Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-11-30 / 272. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. november 30 ^^BflgwanMHiwiy mhimmhhiiihihih mossam Szabolcs vezér földjének fővároséban. A 120 éves Nyíregyháza a fejlődésben rekordot ért el a magyar városok között. A Királyi Magyar Egyetemi nyomda újabb alkotmánya sze- nzerint független minden hivatalos tényezőtől, erkölcsi testületek delegáltjainak irányítása alatt működik s minden privilégium nélkül a szabad verseny igazságos elvei szerint karöltve halad a társkiadővállalaíokkal együtt, keresvén a legteljesebb harmóniát a magyar kultúra érdekében. Az uj irányt Klebelsberg Kunő gróf m. kir. valiaa és közoktatásügyi miniszter szabta meg, áki korszakot alkotó reform munkájával a kultúra minden egyes hadállására kiterjesztette gondos figyelmét. Ebb3n a munkában megértő társa volt Czakó Elemér h. államtitkár, főigazgató, akinek működéséhez fűződik a nyomda újjá szervezése és újból való talpra- állitása. Az Egyetemi Nyomda történetét tárgyaló hatalmas értékű, gazdag tartalmú, egykorú illusztrációkkal díszített könyv is most hagyta el a sajtót, » Fényes ünnepség keretében iktatták be Ózd új plébánosát. ózd, november 29. Vasárnap, lélekemelő, impozáns külsőségek között iktatták be az ózdi római katholikus egyházközség új plébánosát, Mittel Lajost. Az új plébános harangzúgás közben vonult be a zsúfolásig telt templomba. A beiktatást az új főoltár megszentelése előzte meg, melyei Török Kálmán egri prépost-kanonok, főesperas végzett fényes papi segédlettel. Ezután következett a beiktatás szertartása, amelyet szintén Tőrök Kálmán prépost-kanonok végzett, megragadó erejű beszéd keretében. Beszédében ismertette Szmrecsányi Lajos érsek rendelkezését s méltatta a plébános érdemeit, különösen kiemelve papi erényeit. Ezután Baráczius József prépost olvasta fal az érsek rendelkezését, majd Mikes Lajos plébános letette az esküi, mire Török Kálmán prépoat-kanonok gyönyörű beszéd kíséretében átadta a mise-, evangélium-könyvet, templom- és szenteégtartő-kul- csokat. Ezek után Mikes Lajos a szószékből megtartotta ünnepi beszédét, majd szentmisét mondott. S*3í3í3f Borzalmas nyomorban élnek a brazíliai magyarok. A Pftrlamaatközi Kereskedelmi Konferencia Magyar Csoportja ülést tartott, amelyen Petri Pál dr. kuliuszáliamtiisár ismertette a brazíliai Rio de Ja- neiroban szeptemberben rendezett konferencia lefolyását. Petri Pál szomorú képet rajzolt a brazíliai magyarok kétségbeejtő helyzetéről. A kivándorlók legtöbb esetben mint ültetvényesek vagy napszámosok élnek Dél- amerikábsn. A szellemi munkások nem igen találnak elhelyezést. A jogbizonytalanság tarthatatlan, mert telekkönyv nem lévén, sokszor évek keserves munkájának gyümölcse vész kárba. Az ott élő magyarokra a legnagyobb nyomor vár, éppen ezért minden eszközzel meg ksll akadályozni a magyarok kivándorlását Délamerikába. Nyíregyháza, november 27. Az állomástól a város szivéig épen elég a látnivaló ahhoz, hogy Nyíregyháza várost a fejlődés hatalmas lendületében csodáljuk meg. A széle®, gondozott utcák, a tágas parkok és terek arról tanúskodnak, hogy Nyíregyháza nem a vén, történelmi magyar városok közé tartozik. A régi, az úgynevezett történelmi városokat, szűk utcák, kevés tér, sajátos régi stílusú építkezés jellemzi. Nyíregyházán látni, hogy itt várfalak, sáncok, nem szabtak határt a házak elhelyezésének. Itt nem kellett spórolni területtel, térrel. A gyalogjáró is szélesebb itt mint sok régi városban az úttest. A középületek kivételével alig látunk emeletes házakat a nyírség fővárosában. Minek is az, amikor Szabolcs vezér földjéből olyan nagy terűlet jutott Nyiregynázának! Földszintes házban, gazdagon épített, sok- szobás, nagy földszinten házban lakik Nyíregyházán a magyar űr, a magyar gazda. Megannyi kúriák azonban ezek a nem is olyan régi, de csinos külsejű lakóházak. Még a polgármester háza is egy ilyen kedves külsejű kúria. Templomok és középületek. A földszintes lakóházak melleit annál kiemelkedőbb a templomok őí középületek monumentális nagysága. A kéttornyú, háromhajós római katoliHUű temp lom egyik legszebb ékessége a városnak. Samassa bíboros egri érsek Nagy Virgil tervei szerint 1901—1904 beu építt8tfé átmeneti román etílusban. A luteránus templom 1884-beu épült. Különös érdeklődéssel szemléltük mi, egriek a barokk-stílusú régi oltárt és szószéket. A görög katolikus székesegyházi templom szintén egyik nevezetessége a városnak. Szabolcsmegye székhaza, múzeuma, a városháza, a városi színház, a város Korona-szállodája, a megyei bözkórház, a városi fürdők, a három gimnázium, a tanítóképző, a városi keraskeBélapátfalva, november 29. Vasárnap éjszaka véres verekedésben robbant ki két fiatal legény gyűlölködése Bálapátfal- ván. Mikő barát Máté és Pelyhe gazda Miklós állottak szemben azzal az eltökélt szándékkal, hogy végleg leszámolnak egymással. A bét legény már évek óta haragban voit, anélkül azonban, hogy komoly összetűzésre kedelmi iskola, a törvényszék, a pénzügyigazgatőság és a rendőrség hatalmas, modern palotái adják meg Nyíregyházának a nagyvárosi jelleget és tanúskodnak egyúttal a nyírség fővárosának gazdagságával arányban álló kultúra ezeretetéről. A város kőt legszebb terén Kossuth Lijos illetve Bessenyei György szobra emelkedik. Ahol nincs szociális kérdés. Bencs Kálmán polgármester, kormányfótanécsos vezetésével tekintették meg vasárnap délben az egriek Nyíregyháza nevezetességeit, továbbá b város üzemeit, kertgazdaságát, hires pélmaházát. A látottak után őszinte elragadtatással kell «megállapítanunk, hogy »a legfiatalabb magyar város«CRekőly 120 év eiatt impozáns nagyranőtt és a fejlődésnek igazán rekordere a magyar városo« között. Kilenc vasútvonal fut be minden irányból Nyíregyházába. Képzelhető, micsoda gazdasági vérkeringést jelent ez abban óvárosban, cmely- nek csaknem 50 ezer katasztrális /mMsiierjedésű a határa és jómódú középbirtokosokből áll a lakosság zöme. Lüktető ipari és kereskedelmi élet fakad ebből. Itt nincs szociális kérdés, nincs munkanélküliség. Mi úgy láttuk, hogy Nyíregyházán boldog és megelégedett «öiodenki. Megértjük a szép gazdasági és kulturális fejlődést, mert Nyíregyháza vezetői telve vannak nemes törekvéssel, a lakosságpadig szorgalmas, vallásos ős hazafias. Még valamit láttunk Nyíregyházái', ami páratlan a magyar vidéken. Megtekintettük Hősek Győző mükeriészetét a Bujtoson. A tudással párosult szorgalom nagy eredményeit láttuk a hatalmas kertészetben. Az üvegházak és melegágyakból az ország csaknem valamennyi kertészének szállítják a magyar kertészet büszkeségének mondható nemesített virágokat, palántákat és dísznövényeket. — Éppen a gyöngyvirágok és orgonák bimbóztak, mikor ott voltunk és a kinyílott ciklámenek ezrei mosolyogtak szemünkbe... rülí volna a sor. Vasárnap este szokás szerint a korcsmában gyűlt östeze a fiatalság. A haragosak közül csak Mikő barát Máté jelent meg egy nagyobb társaság élén őb hatalmas iváat rendezett. Mikor már emelkedett volt a hangulat, Mikő barát Máté duhajkodni kezdett. A garázda legény, aki néhány hónappal ezelőtt egy korcsmái verekedés alkalmával egy falubeli legénynek metszette fel késével a hasát, megint verekedésre készült. Késével vadul hadonászott, többször belevágott az asztalba s közben fenyegetően hangoztatta: — Itt még ma lesz valami, vérszagot érzek ! Barátai, akik vele együtt ültek, a vad fenyegetőzésre meg is jegyezték csititólag; — Nem férsz a bőrödbe? Ugy- látszik a vesztedet érzed! A duhajkodás azonban folyt tovább. Éjfél után 1 óra tájban végre felkerekedett és oszladozni kezdett a társaság. Mikő barát Máté két társával hazafelé tartott és egyszerre csak ez úton szembe találkozott régi haragosával, Pelyhe gazda Miklóssal, aki egy másik korcsmából tért hazafelé' négy barátjával. A két ellenfél pillanatig far- köBsseniet nézett egymással, majd Mikő barát Máté a kezében lévő léccel rontott neki ellenfelének : Most leszámolunk — kiáltott — innen csak lepedőben visznek hazai A kővetkező pillanatban akkorát ütött a léccal Pelyhe Miklós orrára, hogy az elszédült és végigvágődott a földön. Ugyanakkor Pelyhe barátai a legközelebbi udvarba futottak, ahonnan vasviliával és botokkal felfegy- verzetlen tértek vissza, hogy elverjék a garázda Mikő Mátét. Mire visszatértek az udvarból, Pelyhe is magához tért pillanatnyi kábultsfigábói, talpra ugrott és kirántva a csizmaszär mellől kését, torkon szúrta Mikő Mátét. Mikő szörnyű sérülésével végig zuhant a földob, mire Pelyhe barátai botokkal és vssvillával kezdték agyba főbe verni a szerencsétlent, akit végül is az időközben a helyszinroért csendőrök félholtan szállítottak a községházára. Mikő Mátét nyomban orvos vette kezelés alá, megmenteni azonban már nem sikerült. A szerencsétlen 22 éves fiút annyira összeszurkálták és verték, hogy reggel belehalt sérülésébe. A véres verekedés résztvevőit csendőrök fogdosták öseze.Pelyhe Miklós beismerte, hogy az első szúrást ő mérte az ellenfelére. A többi sérüléseket a csendőrök megállapítása szerimPeJyha négy barátja: Yikki Sándor, Somodi Sándor, Bárron gáti Sándor és Bogyi Sándor okozták, akiket szintén őrizetbe vett a csendőrig. ■ tawsmenCTsesKBaa -masam A vármegye jóváhagyta Eger város vízvezetéki szabályrendeletét. Eger, november 29. Heves vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt megtartott rendkívüli közgyűlésén dr. Búzás Endro vármegyei má- sodföjegyző előadó ismertetése után letárgyalta és elutasította azokat a felebbezéseket, amelyeket dr. Frentzl János, Petra- vich Gyula ős Plank Sándor nyújtottak be Eger város vízvezetéki szabályrendelete ellen. A közgyűlés jóváhagyta a szabályrendeletet. (K. A.) Vasárnap éjjel Bélapátfalván vasvillával agyonvertek egy legényt. Két régi haragos halálosvégü éjféli párbaja léccel, késsel és vasvillaval.
