciműeket. Penger F. V. o. t. Rostand: (Cyrano de Bergerac cimü drámájából előadja az orr-monológot. Flégner V. o. t. Lovászy R.: A négy fekete ló cimű költeményét szavalja. Czunya M. VIII. o. t. Ibsen-ról tart felolvasást. Cholnoky I. VII. o. t. Ibsen : Peer Gynt cimű drámájából monológot ad elő. Czunya M. VIII. o. t. szavalja Ibsen költeményét Magyarországhoz. Kozma A. VIII o. t. bevezeti Ibsennek Dr. Stockmannról írt drámáját, melynek egyik felvonását játszák : Svei- czer M. VIII. o. t., Jónás L. VIII. o. t., Neufeld B. VIII. o. t., Varga Z. VII. o. t, Macz I, VII. o. t., Henkel D. VIII. o. t. — Belépődíj nincs. Kezdete 6 órakor, vége fél 8 órakor. Az Egri Műkedvelők Körének legközelebbi matinéja, mint megírtuk, május hó 6-án, vasárnap d. e. 11 órakor lesz az Urániában. A próbák már serényen folynak mindkét vígjátékból, melyek szereplői a következők : Thuróezy Gyula, T. Sinkó Gizi, Marossy József, Horny ák Miklós, Apor Elemér, ifj. Papp Elemér, Lestál Anna és Lestál Miklós. Ezen kívül még négy pompás magánszám is lesz, A jegyeket május 1-től árusítja a mozi pénztár 1 P. árban.
