Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-03-13 / 60. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. március 13. a keresztény társadalom ebben a városban. (Éljenzés és taps.) — Leszálltam az elnöki szék­ből, mert egyenlő feltételek mel­lett akarom felvenni a harcok. És ebben a harcban mögöttem áll a földmíves társadalom és a zsidóság is, (Úgy van! Éljenzés) mert ha az utóbbi érek nagy csa­pásai és Trianon folytán súlyos helyzetben van is a polgárság, azt mégis elismerik, hogy ez a városi tanács, élén a mi kegyel­mes Főpásztorunkkal mindig igyekezett segítségére!! sietni a katasztrófák idején. Ha mi akkor nem jövünk — a közvélemény egyhangú helyeslése mellett — a vízvezeték építésével, a nagy beruházásokkal és nem segítjük elő itt a nagy állami építkezé­seket, akkor itt nem történt volna 120 milliárdos építkezés, amely mégis csak hozott vala­mit a város gazdasági életének elapadt ereibe. (Úgy van!) Ha a súlyos sebeket nem is tudtuk behegeszteni, igyekeztünk leg­alább sajgását enyhíteni. — Mi a közéleti poziciőban vállaltuk a kritikát is. Aki a kritikát nem bírja, ne vállaljon közszereplést. Az intézkedések ben történhetnek tévedések ée arra való a közgyűlés kritikája, hogy az esetlegei tévedésekre reámutasson. A Heller képviselő úr kritikája azonban ellenséges kritika volt. Azt a beszélgetést, amelyet vele berátilag folytat­tam, ellenséges szellemben hozta ide. Ha ö fenyegetéseket hozott ide és üzeneteket, amelyeknek szerzőjét kiadni nem tudta, ak­kor egy lehetett csak a célje: a földmivesek előtt akart magénak népszerűséget szerezni azzal, hogy fölvette magára a mártír koszorút. A polgármester nagy hatást keltő beszéde után Varkonyi Re zsö elmondotta annak a beszél­getésnek történetét, am^ly házá­nál közte és Heller dr. között folyt. Várkonyi miDt egyéni vé­leményét fejezte ki Heller előtt ezekkel a szavakkal: »Nem tar­tom helyesnek, sőt furcsának ta­lálom, hogy épen te állsz e moz­galom élőre, amely mozgalom szobrot akar emelni dr. Nagy Jánosnak. Egerben csak Dobó Istvánnak v»n szobra és még Esterházy Károly püspöknek sincs«. Nagy László szólalt fel ezután és többek között ezeket mondotta: — Csodálkozom rajta és saj­nálom, hogy ilyen kegyelete# dol­gon itt veszekedünk még most is. Tudjuk nagyon jól, hogy dr. N*gy Jánosnak mindenki tarto­zik Egerben. Nem pénzzel, hanem szeretette), tisztelettel és hálával. Az ö emlék művének létrehozása nem lehet egyetlen ember ér­deme, sem Heller dr. úré, sem másé, hanem a Hangya igazga­tóságáé, amely az akciót meg­indította. Ne személyeskedést, ne hecceket, hanem emléket csinál­junk, de minél hamarább. Nem kell szobor, nem is lehet szobor. — Ami pedig a kérdés másik oldalát illeti, a tisztelt Heller képviselő úr a szabadkőmivesség látszatában forog. — Nekem nem kell magyaráz­ni, mi az a czabadkőmivesség. Testvére és előharcosa az a kom­munizmusnak. Felhívom minden polgártársamat, hogy ahol csak egy szabadkőmives szót emel, hadat üzenjünk neki. — Én is féltem a szabadkömi- vességtől a katolicizmust. Pél­dának hozom fel a régi liberális érát. És ha igaz, amit a polgár­mester úr mondott, amiért pedig ő ügy látom, állja is a sarat, akkor legjobban sérti dr. Nagy János emlékét az az akció, amelynek szabadkőmives áll az élén. Dr. Heller József szólalt fel ezután. Én 1914 óta szabadkőmives vagyok. (Felkiáltások: Hallatlan I Szégyelje magát!) De azt kérdezem a polgármes­ter űrtől, mikor tudta meg, hogy ssabadkőmives vagyok? Mert én nem titkoltam ezt senki előtt sem. Akkor is szabadkőmives voltam, amikor — vagy hatvan ízben — kérte a tanácsomat, vagy bizonyos ügyekben szót emeljek a város, vagy a megye házán. Amikor a vízvezetéket kellett megvédeni a kútbaesés- tői a megyeházán, akkor nem Eger, március 12. Hevesvármegye 117 községe közűi 90 község a megengedett 50 százalékos pőtadőnél maga­sabb pőtadőt vetett ki, zilált háztartási egyensúlyának ren­dezése céljából. A 90 község költségvetésének a megvizsgálása végett a na pókban miniszteriális bizottság érkezett Egerbe, amelynek tag­jai : Márkusa Adorján belügy­minisztériumi titkár, Palásthy A Foederatio Emericana Ag- ria corporatiőja újabb harcoso­kat állított eszméi szolgálatába és újabb vérrel gazdagította vérkeringését, hogy mindig ele­venebb tempóban uüzdje magát előre nagy célja: a katolikus magyar társadalmi élet megte­remtése és fenntartása felé. Eger város katolikus intelli­genciája zsúfolásig töltötte meg a ferencesek fehértermét, hogy végigélője és fölszívőja legyen azoknak a feledhetetlen élmé­nyeknek, melyeket egyrészről az impozáns szertartás, másrész­ről a jelen magyar irodalom egyik legnagyobb alakjával: Surányi Miklóssal való szellemi érintkezés nyújtott neki. Hat érakor a központi dele­gáció és priorátus elfoglalta he­lyét és megkezdődött a leventék avatása, mely az ügyrendben megírt lélekemelő formaságok között történt meg. A budapesti voltam-e szabadkőmives? A I tisztviselők jövedelmét is én mentettem meg a leszavazástól, a szabadkőmives. Heller József dr. ezután tisz­tán személyi támadásba ment át a polgármester ellen és jónak látta a jós szerepére is vállal­kozni, mert azt találta mondani, hogy háromszori megválasz­tása után most a negyedik ne­hezebb lesz. Ezen az ötleten né­hány képviselő: közöttük Láng Nándor és Vida Ferenc tapsol­tak. Trak Géza polgármester ezu­tán ujből felszólalt és kijelen­tette, hogy csak szombaton reg­gel tud'a meg, hogy Heller Jó­zsef 1912-ben a szabadkőmives páholyba lépett. A közgyűlés ezután áttért a tárgysorozat második pontjára és este 9 órakor még mindig csak a hatodik pontnál tartott. Ekkor ez ülést félbeszakította a képviselőtestület és szerdán fogja letárgyalni a többi pon­tokat, Ferenc pénzügyminisztériumi tit­kár és Majthényi József pénz­ügyminisztériumi főszámtaná- c»os. A bizottság a vármegyeháza kistermében mér meg is kezd­te működését és 2 hétig fogja tárgyalni a magasabb pőtadő- val dolgozó községek költségve­tését. A minisztériumi tisztvise­lőket munkájukban Hevesvár­megye számvevősége támogatja, élén Balassa Márton számve­vőségi főnőkkel. központi vezérséget a megjele­nésben akadályozott Bitter Illés commendátor helyett Kösa Kál­mán a corp. M^tra priora he­helyettesítette és vezette a szer­tartást. Avatás után Szabó Jilek Béla senior nehőzveretű gondolatok­kal telített szép beszédben fo­gadta a corporatio tagjaivá az uj leventéket, kikhez azután dr. Dambrovssky Imre, az Agria corporatio priorja szólt néhány meleg és közvetlen lelkesítő szót. Majd Lokcsánszky Gitta, az Agria kisasszonya szavalta Yá- radi Antal Judás c. versét. A mélyen átélt és kedves finom­sággal előadott vers méltán meg­érdemelte a közönség tapsait. Általános érdeklődés és meleg ünneplés közepette lépett az elő­adói emelvényre Surányi Miklós. A tágabb látókörű emberek arisz­tokratikus egyszerűségével, nagy elmélyedésével és kellemességé­Száztizenhét hevesmegyei község közül kilencven község több pót­adót vetett ki a megengedett 50 százaléknál A magasabb pótadóval dolgozó községek költségvetésének a meg­vizsgálása céljából miniszteriális bizottság érkezett Egerbe. Az Agria corporatio avató­ünnepsége és kulturdélutánj a 12 apródot avattak emericánás leventévé. — Surányi Miklós és Cavallier József nagyhatású előadása. vei beszélt a magyar irodalom legújabb problémáiról. — AT art pour 1’ ért ideje régen elmúlt. A szavak muzsi­kája, a formai kiélések nem ele­gendők. A gondolat a fontos. A könyveket emberek írják és em­bereknek írják, az irodalom öesz- célűsága nem i* valősithatő m^g. S jóllehet sz irodalomnak nem szabad prograramirodalosnnak lenni, az írónak irányítania kell a nemzet gondolkozását — per­sze művészi eszközökéi, szinte észrevétlenül. — A mai magyar irodalom a ma­gyar újjászületés érdekében dol­gozik, aminek el is kell követ­keznie. Nobilis Tibor székesegyházi h. karnagy Mozart: Áriáját a »Varázefuvola* o. operából és Schubert »Tartarus« című opusát elénekelte dr. Magyar Árpád művészi zoDgorakíeérete mellett. Tömörzengőiű mély basszusát igazi élvezettel hallgatta min­denki. Apor Elemér, az Agria Cor­poratio krónikása három versét olvasta föl, melyek gondolat­gazdagságban, a kifejezés kőny- nyedeégéban méltán reprezentál­ták nagy lépésekkel előretörő te­hetségét. Sírás az erdőn, Lázárok hívása, Menekülés az élet elől nem a dilettáns poéta próbálko­zásai többé, hanem a valódi erő őszinte mélységből fakadó meg­nyilatkozásai. A közönség nagy elismerése igaz fokmérője volt az előadás hatásának. Utáljára Cavallier József az Uj Nemződé* szerkesztője szólt a közönséghez, és nagy katolikus összefogásra és az ifjúság támo­gatására kérte a magyar társa­dalmat. Mint az Alba Regia dominuia mindig a legnagyobb szeretettel és megértéssel viseli szívén az ifjúság ügyét, mint a katolikus újságírás aktiv har­cosa kitartással küzd egy tettre- készebb és összetartóbb katoli­cizmus megteremtéséért. Hivatali sikkasztásért hét hónapi börtönre Ítélték Sümeghy Bélát. A harmincmillió koronás hi­vatali sikkasztással vádlott Sü- meghy Béla volt várnagy bűn­ügyét szombaton délelőtt 11 órá­tól este fél 8 ig tárgyalta az egri kir. törvényszék Prettenhotfer- tanácsa. A vádlott, majd Tyus- kai Dezső, Okolicsányi Imre, dr. Szabó Gyula, Hevesy Gusz­táv, Löw Béla, Zahradnik Jó­zsef, Balassa Márton, Tyuskai Dezsőné, Ács Ernő, vitéz Sza­bolcsi István és Fekete Géza tanuk kihallgatása után Encsy Kálmán kir. ügyész tartotta meg vádbeszédét. A bíróság hosszabb tanácsko­zás után Sümeghy Bélát két rendbeli folytatólagosan elköve­tett hivatali sikkasztás bűntet­tében bűnösnek mondotta ki és ezért 7 hónapi börtönre, 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak 3 évi felfüggesztésére ítélte. A kir. ügyész súlyosbí­tásért felebbezett és temmiségi panaszt jelentett be, mert a bí­róság a súlyosabb fegyházbün­tetés helyett az enyhéob börtön- büntetést alkalmazta. Sümeghy Béla a bűnösség miatt felebbe­zett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom