Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-04-20 / 93. szám

«■g«MfflWK Előfizetési di) postai szállítás­sal: egg hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ 16 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres di)- szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV # POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. évf. 93. szám ♦ JPéntek ♦ Eger, 1928. április 20. „A nehéz viszonyok lassítást parancsolnak Eger város fejlődésének tempójában“ »A legfőbb gondunkat a mostani súlyos kölcsönöknek hosszabb lejáratú, kedvezőbb feltételű kölcsönökre konvertálása képezi«. — A jövő hét szombatján megtartandó közgyűlésen a polgármester jelentést tesz a villamos műveknél tartott alispáni hivatalvizsgálat eredményéről. — A város nem megy bele semmiféle újabb költekezésbe. A maggar gabona. A külföldi piacok éléoken vá­sárolják a magyar búzát éa a magyar gabonaexport mégit csök­kenő tendenciát mutat. Ennek magyarázatát abban leljük, hogy a gabonakészletek rohamosan csökkentek az utóbbi időben és a raktárakban kevés az árú, amely kivitelre számíthat. A piacon általában kedvező­nek ítélik meg a helyzetet, to­vábbi tzilárdulásra számít min­denki a gabonapiacon, da sajnos, ez a szilárdság a gazdákra nem jelent előnyt, mert gazdakézen már nem igen található árú, így a gazdáknak nem lesz hasznuk a gabonafélék árjavulásáből, mert nem rendelkeznek megfe­lelő készletekkel. Tehát úgy látszik a magyar mezőgazdaság válságának egyik titka az, hogy ha vannak gabona- készletek, azok nem a gazda, ha­nem az üzérkedő kereskedelem kezében vannak. Amikor a segí­tés, még pedig a gyors segítés módozatairól tanácskoznak, gon­doskodni kell ennek az anomá­liának megszüntetéséről. De ku­tatni keli a többi okokat is. A mezőgazdasági válság egyik elidézőja az a kedvezőtlen hitel- politika is, amely a gazdaságo­sat a teljes eladósodásba vitte. Az adósságok egyre jobban bő­vülnek. A gazdák ugyanis nem­csak birtokaik fenntartására, hanem igen sokan a megélhetés céljaira is kénytelenek kölcsönt igénybevenni ■ kölcsönpénzből fizetik az adót, a gazdasági sze­mélyzet életfentartását is. Igen nagy jelentőségű tehát az Omge akciója, amely a gaz­dasági válság ‘adatainak össze­gyűjtésére irányul és amelyik kiterjeszkedik a gazdák eladó­sodásának statisztikájára is. De ezen a ponton aztán félre kell tenni minden hipokrizist. Vagy­is, hogy világosan beszéljünk, nemcsak a jelzálogos kölcsönö­ket, hanem a személyi adóssá­gokat is ki keli mutatni, mert csak igy válhat teljessé a mező- gazdaság eladósodásának képe. A német gazdák nem szégyenlet- ték bevallani, hogy földjüket micsoda teher, milyen jelzálogos és milyen váltőkölcsön nyomja, úgy, hogy ott könnyebbben is megy az orvoslás. Nálunk is csak akkor lehet célravezető eb­ben a tekintetben az orvoslás, ha pontos adatok állanak ren- delkelkezétre. A magyar gazdák tehát ne szégyenkezzenek a sze­génységük oka miatt, mert csak a helyzet őszinte feltárásával juthatunk el a gyógyuláshoz. Eger, április 19. Az Egri Népújság munkatársa ma délelőtt fölkereste Trak Géza polgármestert, aki a város idő­szerű kérdéseiről a következők­ben nyilatkozott: — A képviselőtestület közgyű­lését valószínűleg a jövő hét szombatjára hívom össze. Ek­korra ugyanis már valószínűleg befejezést nyert a városházán az alispáni hivataivizegálat és ezen a közgyűlésen mär ba tu­dok számolni a városi villamos müveknél megejtett alitpáni hi- vatalvizfgálat eredményéről is. — A vörös fejlesztésében egyelőre nincs újabb program­műnk. — A legrigorőzusabban tart­juk magunkat a költségvetés kereteihez. A városra nehezedő hároméves szőlőkatasztrófa, valamint az egyébként is súlyos általános gazdasági helyzet, lassítást pa­rancsol a fejlődés tempójában. Most, a vízvezeték, csatornázás a Korona szálló felépítése után, nem ambicionálhatunk magunk­nak semmi olyan vállalkozást, amely újabb költekezésekkel járna, mert örülünk, ha ezeknek a terheit ki f fogjuk bírni. Minden olyan programmal, vagy prepozícióval szemben, amely újabb terheket jelentene a városra, ellenzéki álláspontot foglalunk el. — A legfőbb gondunkat pedig az képezi, hogy a terhes ideiglenes kölcsönöket, hosszú lejáratú és kedvezőbb feltételű kölcsönökkel konvertáljuk. En­nek a kérdésnek megoldása a pénzpiac mai viszonyai mellett rendkívűlneházneklátszik ugyan, de nekünk mégis állandóan fog­lalkoznunk kell vele, hogy a városra és a polgárság vállaira nehezedő súlyos terheket köny- nyebb terhekkel cserélhessük minél előbb. — A városi szinház építésének szép tervei már az asztalomon feküsznek. De e szép tervezet megvalósítá­sára ötazázezerpengő költségre van szükség, csak akkor lehet tehát sző róla, ha a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­térium egy hosszabb lejáratú, nagyon kedvező feltételű kölcsönt bocsájtana e célbői rendelkezé­sünkre, amely kölcsönt kizárólag az újjáépítendő városi sein- házban felállítandó városi mozi jövedelméből amortizálnánk. Addig inkább nem lesz színi idény Egerben, de a várost nem terhelhetjük meg színházépítéssel. (k. a.) 13 szavazatot Rothermere lordra adtak le a nagybecskereki községi választáson. Nagy becskerek, április 19. A szerb megszállás alatt lévő Nagybecikereken megtartott köz­ségi választás alkalmával tizen­három olyan szavazőcédulát ta­láltak az urnában, amelyre Rothermere lord neve volt felt írva. A szerbek azt hiszik, hogy/^ a képviselőtestület magyar tag- J jai szavaztak ezekkel a cédu­lákkal. Többen pedig azt állít­ják, hogy a független demokra­ták szavaztak Rothermere lord nevével, hogy ígyia tüntessenek a kormány ellen. A kisebbségi cserkészmozgalmat is megfojtják Romániában. Brassóból jelentik: A buka­resti cserkészközpont vezetője, Nedelku már régóta a gyűlölet politikáját követi a kisebbségi cserkészmozgalommal szemben, jóllehet a romániai megbízottak által ia ratifikált amszterdami caerkéazegyezmény a legtelje­sebb szabadságot biztosítja a kisebbségi cserkészmozgalomnak is. A bukaresti központ most utasítást küldött Aradra, amely szerint csakis olyan cserkészcsa­pat állhat fenn, amelynek a háta mögött legalább egy kö­zépiskola áll. Aradon a kato­likus cserkészcsapat mögött ott áll a minorita gimnázium, de a csapat tagjai között vannak nem középiskolások is és ezek most nem lehetnek többé cserkészek. — Az egyfázisú forgalmiadé ki- terjesztése. Mint illetékes helyről értesülünk, a pénzügyminiszter­nek az érdekképviseletekkel foly­tatott tárgyalásai során felme­rült az a terv, hogy az egyfá­zisú forgalmi adórendszert ter­jesszék ki az építőanyagokra és a szénre is. — A komáromi keresztényszo- cialista párt nagygyűlésén Szüllő Géza országos pártelnök is fel­szólalt és többek között ezeket mondotta: »Ebben a városban minden magyar. Hiába írják ki azt, hogy Komarno, ez a város Komárom marad. Hiába keresz­telik át az utcákat, ebben az országrészben mindenkor meg­maradt a magyar magyarnak és megmarad a jövőben i*.« — A Magyar Cserkészleány Szö­vetség május 3—18 ig Budapes­ten cserkészleány-világkonferen- ciát rendez. Ez alkalomból 40 nemzet képviselője jön Magyar- országba. Csekó Gábor nagyprépost Örvény község díszpolgára Ma délelőtt díszküldöttség adta át a díszpolgári oklevelet Eger, április 19. Mint ismerés, Csekó Gábor pápai prelátus, egri nagypré­post, felsőházi tagot díszpolgá­rává választotta a hevesmegyei Örvény község képviselőtestü­lete. A díszpolgári oklevelet ma délelőtt diszküldöttség hozta Egerbe. A küldöttség tagjai dr. Kemény Imre ny. kormánybiz­tos vezetésével Véber János szentszéki tanácsos, tiszafüredi plébános, Sztinka Rezső Örvény község főjegyzője és Csetznok Ferenc, Örvény község képvi selőtestületének tagja, voltak. A díszpolgári oklevelet Sztinka Rezső községi főjegyző meleg, üdvözlő szavakkal nyújtotta át a nagyprépostnak, aai könnye­kig meghatva, az igaz szeretet szavaival köszönte meg Örvény községnek és vezetőinek a nagy megtiszteltetést. A küldöttség tagjait ezután Csekő prelátus nagyprépost ebéden látta ven­dégül. — A fegyverszakértők Szentgott- hárdon ma befejezték munká­jukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom