Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-02-18 / 40. szám
Előfizetési dij postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- • nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések# milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. 40. szám Szombat K. Eger, 1928. február 18. Az alispán a községi elöljáróságok részéről támogatást vár a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület szakelőadásainál Az eddigi numerus clausus csak részletkérdés. Néhány nap múlva meg fog jelenni az orazágoa törvénytárban a »törvénye, mely ugyan bírni fog a törvényalkotáiok közjogi kellékeivel minden vonatkozásában, de valahogyan mégis keserűvé teizi a magyar keresztény társadalom szélei rétegeinek szájaízét, mert meghátrálást s elvfeladást lát banne a numerus clausus eddigi formájához viszonyítva, viszont nem fog tetszeni soha a baloldali világnézet híveinek sem, akik a legszívesebben úgy óhajtották volna dirigálni azt a bizonyos külföldi nyomást, hogy teljesen nyakát szegje mindenféle numerus clausus. Mindenképan sajnálatos dolog, hogy a trianoni békeszerződésnek, valamint a detronizáciős törvénynek a Corpus Juris-ba való kényszerű bekerülése után külföldi és belföldi érdekek hatalmas nyomására ismét egy olyan törvénynek kell oda bekerülnie, mely állandóan izgatja s beteges gyulladásra ingerli majd a magyar közgondolkodást, mint ahogy a szálka izgatja a testet, amelybe belekerült. Pedig a törvény Bzőnak szentnek, lenyűgözőnek s hozzáférhetetlen- nek kell lennie, tekintélyt kell magából kisugároznia, hogy meghajoljon előtte az is, akinek belső meggyőződése ellentétben van a hatalom szavával. Világháborúi és forradalmi veszteségeink között nem utolsó veszteségünk a törvények tekintélyének ez a devalválódása. A keresztény magyar társadalomban azonban annyira él mégis a törvények tisztelete, hogy kihirdetett törvények ellen sohasem lázadozik. Hogy ma még lázadozunk, opponálunk, kritizálunk és feljajdulunk a numerus clausus megváltoztatása ellen, ennek oka csak az, hogy országgyűlési tárgyalások alatt levő törvényjavaslatok ellen még — nekünk is szabad úgy szelíden és szőrmentiben lázadozni és feljajdulni. De hogy a javaslatból előbb-utóbb törvény lesz, az olyan biztos, mint a kétszer kettő négy s ennek malomkő sűlynyi tudata nagyon sokat levon lázadásunk értékéből. Nem úgy az elnyomott, a meggyötört, a minden vonalon hátraszorított kisebbség! Ez az élet anyagi javai háromnegyed részének birtokában, bántatlanul fog továbbra is lázítani a szentesített törvény ellen. Éjjel és nappal, külföldön és belföldön, szirénhangon és fenyegetőzve, reggel, délben A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület legutóbbi ülésén Győr- fty Kálmán szóvátette, hogy a községekben rendezett gazdasági szakelőadásokat nem támogatják a helyi közigazgatási hatóságok. Hevesen például, ezen a nagy szőlóbulturájú vidéken nagyon fontos és közérdekű, a szőlőgazdaságot érintő előadás megtartására jelentek meg a szakelőadó és az egyesületi titkár. Az előadáson — kellő propaganda híjján, alig egy-két ember jelent meg. Nem volt ott a község elöljárósága részéről senki. Amikor a főjegyző iránt érdeklődtek, azt felelték a közEger, február 17. Köztudomású, hogy Hevesmegye északi részén a pétervá- sárai járásnak mintegy harminc községe évtizedek óta a legnagyobb nyomorral küzd. A forgalomból, a gazdasági élet vérkeringéséből kikapcsolódott palóc vidék lakói a földmíveléssel már nem sok eredményt érnek el a kihasznált, kifáradt, rossz földeken; az erdők legnagyobb része is ki van már termelve, így e falvak népének zöme a és este megjelenő újságjaiban, szóval mindenhol és mindenkor fogja követelni az új numerus clausus törvény feltétlen megváltoztatását. Mart addig nincs rend, béke és boldogság Magyar- országon, nincs konszolidáció, nincs hitel, nincs trianoni határkiigazítás stb. stb. Ennek a monoton esőcsepp- hullásnak a magyar közvéleményre vagy az lesz a következménye, hogy a vajszerűen idomítható magyar keresztény társadalom bedől e jelszavaknak, vagy pedig észbe kapva a numerus clauiust neonnak a szellemi élet területén hajtja szigorúan végre, hanem a gazdasági élet egész vonalán fogja ségházán, hogy a főjegyző délutáni álmát alussza. Győrffy arra kérte ezután az alispánt, hogy ne csináljon ebből az ügyből kázust, csak rendelje el, hogy nagyobb megértést tanúsítsanak a hatóságok is e mezőgazdasági szempontból oly fontos szakelőadások iránt. Okolicsányi Imre alispán kijelenti, hogy igenis kázust csinál ebből az ügyből és a jegyzőktől megkívánja, hogy községeikben mindent tegyenek meg az előadások sikere érdekében, hiszen a községek javát szolgálják ezek az előadások. bányák és iparvállalatok felé tódűl és messze vidékeken igyekszik megkeresni a kenyeret a koldűs kisfaluban maradt, tengődő család részére. Sokan kimentek erről a környékről Kanadába is, az útiköltség előteremtésére pénzzé tették mindenüket, de reményeikben azután keservesen csalódtak az idegen földön . . . Keglevich Gyula gróf a pőter- vásárai kerület országgyűlési képviselője, a hozzáérkező pakövetelni és gyakorlatilag keresztülvezetni az élet javaiban való részesedést. Az előbbit féljük, az utóbbit várjuk. Mert azzal tisztában kell lenni mindenkinek, hogy a numerus clausus jelenlegi alakjában nincs feloldva a mai magyar élet minden sajgó kérdése. Az újonnan törvénytárba iktatandó numerus clausus még mindig eiak egyik részletkérdése ennek a problémának. Ha a magyar kereszténytársadalom tényleg élni, boldogulni és terjeszkedni akar, mihamarabb napirendre kell tűzni a gazdasági téren megalkotandó numerus clausus komoly problémáját. Dr. Urbán Gusztáv. naszokat összegyűjtve, hosszú memorandumban fordult segítségért a miniszterelnökhöz és az összes szakminiszterekhez. Bethlen István gróf miniszter- elnök maga is a legmelegebben ajánlotta szakminisztereinek,— hogy Keglevich gróf akcióját a pétervásárai járás megsegítése ügyében támogassák. Február 20.—25. között ennek következtében miniszteri bizottság száll ki a járásba és megvizsgálja a bajokat és a vizsgálat alapján megkereshessék az orvoslás módját. A bizottság elsősorban a Tarnavölgyét tekinti meg. A segítség egyik legfontosabb módja ugyanis a Tárná medrének szabályozása, mert a Tárná évente sok ezer hold területet áraszt el mai folyása által. A bizottság felmegy egészen Istenmezejéig. Ennek a talán az ország legszegényebb községének megsegítésére Keglevich grőf azt ajánlja, hogy a kincstár vágyé meg a Zsolnay- féle birtokot és ossza kiazisten- mezejei földmívesek között, ezeknek kiélt rossz földjeit pedig vegye át a kincstár és ültessen rajta állami erdőt. iaFBg%> ssasgaa eapacaat icCBsafii ffgpagg gsgHRHi «»yaa Verne Gyula a lengyelek szerint lengyel zsidó volt. Miképen élt a lengyelek szerint iulyusz Olszevicz, mielőtt Jules Verne lett? A fantázia nagymesterének, Verne Gyulának most ünnepelte az egész bulturvilág százéves születése napját. Néhány hétig a világsajtó élénken visszhangzott a róla szőlő cikkektől, amelyek részint határtalan képzelőerejét, részint pompás természettudományos hozzáértését és felkészültségét dicsérték, de egyetlen, a legnagyobb dicséretben megegyeztek: Verne Gyula felgyűlt fantáziáját erősen elhomályosította a működése óta eltelt valóság, amely elérte, sőt túlszárnyalta Verne zseniális elképzeléseit. A nagy jubileum alkalmával az emlékezés kegyelete elkalandozott a lexikonokba, Verne személyi adataihoz is. A lexikonok szerint a nagy mesemondó Nan- tesben született 1828 február 8-ikán. Párisban jogot hallgatott, de már akkor szívesebben foglalkozott a természettudományokkal s ezen tanulmányai ered- ményeképen adott új s eredeti irányt az ifjúsági regénynek. A jubileum egyöntetű ünnepélyességébe most zavaróan Keglevich Gyula gróf a szegény pétervásárai járás községeinek megsegítése érdekében memorandumot intézett az összes szakminiszterekhez és a miniszterelnökhöz is. Február 20—25. között miniszteri bizottság száll ki a Tarnavölgyére.
