Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-01-06 / 5. szám

L \ 2 V v> EGRI NÉPÚJSÁG 1928 január 6 A közigazgatási reform Irta; dr. Scitovszky Béla m. kir. belügyminiszter. Alig jutott nyilvánosságra szándékom, hogy a közigazga­tás terén bizonyos reformokat kívánok létesíteni: máris meg­indult a vita közvéleményben és sajtéban egyaránt. Ez két szempontból figyelemreméltó. Először, hogy a közigazgatás reformja a közvélemény legszé lesebbb rétegeit is érdekli, má­sodszor, hogy viták szenvedé­lye lángol fel már akkor, mikor még a tervek és elgondolások konkrét alakot sem öltöttek. Mi körül csapkod a legszen­vedélyesebb vita ? Az autonó­mia kérdése és az autonómia '■ szervezete körül. A harc elvi alapon látszik cioportosulni a centrális hatalom megerősítésé­nek hívői és az autonómia ön­állóságának védői között. Az ország érdeke azonban nem elvi harcokat kíván, hanem tetteket, alkotásokat, amelyek — ha elveken alapulnak is — olya­nok legyenek, hogy a nemzet boldogulását és föllenditését szol­gálják. Salus rei publicae suprenia lex ! A nemzet boldogulása a leg­főbb parancs 1 Ez a parancs az elvi harcokon tulmenőleg kell, hogy érvényesüljön és legyen alapja a jó és helyes politikának. Senki sem vitathatja el Bethlen István gróftól, aki a nemzet talpraállitása és az alkotmányos élet helyreállítéra terén törté- nalroi jelente munkát vég­zett és kor: ától, mely a trválására tö­rekszik, ezt a fehogást, mely a íi8H;zes tizer íagyományei­nak ee etaotmányos tradícióinak megbecsülésében rejtik. Magam is a nagy nemzeti tra­díciók tiszteletében nőttem fel, rövidlátás tehát föltételezni ró­lam azt, hogy az alkotmányos­ság bástyáinak lerombolására törekszem. A közigazgatási reform ellen­zőit nagyjából két csoportba osztom. Az egyik az, mely — tisztelet a kivételeknek — a ezó- benforgő kérdésekkel behatóan nem foglalkozott, fölfogását csak mások meggyőződéséből, vagy újságcikkekből meríti és csupán azért kiabál tüzet, mert a szom­szédja is ezt teszi. A másik cso­port már komolyabb érvekkel küzd, elvek alapján állva, azon­ban kizárólag a hagyományok légköréből táplálkozva és her- melice elzárkózva a modern fej­lődés friss levegőjétől. Egyik csoport sem követ helyes irányt. Nem tradíciók ledöntésé­ről, sem elvek csökönyös kon­zerválásáról van szó, hanem a nemzet előrehaladáséról életké­pességének fokozásáról és a közigazgatás jobbá tételéről. Az autonómia nem lehet végcél, hanem csak eszköz a legfőbb ér­dek: a nemzet boldogulása szol gálatában. Az autonómia nemcsak jogokat jelent, de jelent kötelességet is, sőt áldozatot is, ha ezt a haza érdeke megkívánja. Amikor az élet rohamlépések­kel halad és a modern kor esz­meáramlataihoz igazodik minden nemzet élete: mi sem zárkózha­tunk el a fejlődés követelmé­nyei elől, ha ezek az ország előrehaladását szolgálják. Az élet fejlődésével párhuza­mosan kell haladnia a közigaz­gatás fejlődésének, mert a köz igazgatás a nemzet életének vér­keringése. Hagyomány és tra­díció nem lehet megakasztója ennek a fejlődésnek. Kell, bogy a magyar közigazgates épüle­tét is a modern kor friss leve­gője járja át és a nemzet igé­nyeinek megfelelően alakítsuk át. Ezt pedig csak az által ér­jük el, ha a közigazgatást közelebb visz­szűk a nép leikéhez, melynek er - dekeit szolgálni hivatva van. A jő közigazgatásnak a nép szélesebb rétegeire kell támasz­kodnia, az autonómiában a nem­zet szélesebb rétegei akaraté­A Grécből Budapestre irányított tehervonaton a magyar hatósá­gok Szentgottbárd határállomá­son öt vagon gépfegyvert talál­tak, amelynek szállítási iratai­nál hiányzott a szükséges ma­gyar feormányi engedély. A fegyverszáliiimányt, amely Len­gyelországnak, vagy Csehor- szágnak volt szánva, a magyar kormány lefoglalta. A cseh és francia lapok elfer­dített tudósítások nyomán e mi­att támadják és fepyvercseropé­Máramarossziget, január 5. A máramarosi havasokban rettenetes fagy pusziit. Farkas­csordák jöttek elő a rengetegek­ből és a hóval belepett falvak körül tanyáznak. Tegnap Akna- suhatagról húsz műnkés'eáry in­dult Már amar osszigetre. Útközben megtámadta a leányokat egy Eger, január 5. Az elmúlt 1927. évben az egri kir. törvényszék területén beje­gyeztek 13 egyéni és 9 társas cé­get. (1926-bcn 19 egyéni és 3 társas céget jegyeztek bj.) Tö­röltek a cégjegyzékből 1927-ben 3 egyéni és 9 társas céget. (1926 — A dúsgazdag teme»i grófok legfiatalbbü sarja: CsemovitsJ?k\ Temesvárott agyonlőtte magát, mert az oláh földreform a négy­nak kell érvényesülnie, ha azt akarjuk, hogy a közigazgatás jobban az élethez simuljon és megfeleljen azoknak a nagy cé­loknak, melyeknek szolgálatára hivatott. A jő közigazgatás megterem­tése azonban nem jelenti tradí­ciók lerombolását! A friss leve­gő nem jelent pusztítást! Az ezer éves bástyák falait nem fenyegeti veszély, mert csak megerősítést fognak kepni az uj és ruganyos támaaztőpiilérekkel, bogy a magyar alkotmányosság falain belül, nemcsak az ezer éves hagyományok és a nem­zeti integritás fennmaradása biz tosittassék, hanem a nemzet a modern kor fejlődésének meg­felelő, igazságosabb alapokon nyugvó és jobb közigazgatást széssel vádolják Magyarorszá­got. A magyar kormány ma a pá­rizsi magyar követség utján nyi­latkozatot adott, ki amelyben kijelenti, hogy nevetséges a fegy­vercsempészés vádja, mert itt mindössze az történt, hogy a kormány fegyverszállitási enge­dély híján elkobozta az ötvagon gégfegyvert. Ezeket meg fogják semmisíteni és azután ócskavas­ként áruba bocsájtják. dühös farkascsorda. Tizenegy leányt széttéptek és felfaltak a farkasok. Csak ki­lenc leány tudott a húsz közül elmenekülni. A borzalmas eset nagy izgalomban tartja az egész vidéket. A farkasok pusztításá­ra vadászciapatokat szerveznek. ban 8 egyéni és 12 társas céget töröltek.) Ezen kívül mintegy 400 meg­szűnt cégnek hivatalból való törlése folyamatban van. Olyan cégek ezek, amelyek már ré­gebben megszűotek, de a cég­jegyzékből való törlésüket nem kertek. ezer holdas birtobből csak száz holdat hagyott meg és legutóbb már mint soffőr volt kénytelen kenyerét megkeresni. Anyja szemeláttára faltak fel egy gyermeket a farkasok. Riga, január 5. Borzalmas eset történt a na­pokban Unciany kerületben. — Ezen a vidéken a rettenetes hi­deg miatt az utóbbi nepokban állandóan nágy farkasfalkák kó­borolnak, úgy hogy a lakosság nem is mer a falvakból eltávozni. Tegnapelőtt azonban egy paraszt­asszony gyermekével szánkóra ült, hogy egy halaszthatatlanul fontos útját elintézze. Amint a szánkő a behavazott mezőn ha­ladt, egyszerre csak hatalmas farksEc orda tűnt fel a közelben. A farkasok üldözni kezdték a szánkót. A szerencsétlen asszony rémülten hajtotta a lovat egyre gyorsabb iramban. Félórája tartott már a rette­netes hajsza s ekkor a lő a ki­merültségtől összeesett. A farka­sok üvöltve rohanták meg a szánkót. Rávetették magukat a kisgyermekre s anyja szemelát- tára felfalták. Ezután az asz- szoryra került a sor, ebkor azon­ban a szörnyű lármára felfegy­verzett parasztok siettek elő és elkergették a farkas csordát és megmentették az asszonyt a szörnyű haláltól. Ország-Világ. — 1281 millió aranykorona volt a háború előtti magyar életbiz­tosítások összege. — Még a kulisszák világában is páratlan botrány játszódott le a szegedi Városi Színházban. Jávor Pál, a társulat hős szerel­mes színésze, egy szóváltásból kifolyólag reprodukálhatatlan szavakkal inzuliálta, majd há­romszor arcba-boxolta Zöldhelyi Annát, az operetiprimadonnat, e ki leesett a lépcsőkön és önz- czezuzta a karjait. — A szappan nagykereskedel­mi árát kilonkint tíz fillérrel le­szállították. — Erdélyben, Feketehalom község közelében az angol szén minő­ségét megközelítő 5 ezer kalőrids fekete szénre bukkantak, amely szénrétegről további fúrásokkal megállapították, hogy Brassó me­gye egész területén túl, Fogara- sou és Nagyküküllőn keresztül Udvarhely megye déli részéig nyuik el, tehát erősen felülmúl­ja Nagyrománia eddigi egyetlen ■zénközpontjának, a Z*ilvölgy széntelepeinek minőségét és ki­terjedését. — A tót ellenzéki sajtó szinte napról-napra összehasonlításo­kat tesz az egykori magyar «el­nyomás* és a mai cseh «szabad­ság» közt, de még egyetlen eset ben sem ütött ki ez az össze­hasonlítás a csehek javára. — Az Ogoya orosz személy­szállító gőzös Nikolajevszk és Novoroszijszk között a Fekete­tengeren viharba került és el- sülyedt. A mentési munkálatok hiábavalónak bizonyultak s a hatalmas gőzös úgyszólván pil­lanatok alatt merült el. A hajó kétszáz utasa közül senkit sem sikerült megmenteni. — A héber nyelv és a héber kultúra feltámasztására világ­kongresszust hívtak össze 1928-ra Jeruzsálembe, ahol az európai államok tudományos testületéi­nek képviselői is meg fognak jelenni. kflpioi! A magyar kormány elkobozza, megsemmisíti és ócskavasként áruba bocsájtja a Szentgotthárdon lefoglalt gépfegyverszállitmányt Máramarossziget és Aknasuhatag között tizenegy mnnkasleányt felfaltak a farkasok Bejegyzett és törölt cégek 1927-ben az egri kir. törvényszék területén

Next

/
Oldalképek
Tartalom