Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-04-03 / 80. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928 április 3. Trak Géza polgármestert és az új sportegyesületet üdvözölte. Az ünnepi lakoma közönsége a legjobb hangulatban a kéiő esti órákig együttmaradt. Fox Aurél ny. alezredes váratlanul elhúnyt. Az egri társadalom közkedvelt tagja: Fox Aurél nyugállományú alezredes, ma éjjel Budapesten a Gyáli-úti helyőrségi kórházban hirtelen elhunyt. Az alezredes az elmúlt ősz folyamán tüdő- és mellbártyagyulla- dásban betegedett meg. Ennek a betegségnek szövődménye miatt most meg kellett öt operálni és felszfillíiották Budapestre, ahol a kórházban 47 éve3 korában váratlanul elhunyt. Fox Aurél 1919 óta lakott Egerben, ahol közbrciülés és ezeretet övezte a kiváló katonát. Mint értesülünk, szerdán v délután temetik el Budapesten, a Gyáli üli helyőrségi kórház halottaaházáből a Kőbánya-uti temetőbe. P. Bangha Béla — a hitetlenségről. A budapesti Szent István Bazilikában szombat este P. Bangha Béla Jézustársasági atya a hitetlenségről prédikált. — Mindig voltak és vannak olyanok, — mondotta — akik könnyen túlteszik magukat a vallásosságon, akik elrugaszkodnak Istenüktől, akik csak a földi élet örömeit, gyönyöreit keresik. És nem a szeles néprétegek egyszerű embereiben, nem a földi javakat nélkülöző szegények nagy seregében találjuk a hitetleneket, hanem grófok és bárók, iparmágnások és pénzfejedelmek, nagynevű színészek és hires táncosnők azok, akik egész életükben csak a mulatozásnak, az evés és ivás gyönyöreinek, a kÖEnyű, léha, örömöknek élnek, de lelkűket elzárják a bittől, ez istenségtől, nem törődnek azzal, hogy mivé lesznek haláluk után s nem törődnek azzal, hogy Istennek tetsző cselekedet e az, amelyet folytatnak. Bangha pátermélyenjáró, gondolatokban gazdag beszédben fejtegette azután a hitélet, az erkölcsök és az istenhivés fogalmait. Mennyi vármegyei hozzájárulást fizetnek a hevesmegyei városok és járások? Heves vármegye 1928. évi költségvetésében 676,314 pengővel szerepel a vármegyei hozzájárulás; ezen összeget az összes adók figyelembevételével a vármegyei számvevőség szétosztotta a hevesmegyei városok és járások között. A szétosztás szerint Eger 45 ezer 430 pengő 80 f-t, Gyöngyös 31.009 P 20 f-t, az egri járás 105 432 P 85 f-t, a gyöngyösi járás 129.043 P 02 f-t, a hatvani járás 115.249 P 65 f-t, a hevesi járás 112,570 P 73 f-t, a páter - vásárai járás 40.841 P 24 f-t, a tiszafüredi járás pedig 676.314 pengőt fizet vármegyei hozzájárulás címén az 1928. évben. Ahamvaibólújjászülető Gyöngyös Hogyan oldotta meg Gyöngyös város a vízvezeték problémáját. — Az Egri Népújság munkatársának látogatása a gyöngyösi vízmüvek telepén. Gyöngyös, március végén. Abban a nagy erőfeszítésben, amelyet Gyöngyös polgárai vá rosuk újjáépítéséért végeznek, kétségkívül egyik legnagyobb eredmény a városi vízvezeték problémájának sikeres megoldása. Gyöngyös az úgynevezett Speyer-kölcsönből 446 ezer dollárt vett fel annak idején. Ebből az összegből megépítette a vízmüvet és ma a munkálatok teljes befe]ezése után, amikor már régen üzemben van a vízmű és az útburkolatok is helyre vannak állítva, még mindig tizmil- liárd korona, azaz nyolcszázezer pengő készpénz áll a város kasszájában. Gyöngyös ugyanis a mai nyomasztó gazdasági helyzetre, különösen pedig a lakosság megélhetésében főszerepet játszó szőlőtermés három éves katasztrófájára tekintettel, egyelőre nem építtet szennyvízcsatornát. Dr. Puky Árpád polgármester nagyon jól tudja, hogy a vízvezeték szennyvízcsatorna nélkül félmegoldás és ki is jelentette, hogy például Egert legalább húsz évvel előbbre viszi fejlődésében a csatornázás, de Gyöngyös egyelőre nem birja ki ezeket a költségeket. A gyöngyösi vízmű összesen egymilliókétszáz pengőbe került. Mintegy két kilométernyire fekszik a város szélétől a forrás- és szivattyú telep. Két artézi kút táplálja innen a vízvezetéket. A harmadik kút most készül és ez tartalék marad. A vizet a kutakból benyomják a szivattyútelep tágas helyiségében elhelyezett három hatalmas vastalanitó készülékbe. Innen a tisztavís- medencébe folyik a vastalanított víz. A szivattyúk a tisztavízme- deucöből 4 kilométer távolságra, a városban épített óriási víztoronyba nyomják fel a vizet, 8—9 atmoszféra nyomással. E nagy nyomás ellenére még csak kétszer fordult elő csőrepedés a vízmű felépítése óta. A másfélhold területen elhelyezett szi- vatyú- ős forrástelep 2000 köbméter vizet is könnyen szállít naponta Gyöngyös városának. Ez esetben minden lakosra 100 liter víz jut. A városban mintegy kisebbfajta egri líceumi csillagvizsgáló- torony, emelkedik a 36 méter magas víztorony. Ez a város legmagasabb pontja. Teteje 12 méterrel áll magasabban, mint a Szent Bernát templom tornyainak csúcsa. — A Wälder Gyula tervei szerint épült víztorony tartályában 5300 hektoliter víz fér el. A vízmű és ez a hatalmas víztorony teljes biztonságot nyújtanak a sokat szenvedett városnak tűz esetére is. Ezek után nem igen ismétlődhetik meg az egész várost elpusztító borzalmas tűzvész. Gyöngyösön eddig 750 házi csatlakozás készült el a vízművekhez és 385 házban működik már a felszerelt vízvezeték. — A házi csatlakozások költsége itt is különböző összegű volt es 80 pengőtől 300 pengőig terjedt általában. A vízműveket Gyöngyösön is Pazár István tervezte, de a kivitel már nem a Pazár műve. Mint Puky polgármester mondotta, igen nagy költségtöbbletet jelentett a gyöngyösi vízműnél az egrivel szemben a víztorony, a két kilométeres csővezeték b szivattyútelephez és a vastalanitó készülékek; mindezek ugyanis közel 250 ezer pengő töboletet jelentettek a költségekben. Kelemen Andor. Egy közhonvédet összelapitott a vashenger. Nyíregyházáról jelentik: A nyíregyházai m. kir. honvéd- parancsnokság udvarán halálos kimenetelű szerencsétlenség történt. Veibel Ferenc nevű közhonvéd társaival az udvar rendbehozása céljából kézi hengerrel dolgozott. Társai húzták a hengert, ő pedig irányította. A hengert, mikor már célhoz közeledett elengedték, mert a lejtős helyen a maga súlyával lendült tovább. Veibel Ferencre rákiáltottak, hogy eressze el a henger rudját, de ő nem hallgatott a felszólításra és egy maga akarta fenntartani a nehéz hengert, amely azonban a kerítéshez szorította és szétlapitotta. — Tatár harkány községben nagy tűz volt, melyhez a miskolci tüzérség is kivonult. Az oltási munkálatoknál hősies bátorságot tanúsított Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter fia, aki motorkerékpároa sietett a szomszédos községből a tűz színhelyére. A tüzet gyújtogatás okozta. Ország-Világ. — Vasa József népjóléti miniszter elé terjesztik az indokolatlanul magas boltbéreket követelő budapesti háztulajdonosok névjegyzékét. — Évente legfeljebb háromszor lehet vidéki városban az utcán urnával gyűjteni a legujab kormányrendelet értelmében. Utcai urnegyüjtősre engedélyt most kivételes esetekben, a város közönségének egyetemét érintő célra adnak ki. — Pálmay Ilka, az egykori híres és népszerű primadonna szombaton eBie búcsúzott el örökre a színpadtól. Ez alkalomból a kultuszkormány négyezer pengőt utalt ki Pálmay Ilka bű- ciúestélyéaek jutalomdíjául. — Forgács Anna holtteste vasárnap ólomkoporsóban érkezett Budapestre. — Tegnap délben véres családi dráma játszódott le Pesterzsébeten. Hegyi Lajos vasmunkás be- retvával támadt elváltán élő feleségére, azután a saját torkát metszette fel. — A főváros tanácsa szigorú hadjáratot indít a mindjobban elterjedő kuruzslás ellen. — A kispesti polgárság száztagú küldöttsége kereste fel a polgármestert és tiltakozott a lakások felszabadítása ellen. — Bánatában harminc fröccsöt ivott a« öngyilkos akart lenni Róth Gusztáv budapesti pékmester, mert rosszul ment az üzlete. — Giovannina olasz királyi hercegnő és Boris bolgár király jól beavatott források szerint házasságot kötnek. Az érdekes királyi házasság természetszerüiegnagy- ban hozzájárul ai olasz—bolgár barátság kimélyítéséhez és megerősíti a bolgár—magyar jóviszonyt is, amire Bulgária részéről is meg van a legteljesebb hajlandóság. A miskolci kereskedelmi és iparkamara akciója a mezőgazdasággal való együttműködésre. Miskolc, április 2. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara konkrét javaslattal fordult a mezőgazdasági érdekképviseletekhez, amelyeket felhívott arra, hogy értekezleten beszéljék meg azokat a módozatokat, amelyekkel meg lehet teremteni a mezőgazdaság, a kereskedelem és sz ipar teljes együttműködését. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara átiratot intézett ebben az ügyben a Miskolcon székelő Tiiza]obbparti Mezőgazda- sági Kamarához, valamint a miskolci, egri, sátoraljaujhelyi ét szikszói megyei gazdasági egyesületekhez, de elküldötte a kooperációra vonatkozó javaslatát a budapesti és a vidéki kamarákhoz is, amelyeket felhívott arra, hogy hasonló akciókat indítsanak körzetükben és igy együttesen léphessenek fel a kormánynál a szükségesnek mutatkozó kérelmek elintézésére. Az átirat szerint a mezőgazdaság mai súlyos helyzete kötelességévé teszi a kereskedelemnek és iparnak, tehát a kamarának is, hogy a bajok orvoslását ne csak a kormányhatalom előtt sürgesse, de más módokat is keressen a helyzet enyhítésére. Az átirat rámutat arra, hogy a mezőgazdaság mindenkori helyzete kihatással van az ipar termelésére és a kereskedelmi forgalom alakulására. A mezőgazdasági termelést éppen ügy, mint a kereskedelmet és ipart erősen bénítják a súlyos adóterhek, a forgótőke elégtelen volta drágasága és az export- lehetőségek csökkentése,amelyek lehetetlenné teszik a mezőgazdaság rentabilitását. A mezőgazdaság válsága a legerősebb fogyasztőrétegeket gyöngíti és igy a kerenkedelem és ipar tápláló életerőit csökkenti. A kereskedelem és ipar saját egzisztenciális érdekében küzdelmet folytat, szükséges tehát, hogy a magyar mezőgazdaság a kereskedelmi és ipari érdekeltségekkel együtt keresse a kibontakozás útját az egyformán sújtó válságban. Árad a Tisza. A Tisza végig árad, Tokaj és Tiszafüred között magas, máshol közepes vízállásu.
