Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-01-12 / 9. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 19*8 január 12 minden tényezőitől, hogy ki ki a maga hatáskörében minden eszköz­zel igyekezzék gátat vetni e népirtó veszedelemnek, a nemzeti elvérzésnek. — És mert a magyar nép- ■záporodéiért, a msgyar nemzet jövőjéért való nagy és nehéz harc (ikerét eliősorban a taní­tóság nevelő munkájától remél­hetjük, tankerületem tanítóságát felhívtam, hogy elkeseredett, el­szánt, fanatikus nevelőmunkájá­val a családélet szentségéért, a gyermekélet megszerzéséért és megtartásáért és a nemzeti élet, a nemzeti erő fennmaradásáért és gyarapításáért kitartással, nagy önfeláldozással, megfeszí­tett izmokkal és ha bel), véres verejtékes homlokkal áldozzon. Olyan nemzedéket kell nevelnünk, amely nemzedék gyilkosságnak, kárhozatot jelentő gyilkosságnak hiszi és tudja nemcsak a csirá­jában megindult élet megölését, hanem az élet lehetőségeinek a korlátozását is. Olyan magyar nemzedéket kell nevelnünk, amely hazaárulásnak, nemzetgyükolás nak látja ór tudja a magyarság szaporodásának a megakasztá- sát, a magyar hon- es fajvédők számának csökkentését és amely nemzedék nem az anyagban, a pénzben, a földben, a gyomor­ban és bujaságban hanem a lel kiségben, az erkölcsben, az esz­mében, az önfeláldozásban és a gyermekáldásban látja és tudja az élet nagy és a magyar élet igazi célját. — Dr.Özekkel Ferenc vármegyei tiszti főorvos: A közegészség- ügy munkásai a mostani tör­vény keretein belül többet nem tehetnek ebben az ügyben, mint amit tesznek. Az elvetélési tör­vényt beli tehát legelsősorban megváltoztatni. Egyes műtéte­ket hatósági engedélyhez kell kötni, amelyet egy orvosnak ne legyen szabad elvégezni. Az ilyen tiltott műtéteket főbenjáró bűnnek kell tekinteni és mint ilyet üldözni. Tulajdonképen az egyke elleni küzdelemben nem az egykét kellene büntetni, hanem a gyermekáldást kellene jutal­mazni. Duikay Pál köszönet szavazá­sát kéri a tanfelügyelőnek ezekért az adatokért, amelyekkel szeme­inket felnyitotta. Felhívja azon­ban arra is a figyelmet, hogy manapság igen könnyen bontják fel a házasságokat és ez is egyik főoka a gyermek- áldás elmaradásának. Mártonffy Lajos vármegyei fir- vaszéki elnök Dutkay Pál néze­tének alátámasztására kijelenti, hogy az árvaszőknek a legutolsó három hónapban 17 közül 15 eset­ben elvált szülök gyermekének ügyét kellett védenie. Hedry főispán: Azt hiszem, egyhangú véleményünknek adok kifejezést, amikor a bizottság elismerését nyilvánítom az iránt a nagy kultur-mű iránt, amit a tanfelügyelő úr kifejtett. A bizottság ezután a főispán javaslatára a tanfelügyelőt és a vármegyei tiszti főorvost bízta meg a gyermekszám Bpadása ü- gyében a kormányhoz intézendő javaslat elkészítésével. Az egri ivóvizek kérdése Átépítik a női kórházat — A Binét-telek parkosítását kéri beépítés helyett a vármegye kórházi bizottsága. — Mitől szagos a vízvezetéki víz? Or. Özekkel Ferenc vármegyei tiszti főorvos jelentése Hevesmegye közegészségügyi állapotáról. Eger, január 11. Hevesmegye közigazgatási bi­zottságának ülésén dr. Özekkel Ferenc vármegyei tiszti főorvos az alábbi jelentést tette Heves­vármegye közegészségügyi álla­potáról : 1927. decemberben a heveny- fertőző betegségek közül kanya­ró 205 (3 haláleset), vőrhas 1, bárányhimlő 6. hökhurut 6, gyer­mekágyi láz 1, difteria 35 (3 ha­láleset), hasihagymáz 22 (8 ha­láleset), vörheny 9, fültőmirigy gyulladás 2 esetben fordult elő. Összesen 287 hevenyfertőző meg­betegedés közül 14 volt halálos kimenetelű. Feltűnők Hevesen a felnőttek között mutatkozó difteria meg­betegedések. A kör ily irányú elterjedésének oka vizsgálat tár­gyát képezi. Egerben a kanyaró már csak szórványosan fordul elő, ezzel szemben egyes közsé­gekben csoportosan jelentkezett. A vármegye területéről 38 Dyiit gümőkőros esetet jelentettek. A felsorolt hevenyfertőző megbe­tegedéseken kívül főleg a légző­szervi hurutok mutatkoztak, elég jóindulatú lefolyással. A kórházvizsgáló bizottság a Binét-telek beépítése ellen. A közigazgatási bizottság kór­ház vizsgáló küldöttsége Török Kálmán delegált bizottsági tag közbenjöttévei az egri férfi- és női kórházat vizsgálta meg. A vizsgálati jegyzőkönyvekből le­gyen szabad az alábbi részlete­ket idézni: — Az egri irgalmas férfikőrház jegyzőkönyve szerint: »Sajná­lattal értesült a bizottság arról, hogy a kórház épületével szem­ben levő, lerombolás alatt álló Binét-ház helyébe Eger város vezetősége emeletes iskola fel­építését tervezi. Megállapítván azt, hogy : a kórháznak inkább levegőre, illetve parkosított előtérre volna szüksége, amihez a Binét-telek szabadon hagyása által most alkalomszerűen hozzájuthatna, , ezt javasolja a Közigazgatási Bizottságnak, miszerint Eger város vezetőségénél hathatósan lépjen közbe, hogy a nyert tér beépítetlenül maradjon.« A női kórházat átépítik. Az alapítványi női kórház jegyzőkönyve szerint: »Öröm­mel értesült a bizottság arról, hogy a kórház egyrésze a kö­zel jövőben átépítésre kerül. Ezzel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a kórház további ejiödésének, illetve a további építkezéseknek az a fő akadfi« lya, hogy az objektum tulajdon­joga niüC3 tisztázva és a több tulajdonos közül egyik sem akar építeni. A bizottság fenti okok­ból azt javasolja a közigazga­tási bizottságnak, hogy a kór­ház tulajdonjogának rendezését támogassa, s közérdekből has­son oda, hogy ez építkezé­sek minél előbb megindulva a kórház a jelen orvosi felfogás­nak és közegészségügyi szabá­lyoknak minden tekintetben meg­felelhessen.» A kórház vizsgálóbizottsága fenti két jegyzőkönyvbe lefek­tetett javaslatát a közigazgatási bizottságnak tárgyalásra és el fogadásra ajánlja. A vizsgálat alkalmával a kór­házak ellen különös kifogás nem emeltetett, s az irgalmasok kórházának szép fejlődését a bizottság örömmel állapította meg. Orvoirendőri boncolás, illetve hullaszemle volt 6 esetben. Az összesen 697 államilag gondozott és magándajkaság- ban lévő gyermek ellátása el­len kifogás nem merült fel. Az egri úgynevezett tárkányi vízvezeték még mindig le van zárva, mert a közben megejtett bakte­riológiai vizsgálat eddig isme rétién okbői nem vezetett biz­tos eredményre. A tegnapi nap folyamán újabb vízvétel céljá­ból Egerben járt az Országos Közegészségügyi Intézet egyik tanársegéde, hogy úgy a tár- kányi négy forrásból, a do­hánygyári tartályokból, vala­mint az új vízvezeték tartályá­ból is vízpróbákat vigyen. A tárkányi kutakhoz őt a vm. t. főorvos is lekisérte. Annyi már ma is megállapítható, hogy a tárkányi vízvezeték mai formá­jában és gondozásával nem fe­lel meg teljesen a modern hygi- enia követelményeinek. Mielőtt az a közhasználatnak átadatnák, némi átalakítások válnak majd szükségessé, me­lyek közül legfontosabb és leg­nagyobb lesz a vásártéri tar­tály áthelyezése, mert a tartály a mostani, jövőben utca céljait szolgáló területen nem marad­hat. Eger város vezetősége ezen irányú tervekkel már foglalko­zik. A vármegye alispánja a közigazgatási bizottság által el­rendelt vizsgálatot lefolytatta és megállapította, hogy a tárkányi vízvezeték elhanya­golása miatt Eger város jelen­legi illetékes vezetőségét mulasz­tás nem terheli. A látszólagos hibák a vízvezetéki szerkezet elkopásából származnak. Le kell itt szögezni, hogy a vízvezeték nem Eger városának, ha­nem a m. kir. dohánygyárnak tu­lajdonát képezte és annak kezeié sét is a dohánygyár vezetősége lát­tatta el. Mindenesetre egy, mint a vásártéren lévő, vízrezervoire egyszerű drótkerítéssel való vé­delme a jövőben megengedhetetlen, mert a közhasználati vízfertőzés el­leni védelmét szilárdabb kerítéssel az­az hathatósabb módon kell biztosí­tani, a tárkányi beton kutak tisz­títási módját is a jelen közegész­ségügyi szabályoknak megfelelően kell átalakítani. Heves vármegyében 1927. évi november havában született 580 egyén, ezek közül 9 volt éret­ten halva született. A letétek száma volt 34, igy minden 17 születésre esik egy letét. Szülés miatt egy anya vesztette életét. Dutkay PS1, a jelentéshez hoz­zászólva, a női kórház ügyében azt kérte, hogy a bizottság egy hó­nap elteltével határozzon ebben a kérdésben, mert akkorra maga is kész javallattal fog előállni a most még zavarosnak látszó kérdésben. A vízvezeték dolgában pedig csak éppen megjegyzi, hogy először az érseki kútra mon­dották, hogy az fertőzött, ahon­nan a közönségnek egy nagy része hordta a vizet. Azután az Erzsébet-fürdő kútja romlott el, ahonnan szintén igen sokan, még pedig pénzért, hordták az ivó­vizet. Azután a tárkányi vízveze­tékre mondották, hogy fertőzött. Én pedig az új vízvezeték vizé­ről kénytelen vagyok kijelenteni, hogy annak kellemetlen szaga van, azaz : köznapi nyelven szól­va, ez a víz büdös. A közönség részére mindenesetre kérném, hogy a tárkányi vízvezeték vizét minél előbb tegyék élvezhetővé, mert ivóvíznek csak a kristálytiszta forrásvíz alkalmas. Dr. Özekkel Ferenc vármegyei tiszti főorvos a felszólalásra adott válaszában kijelentette, hogy az egri városi vízvezeték vizének szaga részben a csövek kimosásának elégtelenségéből, rész­ben a mélyről feljövő víz kén- hidrogén tartalmától származik. A víz azonban iható és az egész­ségre káros anyagot nem tar­talmaz. asESssaííííaaaaaBaBaBaBBaöa« A románok a magyar határ mentén megerősí­tették az őrségeket. Kolozsvárról jelentik: Az új év első napjaiban a határszéli csen­dőr-és granicsárosztagokat újabb osztagokkal erősítették meg, ami román szokás szerint megfelelő visszásságokkal is járt. Ugyan­akkor ugyanis sürgős ülésre hívták össze a határmenti köz­ségek tanácsait kormányutaBÍtás alapján, amely szerint a létszámemeléssel járó többlet- kiadást nem az állam fogja viselni, hanem maguk a halármenti köz­ségek, melyeknek a követelt ösz- szegeket ilymődon azonnal meg kell ezavazniok, sőt 24 órán be­lül ki is fizetniük. Nagy sikkasztások a törők parlamentben. Konstantinápolyból jelentik: A nemzetgyűlés pénztárában nagy­szabású sikkasztásoknak jöttek nyomára. A pénztárnak képvi­selőkből álló vezetősége kom­promittálva lévén ez ügyben, lemondott. A pénztárost letar­tóztatták. Az egyra gyakoribb visszaélésekkel kapcsolatban egyes sajtóorgánumok erősen kikelnek a korrupció ellen és a köztársasági rez*imet a korup- ciőval szembeni türelemmel vá­dolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom