Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-03-15 / 62. szám
«I Előfizetési dij postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. évf. 62. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1928. március 1». Március tizenötödike végre belekerült a piros betűs ünnepnapok sorába. Az ifjúságnak március idusát ünneplő piros vérü lelkesedése átfesti a kalendáriumoknak eddig fekete betűjét piros színűre, a kissé mindig buruckodó márciusi lelkűiét bevonul a hivatalos ünneplések komoly berkeibe. Az örök kurucok most bizony egy kissé meghökkennek, hogy mit követeljenek hát március idusával kapcsolatban a kormánytól, mert íme a kormányzat egy hazafias gesztussal teljesítette évtizedek vágyát* óhaját: a márciusi eszmék tisztelete bekerült a magyar Corpus Juris lapjaira, hogy soha onnan ki ne töröltessék. Inkább kerestük meg annak a módját, hegy miképan ünnepeljük a hivatalos ünneppé is felmagasztosult március tizen ötödikét úgy, hogy ne csupán az ének, a szavalta«, az ünnepi beszéd, a nemzeti színekkel való tobzódás tegye bi az ünnepet, hanem hogy a lelkesedés őszintesége mély nyomokat vájjon a magyar lelkek ugarán s a márciusi barázdákba termékeny magokat vessen. Legyen március tizenötödike a cselekvő hazafiasságnak évről- évre megújuló fogadalmi ünnepe. A márciuú ifjúságnak éppen ez volt a legnagyobb érdeme, hogy cselekedett. Kivívta azt, amiről szavait, amiről álmodott. Ma talán még nagyobb szükség van a cselekvő hazafiasságra, mint akkor volt vagy a háború- előtti idők békés esztendeiben. Most szétszabdalt roncsok va gyünk, akik befelé szabadok vagyunk, kifelé azonban szabadságunk csak a szabad és megengedett halál lehetőségéig terjed. A mai március tizenötödikéket beborítja a trianoni bőkeparan- csok gyászos fekete posztója, ma nem tudunk úgy ünnepalni, hogy ne gyászolnánk azt, amit elvesztettünk. Zakatol bennünk a lelkiismeret, hogy nem jől sá- fárkodtuuk a márciusi igékhel. Talán éppen ez a gyász-szín lesz a márciusi üuneplő magyar milliók figyelmeztetője, hogy tegyék már egyszer mérlegre, mennyit valósítottak meg hát igazán és maradék nélkül a márciusi ifjak követeléseiből ?! Szívünk lelkesedéssel telt meg évről- évre, de sajtónk felszabadult hangja egyre rosszabbodott. Függetlenségünket elértük, de ezeréves határaink összeomlottak. Elölről kell kezdenünk mindent. Legyen március 15.-e az újrakezdések ünnepe, nagy eszmék felvetője, hősi akaratok meg- acélozőja. Megvizsgálják a vízvezeték házicsatlakozásainak számláit Tudósítás a városi képviselőtestület legutóbbi üléséről. Eger, március 14. A városi képviselőtestület szombati közgyűléséről a lapunk keddi számában közöltökén kívül még az alábbi tudósítást adjuk: László és Blum. A Világítási és Vízmű R. T. és Bründl János azt kérték a képviselőtestülettől, hogy vegye tudomásul, miszerint a László és Blum cég társvállalkozóként szerepel Eger város csatorna- épitéténél. Dr. Kálnoky István városi tanácsos az állandó választmány javaslata alapján a a kérelem elutasítására tett előterjesztést. Heller József dr. a kérdés kivizsgálását kéri. Mert, mint mondotta, Bründl János nem adott be ajánlatot, mégis társvállalkozó lehetett. László és Blum ellenben 58,000 pengővel olc*óbb ajánlatot adott ba mint a Világítási és Vízmű R. T., amely a csatornaépítésre megbízást kapott. Azt mondják, hogy a csatornaépítést tulajdonképpen — László ét Blum végzi. Itt talán azt is kérhetnők, hogy László éa Blum azért bz összegért végezze ezt a munkát, amely ösz- ezeget pályázatában megjelölt. Egy másik kérdés is van azonban. Én egy beadványban kértem ennek a kérdésnek kivizsgálását. Az én beadványomnak iktatőszáma alacsonyabb, mint a László és Blum cégnek ez a kérelme. Az én beadványom ik- tetőszáma ugyanis 4114/1928, a László és Blum cég felvételére vonatkozó kérelem iktatőszáma pedig 4239/1928. Tudomásom szerint mindig a később érkezett ügydarabnak van nagyobb iktató száma. A László és Blum cég bejelentését tehát csak akkor tartották szükségesnek . . . Ringelhann Béla ingerülten közbeszól : Micsoda gyanúsítás ez? Hallatlan ez a feltevés ! Heller József dr.: Én nem gyanúsítok, csak kérdezek. Mikor adatott be az én kérelmem és mikor a vállalkozók kérelme? Dr. Kálnoky István: Más hivatalnak ez iktatőszáma szerepel az ön beadványán és más hivatalé a vállalkozók kérelmén. — Innen az eltérés. Dr. Heller: Javasolja, hogy vegyék tudomásúl egész nyugodtan a László és Blum cég társvállalkozását, mert ezzel csak többen vállalják a felelősséget a csatorna- építők a várossal szemben. Radii Károly, aki hasonló beadványt intézett a városhoz ebben az ügyben, szintén felszólalt és elmondotta, hogy rég feltűnt neki, hogy a csatornaépítésnél egy idegen mérnök vezeti a munkálatokat. Megkérdezte, ki az. Ekkor tudta meg, hogy a László és Blum cég társvállalkozó. Ez még decemberben vagy korábban történt. Kérdi, miért csak most tartják szükségesnek, bogy a közgyűlés elé hozzák ezt a kérdést. Mér annak idején, a pályázatok elbírálásánál felszólalt Radii Károly, hogy a László és Blum cég ajánlata 80.000 pengővel olcsóbb az elfogadott ajánlatnál, sőt egymagánál a bűzi csatlakozások tételénél 58.000 pengővel olcsóbb. Ez a cég éppen úgy, mint az ugyancsak visszautasított Ast-cóg tanulmányozta az egri talajviszonyokat és azért olcsóbb az ajánlatuk, mert tudták, hogy talajvízzel nem lesz dolguk a munkálatoknál. Ezek szerint megérthető Tóbiás műszaki főtanácsos eggodalmasko- dása a pályázatok elbírálásának helyessége iránt. Ringelhann Béla: Az államépítészeti hivatal tévedésben volt. Ez már bebizonyítást nyert. A minisztériumnak van igaza, amely irreálisnak mondotta az olyan pályázatot, ahol a talajvízzel nem számoltak. Még messze vagyunk a pataktól éa máris rengeteg talajvízzel van dolga a vállalatnak. Radii Károly: Én viszont úgy tudom, hogy még nyoma sincs a talajvíznek, csak a patak mentén. A házi csatlakozások költségszámlái. Vida Ferenc felszólalása után Heller József dr. indítványa került tárgyalás alá. Heller dr. azt kérdezi, hogy van-e tudomása a város vezetőségének arról a nagy felzúdulásról, amellyel az egri háztulajdonosok a vízvezeték házi csatlakozásainak költség- számláit fogadták. Turchányi Gyula dr.: Ha egy számlában ilyen nagy eltérések vannak, a bizalom megrendül. Az is hiba, hogy a számlában burkolathelyreállitási költséget vesznek fel, de a burkolat még mindig nincs helyreállítva. Én arra kérném az urakat, hogyne mindig a vállalkozók érdeke lebegjen a szakértők szeme előtt. Mert lassanként odajutunk, hogy vizünk lesz, de enni nincs. Tóth-Csepregi András: En vagyok az egyedüli képviselő, aki nem szavaztam meg a vízvezetéket, de most mär én is ezt mondom, hogy ha benne vagyunk, fejezzük is be azt, amit meg* kezdtünk. Vida Ferenc a drága számlák tételeit panaszolja. Dr. Petro Kálmán: Azért kellett megszavaznunk a vízvezetéket most, mert ezelőtt huszonöt évvel apáink megbuktatták a vízvezeték tervét. Éppen dr. Turchányi képviselő úr indítványára vetették el akkor a vízvezeték felépítését. Nem szemrehányás, hanem hála és elismerés illeti ezt a képviselőtestületet, amely a régiek hibáját így helyrehozta. Dr. Turchányi: Nem áll az, hogy én akadályoztam volna meg annak idején az egri vízvezeték tervének megvalósítását. Én kijelentettem, hogy egészségügyi szempontból szükéges a vízvezeték. A terv ott bukott meg, hogy nem volt víz. A közgyűlés ezután Heller József dr. indítványát egyhangúlag elfogadta ée a vízvezeték házi csatlakozásainak költségszámlái miatt felmerült panaszok elbírálására illetve megvizsgálására bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Po- látsik Jenő, Dobrányi Lajos, Böhm Alajo», dr. Barsy István, Lukács Gyula, Neményi Ferenc, és Vida Ferenc. A bizottság tagjai bét mérnököt szakértőnek kérnek fel és rendelkezésükre fog állani úgy a vállalat, mint a városi vízmű hivatali személyzete. A mexikói egyházüldözés újabb áldozatai. London, március 14. Calles, a mexikói köztársaság elnöke két jezsuita atyát kivégeztetett, mert azok — magán- házakban — szentmisét mondottak.
