Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-02-01 / 26. szám
na EGRI NÉPÚJSÁG 19Ü8 február 1 Gróf Klebelsberg miniszter kultúrpolitikája Egerben huszonötmilliárdos építkezéssel az iskolaügg évszázados mulasztásait pótolta a miniszter. — Az 1868. évi beiskolázási törvényt tulajdonképpen gróf Klebelsberg Kunó hajtotta végre az 1926. évi VII. törvénycikk által. Eger, január 31. A magyar törvényhozásnak néhány rövid látású tagja az utóbbi időben állandó kritika tárgyává teszi gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszternek egész Európa által nagy figyelemben és komoly elismerésben részesült kultúrpolitikáját. »Agyonkullu- rálja az országot,« azt mondják a támadók és a felületes vagy rosszakaratú bírálók, de olyan gyakran halljuk újabban ezt a célzatos és minden áron csak kellemetlenkedni akaró kritikát a kultuszminiszter nagyszabású, i az egész magyar nemzetnek javára szolgáló kultúrpolitikája ellen, hogy a közvélemény megnyilatkozását tartjuk szükségesnek a gáncsoskodók hangos ok- vetetlenkedéseivel szemben. terme van, egészséges az elosztás, könnyebb és intenzívebb lehet a tanítás. De nemcsak Eger, hanem az országoakmindenköziéga aránylag ugyanilyen korszakalkotó mértékben színhelye Klebelsberg gróf alkotásokban mepnyilvánulő kultúrpolitikájának. Éppen ezért nyugodtan állíthatjuk, hogy az 1868. évi XXXVIII. törvénycikkben kimondották ugyan az általános tankötelezetiseget, de a nép beiskolázása lehetetlen volt. Ezt az 1868. évi törvényt gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hajtotta végre, amikor az 1926 évi VII. törvénycikkben az országos népokatásügyi épitési alap felállításával gondoskodott arról, hogy ott, ahol a községek nem bírják, az állam segítségével építsek fel a népiskolákat. Ezer és ezer magyar község és Egerrel együtt sok magyar város emeli fel tiltakozó szavát azok ellen, akik Klebelsberg kultúrpolitikáját gáncsoskodás- sal támadják. (k. a.) Katonai pucesot rendeztek Stahlin kormánya Ország-Világ. — A pénzügyminiszter péntekre ankétot hívott egybe a forgalmiadé ügyében. — Magyar kezdeményezésre bomladozuí kezd a nemzetközi vaskartell. — Az állatni pénzverde ipari foglalkoztatása érdekében tárgyalások indultak meg. Állítólag nemesfém - félkészgyártmányok készítésére is berendezik a pénzverdét. — Orsován Cioper szerb csen- dőrőrmester Konstsntinovici Iiia gazdát, mert a korcsmából nem akart hazamenni, puskatussal úgy összeverte, hogy másnapra meghalt. — Angliában feketehimlő lépett fel, Karinthiában pedig nyak- ezirtmerevedés. — Haig tábornok, Aüglia háborús hadseregének volt főpa! rancenoka, meghalt. Trotzkij hívei ellen Tűzérezredek ágyazzák a Kremlt és lovashadosztályok vonulnak Moszkva ellen. — Dovgalevszki párisi nagykövet »csetepatéknak« minősíti az összeütközéseket. Eger városát a msgyar kultúra miniszteréhez, az európai tekintélyű államférfiúnak kijáró tiszteleten kívül, a szeretet és hála meleg kepciai fűzik az utóbbi évek óta. Klebelsberg gróf részben személyes egri szereplésével, részben az Egerben elrendelt hatalmas méretű kulturális építkezések által, valósággal meghódította az egrieket s annyit adott ennek a városnak, amenynyit kultuszminiszter sőt kormány még soha. Két évvel ezelőtt a porosz kultuszminiszternek mutatta meg Klebelsberg gróf Eger kultúráját. Azóta többször megfordult történelmi városunk falai között és Egerből kiáltotta az országnak és a világnak, hogy »mi Kelet Európa vezető nemzete akarunk lenni.* Szavai akkor is mindannyiuafanak szívéig elértek, amikor az egri Városház erkélyéről meghatva és büszkeséggel mondotta: »Eger város mandátuma legszebb megtiszteltetése életemnek.« — Nagystílű kultúrpolitikájának indokolására is itt hangzottak el a kőbevésendő szavak : »Minden kiadás, amit a kultúra fejlesztésére költünk, kincseket ad a jövő generációnak.« És Klebelsberg gróf nemcsak a jövő generációnak adott kincseket, hanem kenyeret nyújtott a nehéz sorsban élő egri iparos és földmives társadalomnak is az itt végrehajtott építkezésekkel. Kilenc elemi iskolát, egy állami polgári Iskolát, egy katholikus polgári leányiskolát építtetett Egerben mintegy 25 milliárd korona költséggel. Az iskolaépítésekkel a város lakosságára származott gazdasági segítség melleit évszázados mulasztásokat pólóit a kultusz- miniszter Eger iskolaügyében. Hitzen ezelőtt népiskoláink a célnak egyáltalában meg nem felelő, rozoga, nedves, sötét épületekben voltak elhelyezve és minden tanteremben túlzsúfolva ültek a növendékek. Ma már minden osztálynak külön tanVarsó, január 30. Vilnában az a hir terjedt el, hogy Oroszországban katonai puccB tört ki. Tubacsovszbi tábornok, aki Stahlin uralmával uralmával elégedetlen, néhány fellázadt lovashadosztály és tüzérezred élén állítólag Moszkva felé vonu>. A hirt még nem erősítették meg. (MTI.) London, január 30. Az Exchange Telegraph Rigán Második közlemény. A városi fürdők védterületé- nek biztositása iránti eljárás, miután annak geológiai előmunkálatai már évek óta készen vannak, rövidesen megindul s remélhetőleg egy éven belül az illetékes bányakapitányság a legteljesebb mértékben fogja a város és a Vállalat közérdekű és jogos igényeit biztositani. Ezen idő alatt kell elkészítenünk most már végleges formában az uj fűrdőépitési programot, s akkor, — amidőn az ennek kiviteléhez szükséges töke rendelkezésre áll s az építkezések megkezdhetők, — a * gyógyfürdő« jelleg adományozását kérni ugyancsak a Népjóléti Minisztériumtól. Mert ez egészen más, jóval több, mint a győgyvizjelleg. Ehhez már a különféle gyógytényezőket és tpfciálii fürdőzési módokat magában foglaló fürdőépitménye- ken kívül biztosítani kell sz állandó orvosi felügyeletet, gyógyszertárat, a fürdővendégek részére szükséges kényelmi bérén dezéseket, valamint ezek számára megfelelő elhelyezésről és ellátásról is gondoskodni kell. Viszont azonban a gyógyfürdő jelleg megadása biztosítja a kiát azt a hirt kapta, hogy négy ezred, amely Trockij hívének vallja magát, a Kremlt ágyukkal lőtte. Ez a hir azonban még megerősítésre szorul. Páris, január 30. Dovgalevszki párisi orosz követ, aki szombaton hosszabb kihallgatáson volt Poincaré miniszterelnöknél, az orosz katonai forradalomról szóló hírekre vonatkozóan kijelentette, hogy nem kapott jelentést Moszkvából fürdófejlesztósről. ■ajátitási jogot, s ezenkívül igen nagy adókedvezményekkel jár. Az igazgatóság a fürdő fejlesztése ügyében szakvéleményt kért dr. Dalmady Zoltán balneo- loguf, egyetemi magántanár és Bánlaky Géza műépítész (Szt. Gellert Gyógyfürdő igazgatója) neves szakértőktől s talán nem lesz felesleges, hogyha a város közönsége ezen szakvéleménnyel közelebbről megismerkedik, amiért is annak fontosabb megállapításait a következőkben közlöm. •Eger ásványvizeinek és ég hajlatának balneologiai értékelésénél megállapítják, bogy thermal vizei a »mérsékelten radio- activ langyos achrothermák csoportjába* tartoznak s vegyi ösz- szetetelükben közei állanak a Vöslau, Warmbrunn, Johannisbad stb. vizeihez. Európában több száz iiyen ásványvíz ismeretes. Emiatt ezen langyos hév- vizü fürdőhelyek között igen éles a verseny, amelyből győztesként nem mindig az kerül ki, amelynek a legértékesebb gyógyhatású a vize, hanem az, amely azt a legtökéletesebben tudja felhasználni. Szerencsés fekvés, az állítólag Trockij érdekében kitört katonai puccsről. Szerinte ezek a hírek valótlanok, de lehetséges, hogy jelentéktelen csetepaték voltak, amilyenek más országokban is naponta előfordulhatnak. Trockijéknak külföldön nagyobb sajtószervezet áll rendelkezésükre, amely zavarkeltés végett terjeszti az ellenséges propaganda által még túlzott hireket. I gyógyhatású éghajlat és ami fő, nagyszabású, mindenfajtáju és fokú igényt kielégítő orvosi felszerelés a döntő momentum ezen fürdők prosperitásában. Ha Eger városa hévvizeinek gyógyhatása alapján akar fürdővárossá fejlődni, világhírű és hatalma« gyógyfürdőkkel és fürdővárosokkal kell felvennie a versenyt. Budapest, Keszthely- Hévíz, Baden bei Wien, de meg Pösiyén, Trencsénteplic és számos más, nálunk is közismert és közkedvelt fürdőhelytől kellene a közönséget elhódítania. A mai gazdasági viszonyok között és a mai orvosgyakorlati szokások mellett ez úgyszólván lehetetlen. Ami az éghajlatot illeti, arra nézve minden olyan hely, amely lehetővé teszi, hogy az évnek legalább valamely részében az ott tartózkodó szabad ég alatt élve, lelket üditő és testet erősitő életet éljenek, alkalmas nyaraló és üdülőhelynek. Nem az a lényeges ilyen esetekben, hogy a beteg valami különös gyógyító értekkel birő éghajlatot keressen fel, hanem az, bogy otthonának egészségrontó, vagy betegségét károsan befolyásold tényezőit elkerülje. Eger éghajlata nem külömbö- zik számottevően Budapest, Bécs, vagy bármely más közeli város Eger, a fürdőváros Szakvélemények a
