Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-04-18 / 91. szám
Előfizetési díj- postai szállítással: egy hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- * nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres dij- szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ 1926 APR. 2 4. Főszerkesztő: Dr. ÜRBÁK GUSZTÁV # POLITIKAI NÄPILAP • Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR X L V. évf. 91. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1928. április 18. A huszonheteik párbaj vétségéért vonta felelősségre a bíróság Erdélyi Bélát és hat- hőnaps börtönbüntetésre ítélte. Erdélyi mellesleg feleséggyilhoi- ság gyanúja miatt a budapesti fogház lakója, de ez nem akadályozza meg abban, hogy büszkén ne vallja, hogy eddig huszonhat párbaja volt. Hogyne — huszon- hatszor kiállni egy szál fegyver elé, hutzonhatszor nézni szembe a halállal, már nimbuszt kölcsönöz az embernek. Egyesek úgy is nevezik, hogy párbajhős, lovaglás ügyekben elismert szaktekintély, akire áhítattal tekintett fel a »Szívek harcát« olvasó szó- baleány, a rossz szellemben nevelt gimnazista és a haszontalan fűszeres-segéd, aki azért haszontalan, mert nem szzal törődik, hogy tisztes szakmáját jól megtanulj», hanem kaszinőéletrő), pezsgőé kártyacsatákről és — szenzációs párbajokról álmodozik. Mert huizonhatszor szembe nézni a halállal, amikor ezt az igazi kötelesség — a haza védelme parancsolja, vagy a nők, gyengék oltalmazásában síkra szállni, elismerésre méltó dolog, de buszonhatszor párbajozni összeférhetetlenségből, a törvény- tisztelet megtagadásából — az igazi űri és keresztény társadalom részéről nem várhat elismerést. Az ellenfél az említett esetben azzal védekezett, hogy őt társadalmi kényszer állította a megsértője fegyvere elé. Tehát, hogy is van az igazság ? Erdélyi megsértette ellenfelét, ez bocsánat- kérést kívánt, viszont Erdélyi csak fegyveres elégtételt — hu szonhetedszer — akart adni, tehát megverekedtek. Megverekedtek a szó szoros értelmében földön hemperegve, miközben Erdélyi harapott is — nem a fűbe, — ellenfele nyakába. Tehát ismét társadalmi kényszerre hivatkoztak. Nézzünk hát szembe azzal a bizonyos »társadalmi kényszerrel«. Melyik társadalom kényszerít, annak melyik kasztja, csoportja rendelkezik olyan erkölcsi erővel, hogy annak nem lehet ellenállni? A katonatisztikar felfogása? Nem kényszerít, egyrészt mert tud- tunkkal még mindég érvényben van IV. Károly királyunk rendeleté, amellyel a hadsereg tagjait egyszersmindenkorra eltiltja a párbajozástől, de azért sem kényszerít ennek az illusztris testületnek a felfogása, mert hiszen a honvédség tisztjeinek nem engedik meg hogy egymással párbajozzanak. A polgári és katonai büntető törvénykönyv bünteti a párbajt, a keresztény erkölcstan a legAz egri artézi és gyógyforrások érdekében védterületté nyilvánítják Eger város területét Eger, április 17. A Városi Fürdő részvénytársaság igazgatósága, hogy az artézi és gyógyforrások feítzállő vízmennyiségének csökkentése kizárassék, Eger városának csaknem egész területét védterületté szeretné nyilváníttatni; ez ügyben a városi tanács és a Városi Fürdő részvénytársaság igazgatósága már kérelmet is intézett a m. kir. népjóléti miniszterhez. Ha a m. kir. népjóléti miniszter a felterjesztett terveket jóvá* hagyja, akkor a fürdők-környé- kéből és az Érs6kkertből külső, a város többi részéből pedig belső védterület lesz. A belső védterületen nem lehet majd bányanyitást és semmiféle mélyebb fúrást engedélyezni; a feifakadő forrásokat azonnal be kell tömni; öt méternél mélyebben pedig földmunka csak geo lőgusi engedéllyel végezhető. Megoldást nyert az egri iskolás- ervermekek fürösztésének kérdése Eger, április 17. Rusztek Károly, Heves vármegye kir. tanfelügyelője hosz- szabb ideje fáradozik már azon, hogy az egri iskolásgyermekek fürösztésének fontos kérdését megoldja. Az eredeti terv az volt, hogy a Binét-ielken építendő kétemeletes állami elemi iskolában rendeznek be modern fürösztőhelyiséget a gyermekek számára. A város azonban a mai nehéz anyagi viszonyok között nem vállalta ennek a fürösz- tőhelyiságnek megépítését és berendezését. A megoldásra tehát más módot kellett választani. A tanfelügyelő ezek után a Városi Fürdő r.-t.-hoz fordult, melynek igazgatósága a napokban foglalkozott a kérdéssel és határozatában teljesítette a tanfelügyelő kérését. Minden héten egyszer minden iskolásgyermek megfü- rödhetik 10 fillérért a városi fürdőkben. Minden 10 gyermek után 2 ingyen fürödhet. Hetenként bárosn fürdődélután lesz a gyermekek részére. A kicsinyek a lecsapolt férfiuszodában és a bazinban fürödnek, a nagyobbak a női uszodában és a népfürdőben. A fürdés ideje mindhárom napon délután félkettőtől félháromig tart. Eger város szennyvízcsatornájának épitése A 18 kilométer hosszú csato kilométer Budapest, április . . Eger város szennyvízcsatornaépítéséről Molnár Lajos, a Világítási és Vízmű Részvénytársaság igazgatója, a következőket mondotta az Egri Népújság munkatársának: — A városnak van egy régi, jól roBszúl elkészített esővísleve zető csatornaberendezése. (Cement-csatorna, cement nélkül.) így tehát a városi csatornázási mű nem közös esővíz-és szennyrnahálózatból eddig 14 és fél áll készen. vízcsatorna csőhálózat rendszerén létesíttetik, hanem az elválasztó rendszer szerint. — A most épülő csatorna a szennyvizet és a fekáliát gyűjti össze a városban és vezeti le a kisvasúimelletti nagyszabású deritfi telepre, ahol ebből a csatornafolyadék- ből az értékes szervi anyagok iszapoltatnak, külön tároltatnak és mint megfizethetetlen értékű földjavítő trágya jutnak a kertsúlyosabb bűnnek tartja. S mégis a keresztény öntudat nélküli polgári társadalom kényszernek veszi néháDy jóhiszemű, de elfogult és néhány lovagiatkodási mániában szenvedő ember egészsn egyéni felfogását. Ha volna a magyár keresztény űri társadalomban elég következetesség, akkor ilyen kérdésekben, nem a vivő- mesterek »párbajkődexének* hanem az egyházi és világi törvénynek az álláspontjára helyezkedne mindenki. Sky. és földbirtokosok rendelkezésére. A derített csatornafolyadék a szennytől megtisztítva bocsájta- tik a derítő telepről az Eger- patakba. — A város csatornaépítő vállalkozói 1927 november 4.-én kezdték el a munkát. Állandóan közel 400 munkással és iparossal dolgozunk. — A csatornahálózat hossza 18 kilométer. — Ebből a 18 kilométerbő eddig le van fektetve a nehé részből körülbelül két és fél kilométer betoncső és főgyűjtő vonal, továbbá mintegy 12 kilométer hosszú zománcozott kő- agyagcső hálózat és kb. 250 darab ellenőrző akna. Azonkívül a gépház és a gépészlakás is befejezés alatt van. A derítő telepan az ülepesztő medencék, valamint a permetező testek csaknem készen vannak. A Káptalan utcai patak alatti átvezetés, az Eger-putnoki vasut-ke- resztezés készen állnak. A sok ezzel kapcsolatos, nagy körültekintést igénylő, nehéz műszaki munkálatok és műtárgyak mind folyamatban, részben befejezés alatt vannak és pedig az Eger városi építésvezetőség naponkénti, mondhatni: óránkénti személyes ellenőrzése mellett, (k a.) Az 1928. évi jövedelem és vagyonadó kivetések. A pénzügyminisztériumba sorozatos felterjesztések érkeztek az egyes mezőgazdasági érdek- képviseleti szervektől, gazdasági egyesületektől, melyek panaszolják, hogy az idei jövedelem és vagyonadó kivetések a gazdákra fokozottan súlyosak és nem számolnak a gazdaságok jövedelmével, valamint teherbíró képességével. Megállapították a gazdasági egyesületek, hogy földbirtokok adójának most folyő kivetésénél az egyes pénzügyigazgatőságok lényegesen emelték az adóalapot ott is, ahol ez külön indokolt nem volt és ugylátszik, hogy a pénzügyminisztérium a földbirtok egyenes adójánál akarja behozni azt a többletet, melyet egyéb adók terén mint adőcsökkenést a költségvetésből törölt. A gazdasági érdekeltségek kérik, hogy az egyes földbirtokok jövedelmének becslésénél ne átlagos sablonhoz, hanem egyes gazdaságok tényleges jövedelmi viszonyaihoz igazodjanak. Kérik továbbá az érdekeltségek, hogy az adófelszólamlási bizottságokat több gazdataggal egészítsék ki.