Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-02-12 / 35. szám
Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 21 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres dij- szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. évf. 35. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. február 12. A jövő tavasszal nagy útépítkezés kezdődik Egerben A Deák Ferenc- és a dr. Szmrecsányi Lajos-utcákat még ebben az évben rendbehozzák. — A vásútállomásnál megszűnik a vámsorompó. — Nyilvános illemhelyeket épít a város. Hozzászólások és névtelen levelek. A sajtószolgálat frontján elvétve kap az ember egy-egy elismerő kézBzorítást legközvetlenebb betűhedsereg-parancsnok- ■égától: az olvasóközönségtől egy-egy sikerültebb haditette mán. Da a legtöbb esetben úgy alakul a küzdelem, hogy rosszakaratú vagy fölényeskedő kritika mérgezett tűszűrásai érik a toil harcosát, sőt nem ritkán egyenetlen guerilla-harcokban a homályban s a névtelenség sűrűjében meghúzódó franktirőrök lepik meg süvítő dum-dum lö- vegekkel. Ilyen franktirőrök a névtelen levelek. Szerkesztőségen kívül állő emberek nem is sejtik, hogy mily gyakran és mennyi epével, erkölcsi gúnnyal, lelki sebet szakítani akaró gonoszsággal telített levelek érkeznek a szerkesztőség asztalára, bizonyára szerzőjüknek azzal a titkos hátsó gondolatával, hogy »ezek se teszik ki az ablakba, amit én most nekik írtaim és bizonyára azzal a még titkosabb várakozással, hogy hátha nekimegy menten a szerkesztő szörnyű dühhel és felpaprikázott hangulattal a lap hasábjain s közben le is közli a sötétben bujkáló elméjének torz szüleményeit. Hát az eddig beérkezett s irgalom nélkül eltüzelt névtelen levelek írói s a még ezentúl lesbe állő franktirőrök számára csak annyi az izanni valónk, hogy a nevüket féltő gonddal eltitkoló egyénekkel szemben mi sem haragszomrádot nem játszunk, sem vitába nem bocsátkozunk, legyen sorsuk az önmaguk által választott sors: a legnémább feledés. Mi valahogy itt benn úgy képzeljük a dolgot, hogy a névtelen levelek írója nem lehet igazi magyar ember, mert a magyar lélek nem szereti a bujkálást, hanem igenis az egyenes gerincet, nem szereti az éj titkosságát, hanem igenis a világosság igazságát. A sajtószolgálat nehéz frontján szintén emberek küzdenek, akik tehát szintén tévedhetnek s mint a közéleti szereplők mindegyikének, úgy nekik is el kell viselniük a kritikát igazi vagy vélt hibáikért, mulasztásaikért egyaránt. De legyen ez a kritika nyílt, igazságos és pártatlan, mert akkor basznál a lapnak s az ügynek is. Tagadhatatlan, hogy roppant előnyére válna lapuaknak is, ha sikerülne olvasóközönségünknek önállóan gondolkodni tudó részét a közvélemény kialakításába belekapcsolni, pro és kontra Eger, február 11. Rapcsák József, Eger város műszaki tanácsosa, a város építkezéseiről az Egri Népújság munkatársának ezeket mondotta: Az iskolaépítések. — A Széchenyi-úti emeletes elemi iskola már tető alatt van. A többi új iskolaépületekben a vízvezeték és csatornázás munkálatai folynak. A Halpiactéri iskola helyett a Binét-telken kétemeletes nagy iskola épül Wälder Gyula tervei szerint. Két oldalt két alacsonyabb szárnyépülettel, délről tágas, napsütéses udvarral. Az épület teteje, eltérőleg a régi elvektől és szokásoktól, lapos lesz. Az egri utak újjáépítése. — A vízvezeték és csatornázás elkészítése után ez utak A magyar gazdák a legutőbbi évek alatt rohamosan haladnak az eladósodás, az anyagi tönkremenetel felé. Ennek okait a mezőgazdasági és ipari cikkek árai között fennálló nagy diszpari- tás adja. A legutőbbi két év alatt a gazdák jelzálogterhei megkétszereződtek, sőt ha a be Dem kebelezett tartozásokat is hozzávesszük, megháromszorozódtak. A közterhek oly rendkívülien sújtják a gazdákat, hogy azok részükre elviselhetetlenekké váltak és ma már az a helyzet, hogy a gazdák nagyobb tömege vagyonából fizeti a békeévek óta megsokszorozódott véleményeket meghallgatni s így az érdeklődést a közügyek iránt fokozni. Egy lap igazán akkor jó lap, ha a mindenki lapja az egy kitűzött cél határain belül. Ne gondolja tenki, hogy véleménye akkor lesz őszintébb és elfogadhatóbb, ha névtelen levélben küldi be. A névtelen levél mögött a gyávaság árnyéka s üres levegő lebeg. A névvel fémjelzett vélemény mögött az író egyéniségének ereje áll. Ha ez az egyéniség objektíve, finorerdbehozatalára kerül a sor. A Deák Ferenc utcát és dr. Szmrecsänyi Lajos utcát még ebben az évben újjáépítik. A jövő tavaszon kezdődik meg aztán Eger város nagy útépítkezése. — A csatornázás és vízvezeték kapcsán megoldást nyer a nyilvános illemhelyek kérdése is. A színház környékén, a belvárosban és a fürdők tájékán egy-egy nyilvános illemhelyet állítunk fel. — Az útépítés során a vasútállomás közelében lévő vámházat megszüntetjük. A bérkocsisokkal kiegyezünk a kövezet- vadára, az állomásnál pedig egy pavillont állítunk fel a helypénz- szedésre. így azután megszűnik az utazóközönség panasza a kellemetlen sorompó miatt. közterheket, súlyos kölcsön utján. Az angol gazda azon panaszkodik, hogy az Angol Nemzeti Bank 4 és fél százalékos pénze, mire a gazdákhoz jut 7 százalékra emelkedik és ezt a száza- lékterhet a mezőgazdaságra elviselhetetlennek tartja. Eztmond- ják egy kereskedöállamban, mely mezőgazdasági terményekre nézve beviteli terület, tehát a gazda jóval magasabb árat kap terményeiért, mint a magyar, aki kiviteli államban élvén, jóval alacsonyabb áron tudja értékesíteni terményeit.* Mit szólnak a magyar gazdák ehhez akkor, amidőn nálunk csak man, igazságosan tudja mondanivalóit előadni, véleményének ereje annál inkább súlyosbodik. A goromba, durván feleselő embert természetesen sem szalonba, sem ujsághasábra nem szokás beereszteni. Tehát, ha valakinek van mondani vagy bírálni valőja, örömmel várjuk, de a névtelen vagy álnevű, de Igazi lényüket fel nem fedő franktirőröket a papírkosár fenekére szállásoljuk el. Dr. Urbán Gusztáv. A magyar gazdák rohamos eladósodása Irta: Rege Károly dr. az OMGE titkára. 12, sőt 18—24 százalékos pénzekkel dolgozhatnak? Ez a magyar mezőgazdaság pusztulására vezet. Szükséges volna tehát elsősorban, hogy a magyar kormány nálunk, az agrárországban a ksmatuzsorát letörje, mert, hogy afiziokratáknak szavaival éljünk: ha szegény a gazda, szegény az ország, ha szegény az ország, szegény a király. Ez a legjellemzőbb momentum Magyaron szágon. Ha a gazda szegény, rosszul a megy az iparnak, a kereskedő* J lemnek. A hibát mindenki a másikban keresi, pedig a hiba végeredményben ott vau, hogy vállvetve nem igyekeznek a magyar mezőgazdaság fellendítésére, hanem rövid látókörű.politikát folytatva megfojtani igyekeznek a magyar mezőgazdaságot a magas protekcionális ipari vámokkal, a magas kamattal és ezzel végeredményben maguk is tönkremennek. Ma általános gazdasági jelenség, hogy az egész világ mezőgazdasága panaszkodik a rossz értékesítés miatt. Amerika 2 százalékot sem tud elérni a mezőgazdaságba befektetett tőkéje uián. Anglia és Németország, mint import területek a gazdák tönkremenetelét jósolják. A legmostohább viszonyok között lévő magyar gazdának a hóna alá kell nyúlni úgy a kormányzati, mint a társadalmi intézményeknek, hogy annak felvirágzását elérve a belső jólét fokozódjon. A magyar gazda nem szeret számolni és így tönkremenetelét csak az utolsó pillanatban veszi észre, amikor a hitelezők tömege ez árverést tűzi ki fejére. E veszélynek elhárítására a gazdának legfőbb fegyvere a mezőgazdasági számtartás. Arra kell törekednünk, hogy a gazdaközönséget a mezőgazdasági számtartásra rászoktassuk. — Haldokló városnak nevezte el Bécset dr. Tandler, a wieni egyetem ismert anatómus-professzora. Dr. Tandler, mint városi tanácsos ismeri Bécs egészségügyi és szociális viszonyait és a professzor megdöbbentő adatokat hozott fel egy legutőbbi előadásában a születések számának csökkentését illetően. — Coolidge elnök ünnepélyes keretek között^ felavatta a new- yorki új 14 emeletes újságpalotát. A »National Press Clubc hatalmas épületében ezer hivatali szob9, hatalmas könyvtár és mozgóképszínház van. Az újságpalotát négyszáz amerikai lap együttesen építtette föl. i
