Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-03-09 / 57. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. március 9. xat Tovább folyik a mexikói katolikus üldözés Ország-Yilág. — Németország is résztvesz a firenzei nemzetközi könyvkiállításon, még pedig egy speciális könyvgyűjteményével, amely Goethe itáliai élményeit és naplóját tartalmazza. — A jazz ellen foglaltak állást a naumburgi városatyák, mibor kimondották, hogy minden jazzes mulatság bevételéből, ötven százalékos külön luxusadót kell beszolgáltatni a város pénztárába. — Az angol repülösport egyleteknek a legújabb statisztika szerint 1500 tagja van. — Thomas Hardynak, a nemrégen elhunyt világhírű angol költőnek szobrot állítanak Londonban, bockbamptoni szülőházát pedig emléktáblával jelölik meg. — Megjutalmazták az öt legjobb párizsi kalapkészitönőt, akik ünnepség keretében 200—200 frank jutalmat kaptak Harriot közoktatásügyi minisztertől. — Atlantis, az «eltűnt világrész» a földrajztudósok legújabb kutatásainak eredményei szerint a mai Északafrika helyén, mégpedig a déltuniszi lápvidékeken terülhetett el. Borckhardt Pál müncheni geográfus, mint Berlinből jelentik, a tuniszi Undref oázis környékén megtalálta a mesebeli «Poseidon-vára» maradványait. Ez a vár, amelyet Platon is említ Írásaiban, alighanem azonos a «Réz-város»-s8l, amely az Ezeregyéjszaka meséiben szerepel. — Japán legjobb repülője Jukicho Goto életét vesztette egy repülő- szerencsétlenség alkalmával. — Hidroplánja, amely két utast vitt magával, Eyusbu fölött kigyulladt és lezuhant. Goto egyike volt a négy legkitűnőbb japán repülőnek és öt szemelték ki a tokio—newyorki távrepülésre is, amelyet ebben az évben kellett volna megtartani. Mexikóból jelentik: Frezno közelében heves ütközet folyt le a katolikus hitükhöz ragasz kodö felfegyverzett parasztok és a kormánycsapatok közt. A hivatalos jelentés szerint a fel kelők 73 halottat veszítettek,mig a bormfinycsapatok részéről 4 ember esett el. Mexikó most már Visznek, március 8. Tudósítónk írja : A viszneki gazdatársadalom Ébneth Dezső községi vezetőjegyző és Ádám András községi bíró vezetésével folyó évi február 26.-án 132 taggal Gazdakört alakított. Az alakuld gyűlés alkalmából a kör táviratilag üdvözölte és törhetetlen ragaszkodásáról biztosította Bethlen István gróf miniszterelnököt, Mayer János földmívelésügyi minisztert, Gaál Gasztont, a Gazdaszövetség al- elnökét, Gáspárdy Elemér orEger, március 8. Sütő András 52 éves kéményseprő matter ma hajnalban 6 órakor a Balassa Bálint-utca (azelőtt Hold-utca) 26. sz. alatti lakásán ittas állapotban sziven- lőtte magát. Azonnal meghalt. Sütő András már huzamosabb idő óta epilepsziában és súlyos idegbajban szenvedett. Betegegészen hasonlít a Yendőehez, amelynek királybü és vallásos érzelmeit ugyanúgy fojtotta vérbe a francia forradalom diktatúrája, mint ma Callez elnök »demokratikus« köztársasága a hitükhöz ragaszkodó mexikói katolikusokat gyilkoltatja halomra. szággyűlési képviselőt és Okoli- csányi Imre alispánt. Az üdvözöltek meleghangú válaszaikban a leghathatősabb támogatásaikról biztosították a viszneki Gazdakört, amely már meg is kezdte működését. A kör tagjai elhatározták, hogy megalakítják az Országos Központi Hitelszövetkezet viszneki fiókját, 20 000 pengő alaptőkével; a gazdák nagy megértéssel viseltetnek az űj intézménnyel szemben és a részvények egyharmadát már le is jegyezték. sége, izgága természete miatt összes ismerőseivel, rokonaival összeveszett, sőt a feleségétől és családjától is különváltan^élt. Tegnap éjszaka a Hatvanasezred utcai »Béke« kávéházban mulatott a kéményseprőmester. Meglehetősen ittas állapotban, néhány perccel 6 óra előtt tért haza a lakására. A házbeliek jól hallották ajtőcsapkodásait, bizonytalan lépéseines zaját. Azután rövid ideig csend volt, majd váratlanul egy lövés dördült el. A nagy csattanáéra özv. Maikels Efirolyné labáeadő- nő és Teralia János borbélysegéd, kiugorva ágyaikból, Sütő András szobájába rohantak. Ott hevert a szerencsétlen ember a földön haDyatifekve, melléből vastag sugárban ömlött a vér. Mellette volt a végzetes fegyver. A borbélysegéd azonnal értesítette a mentőket és a rendőrséget, segíteni azonban már nem lehetett a kéményseprőn. Eora reggel kiszállt a helyszínre a rendőri bizottság. A lefolytatott vizsgálat kétséget kizáróan megállapította az öngyilkosságot. Orvosi vélemény szerint Sütő András a lövés után azonnal kiszenvedett. 6 35 mm. kaliberű Frommer-pisztoly- lyal követte el tettét; a golyó a szivet fúrta keresztül. A kir. ügyészség megadta a temetési engedélyt. — A dólamerikai német kivándorlók az ünnepi alkalmakkor eddig használt fekete-febér-piro« birodalmi zászlót a köztársasági fekete-vöröe-arany lobogóra cserélték ki. Halálos hintázás Borsodszirákon. Egy kétéves kisfiút megfojtott a nyakára csavarodott hintakötél. Miskolc, március 8. Borsodszirákon játék közben esett tragikus halál áldozatául egy két éves kis fiú, Patró János gazda Sándor nevű gyermeke. A gyermek felkapaszkodott a házuk udvarán felállított hinta ülődeszkájára és lőbálni kezdte magát. Közbsn a deszka kicsúszott helyéről, a fiú feje a deszkát tartő kötélhurokba szóÚj Gazdakör alakult Heves vármegyében Ma hajnalban szivenlőtte magát egy egri kéményseprő Az idegbeteg ember ittas állapotban követte el öngyilkosságát. Az udvarias párisi. Irta: Bárány István. Általánosan ismert tény az> hogy az etikett Spanyolországból, a rendszeresség Németországból, a megfontoltság Albion- ból, az udvariasság pedig Franciaországból jön hozzánk. Nagyobb vámmentes importot óhajtván létesíteni pár ellesett mozdulatot, röptében elkapott szavat próbálok itt papírra vetni. * «Time is money» mondja az angol s jéghideg, szófukar modorával forrázza le az embert. A francia ellenkezőleg cselekszik. Jóllehet az idő tényleg nagy kincs, de hiszen ö nem dolgozik semmit a szájával s így nyugodtan használhatja azt beszélgetésre. Ha franciával találkozom az utcán, először is egy félkilomé- terröl dorditja magát »Áh Bon jour Monsieur Barani!» A ka lapját azonban nem veszi le még akkor sem, ha üzletben, kávébázban vagy vendéglőben van. És valljuk meg, igaza van. Ulóvégre a kalap többe kerül, mint egy hosszűlére eresztett üdvözlés, amit minden jó svá- dájű francia — már pedig melyik nem az — az obligőt köszönés után megereszt, használván közben olyan kifejezéseket és rövidítéseket, amiket az ember csak hosszas kérdezőeködés után ért meg. Ha sikerül rálépnem valakinek a lábára, azonnal elordítja magát olyan barátságosan, mintha tízezer frankot köszönne meg: »padoc«, ami annyit jelent, hogy pardon. N*gy keletje van ennek a »metrón», ami a Metropolitan (fővárosi) sző rövidítése s városi gyorsvasutat, magyarul földalattit jelent. A »metro« gyorsan indul s gyorsan fékez, miközben az utasok egymás nyaka közé esnek. Az egész kocsi csupa »padoo«-t kiállt és pedig annyi szór, ahány ember összeütközik egymással Számszerint tíz tizenöt »padoo« jut egy megállás, illetve indulásra. Metrobeli rövidítés a tdeszan« is, ami a des- cendre igéből származik s jelenti azt, hogy be fogok szállni s kérem azt az urat, akinek fölébe suttogtam e varázsigét, hogy álljon félre az ajtóból. Udvarias dolgot cselekedni, arról sző sincs. Még nem láttam, hogy valaki a helyét odaadja a villamoson egy hölgynek, vagy öregebb úrnak. Azt, hogy nó előtt utat engedjen a férfi, abszurdumnak tartják. Hölgyek által leejtett holmik nyugodtan maradhatnak a földön, mert az udvarias párisi így gondolkozik: »Hagyja csak, majd én is hagyom!« Ez mindenesetre szellemes, de nem nagyon udvarias. Ha a gavallér séta közben megszomjazik, az utcán hagyja a kisasszonyt s váratja a kisasz- szonyt addig, míg száraz torkát megnedvesíti odabenn. Az udvariassághoz hozzátartozik az illedelmesség is. Jól- nevelt ember a mi felfogásunk szerint nem csinál olyant, ami mást megbotránkoztat. Párisbau másképen vélekednek s «sans gene» követik el a legnagyobb illetlenségeket a nyílt színen. Ebből következik, hogy bármit csinál valaki az utcán, senki sem fordűl utánna és senki sem csodálkozik rajta. Megjelenhet az ember fényes nappal egzotikus skót vagy hindu öltözetben, senkinek nem tűnik fel, nem esemény, senki nem tartja bolondnak. Talán azért van ez, mert mindenkin van valami nevetséges. Aki sált hord, annak komikus a sál nélkül járó ember és viszont. így van ez a gamás- nival, a bosszú és rövid hajjal, keménykalappal. Az udvariassághoz tartozik a megszólítás is.Éhez azonban nem kell nagy fejtörés, mert akin nadrág van, az «Monsieur,» akin szoknya az «Madame,» s csak akkor «Mademoiselle,» ha az ember hajadon mivoltát biztosan tudja. Mindenesetre kellemes dolog ez, mikor egy-egy banketten, összejövetelen nem keil ötölui- hatolni s nem kell tojáatáncot járni a méltőságos és nagyságos címek között. A köszönés is hasonló alapon történik. Nincsen Párisban »van- szerencsém«, »alászolgája«, »alázatos tisztelet«, kezeiccsőkolom«, »szervusz«, »magamatajánlom«, és hasonló csudabogár, hanem egész egyszerűen egy rövid »bonjour« vagy »bonsoir«. * Mindezek természetesen nem a felsőbb tízezer nyugodt és előkelő életének titkai, hanem az igazi Páris, a diákok, művészek Párisának szokásai. Ezekben benn ven az a sajátságos levegő, ami elkápráztatja az embert Pántban az első napokban, de később, öreg párisi «habitant« korában már látja, hogy szemfényvesztés az egész csillogás. Páris hétköznapon olyan mint bármelyik más város. Az emberek szürkén élik napjaikat és csak vasárnap délután olyan az élet mint a londoni vásár, hol »zug az élet tenger árja, mindenik hab újvilág. Mit bánod ha elmerül ez, mit ez hogyha feljebb hág...» Igen! Elmerülni és feljebb hágni lehet Párisban, bár itt mindenki csak monsieur, vagy madame.
