Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-04-22 / 95. szám

Előfizetési díp*í postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára lő fillér, vasár- * nap 24 fillér. ♦ Ö8YJS^( a&masswN* Sí &FR2 ­iia 24 FILLÉH T V B ' EGRI nEPUJSAG Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. «Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. * Főszerkesztő: Hr. ÍÍBBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. év/. 9o. szám # Vasárnap * Eger, 1928. április 22. Csütörtökön este Egeren kívül földrengés volt Ostoroson, Kis- tályán és No vajon, amely nagy pánikot idézett elő a lakosság körében Megrezdültek az ablakok, ajtók, megmozdultak a bútorok, de szerencsére komolyabb baj nem történt. A községek lakossága az egész éjszakát ébren töltötte, attól való félelmében, hogy megismétlődik az 1925. januári katasztrófa. Rendőr! Rendőr! Segítség! A napokban egy tekintélyen és jómódú Keríész-u cai szőlős­gazda felháborodva sietett az egri rendőrkapitányságra ■ mi­közben egy írást lobogtatott a kezében, körülbelül imígy pana­szolta el bánatát az inspekciói rendőrtisztviselőnak : — Tegyenek már valamit az urak, mert megint itt lesz a kom­munizmus, ba ismét így szabad írni az újságnak. Ide nézzenek! Az Úristen tízparancsolatját fi­gurázza ki valami idegen nevű űr a Pesti Hirlep Vasárnapjában • új tízparancsolatot szerkeszt művészek számára, de ügy, hogy az olvasók is értsék. Azt írja a 4. parancsban: »Na tiszteld atyá­dat éa anyádat...* A 6.-ban: »Felebarátodat, az Isten szerel­mére, ne szeresd úgy, mint ten­ni agadat !< A 7.-ben azt ajánlja, begy »légy iszákos és dőzsölj!« S azok a nyakatekert észjárású magyarázatok, amelyeket az egye« pontokhoz hozzáfűz! Uram, itt tenni kell valamit, mert nem lesz a vallásnak egy csöpp be­csületje, ha ilyet büntetlenül sza­bad írni. Vasárnapon meg szok­tam venni a Pesti Hírlapot, mert | a feleségem 0 a lányom szereti j olvasni, de ilyenek után nem merem a kezükbe adni. Bizony kedves Kertész-utcai szőlősgazdám, iát tenni kell va­lamit. Csak az a baj, hogy csak most kaptál észbe, minekutána annyiszor vetted meg keserves pénzedért a Pesti Hírlapot, s a többi hasonszőrű ujaágor, hogy a feleséged és a lányod igen megszerette már a betűit a be­tűin keresztül a kártevő szelle­met, hogy nehezükre esne az el­válás. De ennél talán nagyobb baj az, hogy még mindig nem jöttél rá magadtól, hogy mi a tennivalód! Valamit úgy ösz­tönösen megérezhettéi a be­csületes magyar szivedben, hogy nagy-nagy kincseket akarnak kilopni a telkedből, saját portádon támadnak meg, azért szaladsz a rendőrségre, tü­zet kiáltsz, segítség után áhítozol. Pedig hát azt kellett volna ten­ned, hogy a felháborodás szent dühében izmos magyar öklöddel összegyúrod s fényesre kisubic- kolt csizmád alá tiprod a hit­ványnak talált papirost és meg­fogadod, hogy soha többé nem engeded házadba sem azt a lapot, sem más atyjafiát. Ha sokat nem is, de találsz még olyan magyar újságot, mely adni akar neked hitet, reményt, szereteted s nem elvenni tőled mindent, ami szent örökség volt az ezeréves magyar ’ földön. A rendőrség az ilyesfajta lélek- ! Eger, április 21. Az Egri Népújság tegnapi számában megírtuk, hogy csü­törtökön este 8 óra 15 perckor egy másodpercig tortö gyengébb földrengés volt Egerben. A föld­alatti erők működését azonban mindössze az ablakok megrez- dülése, csillárok és képek meg­mozdulása jelezte. Mint értesü­lünk, ugyancsak csütörtökön este 8 óra tájban Oatoroscn, Kistá- lyán és Novajon hullámos föld­lökéseket éreztek, amelyek per­cekig tartottak ős pánikszerű riadalmat keltettek a községek lakosságában. — A földrengés északkeleti irányú és elég heves volt, mert a lakóházak ablakait, ajtajait mind a három község­ben uiegrezegtftte, sőt Kistályán a bútorokat is elmozdította he­lyéből, amiből arra lehet követ­keztéim, hogy itt volt a legerő­sebb hatása. 8 óra 11 perc. A földrengés 8 őrá 11 perckor kezdődött a ezt az időt a meg­állóit őrök alapján állapították meg. Ostoroson és Novajon né­hány másodpercig, míg Kistá­lyán 3—4 percig tartottak a föld­lökések, melyeket földalatti mo­rajlás kísért. A földrengés a községek lakosságát, melynek emlékezetében még élénken él az 1925. január 31.-1 katasztró­fáiig földrengés, igen megrémí­tette. Menekül a lakosság. Amikor a földrengés jelei az ablakok, ajtók megrezdülésőben, a padlásról hallható félelmetes dübörgésben, a bútorok meg­mozdulásában megnyilvánultak, a lakosság Ostoroson, Novajon és Kistályán épen nyugovóra készült, vagy vacsoránál ült. A földlökések után pillanatok alatt ürültek ki a lakások. A lakos­rontás ellen a «szent sajtósza­badság» borában vajmi keveset tehet, de annál többet tehat a józan észretérés és a keresztény magyar öntudat. Dr. Urbán Gusztáv. ság ez 1925.-iki borzalmas ka­tasztrófa megismétlődésétől fél­ve, szinte fejőt vesztve menekült a szabad ég alá s az utcák egy­szerre megteltek kétségbeesett nőkkel, siránkozó, didergő gyer­mekekkel a ideges férfiakkal. Az átvirrasztott éjszaka. A három évvel ezelőtt történt katasztrófába földrengés izgalma feszült a megrémült ember töme­gekben, amely csak saját életére gondolt s kísérletet *em tett ar­ra, hogy ingóságaiból valamit megmentsen. Szerencsére azon­ban a csütörtök esti földrengés elmúlott anélkül, hogy komo­lyabb következményei lettek vol­na. Ennek ellenére Ostoros, Kis tálya és Novaj lakossága csü­törtökről péntekre virrsdő egész éjszak« virrasztóit, készen arra, hogy bármelyik pillanatban újra elhagyják lakásukat. A földrengés kapcsolatos a bulgáriaival. Alkalmunk volt a földrengés­sel kapcsolatban a Magyar Föld­rengéstani Intézet szakértőjével ia beszélni, ki a következőket mondotta munkatársunknak: — A csütörtökön észlelt föld­rengés: — úgymond — össze­függésben lehet a bulgáriai föld­rengésekkel. Ezek nem helyi jellegűek voltak, hanem a bul­gáriai földrengés következmé­nyei, vagyis az ottani katasztró­fáiig földrengés rezgései ide is kiterjedtek. Ilyen földlökésekkel a jelek szerint most jő ideig számolni kell, amig a megmoz­dult földrétegek meg nem álla podnak, el nem helyezkednek. Remélhetőleg azonban ezek a földlökések, tekintettel arra, hogy a tulajdonképeni magvuk igen távolra esik, nem fognak komolyabb következményekkel járni. A Földrsngéstjelzö Intézet felhívása. A szerkesztőség a délelőtti órákban telefonon összekötte­tésbe lépett a Földrengésijslzö Intézet budapesti vezetőségével \ is, ahol a kővetkezőket mondot­ták : — Az egri, ostorost, kistályai és novaji földrengést sz obszer­vatórium műszerei nem jelezték. Az már több Ízben megtörtént, hogy a Budapesttől relative nem nagy távolságra eső kisebb földrengéseket műszereink nem jeleztek. Minden valószínűség szerint ez a földrengés a bul­gáriai földrengés utőrazgáse volt. Miután azonban a tudományost feldolgozás szempontjából inté-l zetünknek szüksége van az os­torosi, kistályai és novaji föld­lökések legprecízebb leírására, arra kérjük a község elöljáróit, valamint az ottani lakosság töb­bi vezetőit, hogy a földlökések lefolyásáról a legpontosabb, rész­letes leírást juttassák el hozzánk, mert intézetünk az adatokat tu­dományosan is fel fogja dol­gozni. Ország-Yilág. — Nagyériékü leleteket találtak Rómában, a Viktor Ensénuel- korző és a Tiberia között, ahol nagyarányú bontási műveletek folynak, hogy kiszélesítsék az utcát, amelyen később modern paloták fognak épülni. — Week-endre csak útlevéllel lehet Angliából Franciaországba utazni, bár a francia kormány általánosságban beszüntette az utasokkal üzemben az útlevél- láttamozási kényszert. — Ötven német katona holttes­tét találták meg a franciaországi Chevregny községben, ahol egy piaca tisztogatásánál fedezék be­járatára bukkantak. A holttes­tek részben a kályha mellett, részben tábori ágyakon feküd­tek és a katonák valószínűleg mérges gázokkal teli bomba fel- robbanásának essek áldozatul. Fegyvereik a falakon lógtak. — A montekarlói játékbarlan­gok négy millió dollárt kerestek a múlt évben. — Súlyos konfliktus merült fel a japán kormány és az egyetemek között, mivel az egyetemi hallga­tók és professzorok nagy része a szocialista párthoz tartozik és nyíltan kifejezést adott annak a felfogásának, hogy nem helyesli a japán kormánynak a kommu­nista párttal szemben tett radi­kális intézkedéseit. — Mary Pickford, a hires mozi- színésznő, visszavonul a filmtől. A neves filmsztár édesanyja utolsó kívánsága készteti erre a lépésre. Mary Pickford anyja néhány héttel ezelőtt halt meg éa végrendeletében, amelyben nagy vagyont hagyott leányára, arra kérte, hogy hagyja abba pályáját. ^3

Next

/
Oldalképek
Tartalom