Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-04-19 / 92. szám

Elöíizeí postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ ( S fj i Ä R Ä 16 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Br. ÜBBÁN GUSZTÁV # POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOH XL V. évf. 92. szám ♦ Csütörtök ♦ Lg er, 1928. április 19. A külügyi tárca költségvetésének tárgyalása A magyar külpolitika sikerei. Dekadencia. A háború* veszteségek között talán egyike a legborzalmasab- baknak a háborúban résztveit népek éc nemzetek dekadenciája. A világháború kezdetben úgy hatott a leikökre, mint egy tisz­tító hatalmas vihar a természet­ben. Nagy volt a megábaszállás, meaculpás hangulat lett úrrá a szíveken. Azonban ahogy egyre múltak a háborús évek, a hadi bravúrok megszokottá lettek, a megélhetés gondjai s a folytonos gyász hangulatai már megőrül­ték az idegeket s mindjobban előlopakodhatott rejtekéből az izgatás, a tömegek alacsonyabb szenvedélyeire spekuláló defetiz- mus. Hiába győztünk u világ összes hsrcterein, erkölcsi életünk idegrendszerét belülről őrölte meg a szú. Az összeomlásnak ily körülmények között be kel­lett következni. A vezető ténye­zők kezéből kiesett a gyeplő, felelőtlen tényezők a demagógia szárnyán szóhoz jutottak. Bár uralmuk rövid tartamú volt, az erkölcsi ernyedtség, az önbiza­lomvesztés árnyékként kísérik a lelkeket. Meglazultak az er­kölcsi kapcsok, megrendült az önhit, a jövőbe vetett remény. Ebben a lelki depresszióban szü­letnek a kétségbeesés sötét gon­dolatai : az öngyilkosságok, a családi élet béKés feldulása, a házassági elválások, a gyermek­től való félelem, a pillanatnyilag narkotizáló gyönyörök, a keserű kiábrándulás, a megsemmisülés­nek hitt haléiba való menekül én. Yan-e orvos s van-e orvosság erre az üszhös bajra?! Van. A kétségbeesés, a kis- lelküség, az élettől való mene­külés — erkölcstani, szellemi orvossága — hit, remény [és sze­retet, e három isteni erény, »mi­ket annyira lebecsült a múlt szá­zad generációja és annak em­lőin felnevelkedett mai nemze dék. A szellemi és erkölcsi meg­újhodás majd meghozza az anyagi körülmények javulását, az anyagiak kellő értékelését, útját állja a látszatért valő szol­gálatnak s nem a kirakat, de az éléskamra számára fognak tenni-venni az emberek, megsze­retik az okos takarékosságot, megvetik a szemérmetlen adős- ságcsinálást suszternál, kereske­dőnél, szabónál, étkezdében, el­szoknak a részletfizetés és rész- letletagadás nyomasztó rendsze­rétől: addig takaróznak, amed­dig a takaró ér. Ha ez bekövetkezik, a deka­denciát egészséges fejlődés fogja felváltani. Ez úton lassan vissza­szerezzük, mit bűnös módon a háborúban elvesztettünk. (Or. Cs. L.) Budapest, április 18. A képviselőház ma a külügyi tárca költségvetésének tárgya­lására tért át. Görgey István elő­adó ismertette a javaslatot. — A magyar külügyi politikának érdemeit és sikereit méltatva, kiemelte az olasz—magyar ba­rátsági szerződés jelentőségét. Az az akció, amelyet lelkes ba­rátunk Rothermere lord (éljen­zés) folytat, lehetővé teszi, hogy bizakodással tekintsünk a ma­gyar jövőbe. Hangsúlyozza, hogy azok a nagy összegek, amelye­ket külügyi adminisztrációnkra költünk, nem pazarlás, mart ezek a költségek a nemzet érdekét szolgálják. Mint nagyszabású tervet üdvözli a dunai hajózás bekapcsolását a Fekete-tengari hajózásba. — Nagyjelentőségű a délamerikai magyar követség felállítása is. Brazíliában a la­kosság nagy százaléka analfa­béta. Az ottani magyar kiván­dorlók gyermekei sem járhattak iskolába, A kormány Sao Paoló- ban, ahol nagyobb tömegben élnek magyarok, két iskolát ál­lított fel és a környéken további nyolc iskola felállítását tervezi. Kéri a költségvetés elfogadását. Budapest, április 18. A kormány jelentése szerint Csonkamagyarország lakosságá­nak száma 1920-ban 7.984.149 volt. Ez a szám 1925 végéig Róma, április 18. Olaszországban több helyen másfélméter vastag hóréteg bo­rítja a földet. TJdinében 40—50 A városok országos kongresszusa. Budapestről jelentik: A ma­gyar városok országos kongresz- szusának állandó bizottsága ma délelőtt Krakker Kálmán elnök- lésével ülést tartott, amelyen azzal a törvényjavaslattal fog­lalkoztak, amely az állami ren­Beck Lajos beszéde során ki­fejti, hogy Magyarország jövő külpolitikai orientációjára döntő jelentőségű a francia-olasz meg­értés és Olaszországnak Jugo­szláviával való kibékülése. Mi­nél inkább közeledünk Ausztria Németországhoz való csatlako­zása kérdésének megoldásához, annál nagyobb mértékben ne­hezedik reánk a germán állam vonzóereje. Ha Franciaország a szláv éa germán veszedelem­mel szemben kibékül Olaszor­szággal, akkor érdekében áll, hogy egyengesse a békét Ju­goszlávia és Magyarország kö­zött is. Megyei-ország mindent megtett, hogy Jugoszláviához való viszonyát javítsa, de saj­nos, e lépéseink nem jártak a kellő eredménnyel. A kisantant államait a politika vezeti és ez­zel szemben vámvédelmünk tel­jes lebontása is eredménytelen. A kereskedelmi szerződések tehát nem jártak sikerrel. Csak az a kereskedelmi politika lehet eredményes, amely odasiműl a külpolitikához és a külpolitikai barátság fejében eredményes ke­reskedelmi politikai szerződése­ket követel. 8.368 373-ra emelkedett. Öt év alatt tehát négyszázezer fővel emelkedett Csonkamagyarország lakosainak száma. gramm súlyú jégdarabok estek. Mantuában a jégverés elpusz­tította a virágzásban lévő gyü­mölcsösöket. dőrség kiadásainak egyrészét a városoktól kívánja behajtani. A tanácskozás során Eberth Géza megállapította, hogy a vá­rosok háziartá8i alapjául szol­gáló jövedelmek csökkenő tenden­ciát mutatnak és így nem lehet őket újból megterhelni. Ezt a nézetet fejtegette Vásáry István debreceni poigármesterhelyettes is. Elhatározták, hogy tiltakoz­nak a törvényjavaslat ellen és megkeresik a városok országgyű­lési képviselőit, valamint felső­házi tagjait, hogy ebben az ügy­ben emeljenek szót a városok érdekében. Elhatározták továb­bá, bogy a kormánynál orvos­lást keresnek a cementgyárak kartelje ellen és megkérik a pénzügyminisztert, hogy a fázis­rendszer következtében meg­csappant forgalmi adóbevételek pőtlásáről gondoskodjék. A leg­közelebbi ülést május máaodi- kán tartják. Csődöt mondott a román igazságszolgáltatás. Kolozsvárról jelentik: Románia igazságszolgáltatása a teljes csőd előtt áll. Ezt most már az igaz- ságügyminisztárium által kiadott statisztikai adatokból is meg le­het állapítani. A minisztérium ugyanis Erdély és a Bánság birőságaihoz kérdőíveket küldött, hogy a bit óságoknál felhalmozott és elintézetlen ügyeket jelentsék be. A beküldött jelentéseket az igazságügyi statisztikai főnök feldolgozta és az eredmény el­rettentő képet mutat. Eszerint az erdélyi és bánsági ítélőtáb­láknál még az 1925—26. évről 6500, a törvényszékeknél 60 ezer és a járásbíróságoknál 390 ezer elintézetlen ügy hever. A román igazságszolgáltatásnak úgy lát­szik nem fontos az állampolgá­rok érdeke. '■S.11 '..'11 ■!_ ■■ ■ . , rn... JL. .Ml. 1930-ban Kecskeméten lesz dalosverseny. Kecskemét, április 18. A kecskeméti daloskerület teg­nap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését a városhá­zán. A közgyűlésen 15 dalárda képviseltette magát. A legfonto­sabb tárgy a kerületi dalosün­nep és verseny rendezésének kérdése volt, amelyet a Polgári Daloskor, jubileumával kapcso­latosan, Kecskeméten akart meg­rendeztetni. A közgyűlés úgy határozott, hogy a kerületi da- losversenyt ez évben egyáltalán nem tartják meg. Határozatiig kimondták, hogy az első dalos- versenyt 1930-ban Kecskeméten rendezik meg. A Polgári Daloskor elnöke bejelentette ezután, hogy a Da­loskor a közgyűlés határozata mellett is megrendezi szeptem­berben, esetleg októberben fenn­állásának 40 éves jubileumát és a hangversenyre meghívja a kecskeméti daloskerületbe tar­tozó dalárdákat. Öt év alatt négyszázezer emberrel szaporodott Csonka- magyarország lakossága Több vidéken másfélméteres hó borltja Olaszországot

Next

/
Oldalképek
Tartalom