Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-09-17 / 210. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. szeptember 17 terraszán gyülekeztek a kongresszus tagjai. Az egri közigazgatási tanfolyam hallgatói, a eserkészzenekar közreműködésével lampionos ballagást rendeztek a vendégek tiszteletére Társasvacsora a Kaszinóban. Ezután a Kaszinó dísztermében társasvaciorán látta vendégül Eger város a kongresszus tagjait. DiszegyenruháB hajdúk sorfala között vonultak föl a Kaszinóba a vendégek és Eger város előkelőségei. A hölgyek ragyogó toalettjei pompásan érvényesültek a fényesen kivilágított díszteremben. A vacsorán a kitűnő menü mellé az egri szőlőhegyek büszkeségeit, a legnevesebb egri bortermelők legjobb borait szolgálták fel. A vacsoránál Trak Gáza polgármester keresetlen szavakkal elmondott pohárköszöntőjében szeretettel üdvözölte a belügyi kormány megjelent képviselőit, a közigazgatási kongresszus [résztvevőit, valamint a hölgyeket mint Eger város nagyon szívesen látott vendégeit. Agorasztó Tivadar, pestmegyei alispán meleg szavakkal viszonozta az üdvözlést. Kiss László szegvári főszolgabíró pedig az egri nőket köszöntötte fel a vendégek nevében. — A vacsora után emelkedett hangulatban, Illés Gyula egri cigányprímás muzsikája mellett a késő éjjeli órákig maradtak együtt a nagyszerűen sikerült ismerkedő estély résztvevői. A kongresszus. Pálmákkal és délszaki növényekkel volt ékesítve a fellobo- gőzottegri városház előcsarnoka és lépcsőháza ma délelőtt. Tíz óra tájban egymásután érkeztek a feketeruhás vendégek, a megmaradt vármegyéknek, a magyar közigazgatásnak reprezentánsai, Festői öltözetükben Eger város díszruhás hajdúi álltak sorfalat a díszterem bejárata előtt. A kongresszus tagjai elhelyezkedtek a közgyűlési terem padsoraiban és nemsokkal tíz óra után elfoglalta helyét az elnöki székben Agorasztó Tivadar, Pest- vármegye alispánja, a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének elnöke. Jobbján dr. Vadnay Tibor h. államtitkár, a belügyminiszter kiküldöttje, balján pedig í. Szabó Géza; országgyűlési képviselő, az egyesület ügyvezető alelnöke foglaltak helyet. Agorasztó Tivadar alispán elnök kedves szavakkal üdvözölte a történelmi Eger városban rendezett kongresszuson, dr.Vadnay h. államtitkárt, mint a belügyminiszter képviselőjét, dr. Isekutz és Blaha államtitkárokat, dr. Hedry Lőrinc főispánt, Steinecker Ferenc egyetemi tanárt, dr.Koncz Jánost, a Jegyzők Országos Egyesületének elnökét, dr. Puky Endrét, a képviselőház alelnökét, Abaujvármegye volt alispánját. (Puky Endre ekkor lépatt be lelkes éljenzéstől kisérve a terembe.) Az elnök ezután a községek háztartása kérdésének megoldását, mint egyik legfontosabb államérdeket sürgette, majd a Magyar Hiszekegy szavaival nyitotta meg az ötödik közigazgatási kongresszust Dr. Vadnay^ Tibor h. [államtitkár a belügyminiszter nevében köszöni ős viszonozza az üdvözlést. — A belügyminiszter, mondotta, a vármegyei tisztviselőknek nemcsak legfőbb főnöke, hanem igaz barátja és támogatója is. Az ő elgondolása az, hogy a jó közigazgatáshoz elsősorban szív kell. A közigazgatás legyen támogató, segítő kéz mindenkinek a boldogulásához. De helyén legyen a szíve minden haza- és társadalomellenes mozgalom megsemmisítésére is. Dr. Hedry Lőrinc Heves vármegye főispánja emelkedett ezután szólásra: — Első kötelességemnek érzem, hogy Heves vármegye közönsége és tisztikara részéről meleg atyafiságos barátsággal köszöntsem és üdvözöljem az egyesületet, amely 25 éves jubileumát tartja. Másrészről köszönetét mondok az egyesületnek azért, hogy Eger város falai között tartja a kongresszust és ilyen megtiszteltetésben részesíti Heves vármegye székvárosát. — A napjainkban felvetődő szociális kérdések mind olyanok, hogy lépten-nyomon előtérbe hozzák a közigazgatási reform kérdését. A közigazgatási reform megöl dásánál a legnagyobb szerepet ennek az egyesületnek keli játszania, ennek kell azt előkészítenie. Önök lesznek, akik az űj köz- igazgatási szervezetbe át fogják vinni az ősi tradíciók és a vármegye iránti ragaszkodásuknak érzését. Önökben él az ősi magyar érzés és én érzem, hogy az ősi magyar lélek lebeg itt közöttünk és kérem a Mindenhatót, hogy ez a magyar géniusz termékenyítse meg a kongresszus munkáját és legyen záloga jövő működésének. F. Szabó Géza országgyűlési képviselő, egyesületi alelnök a lelkesedés szavaival ismerteti az egyesület 25 éves múltját, majd általános helyeslés mellett beszél az egyesület céljáról. — Egyesületünknek kettős célja van, mondotta. Első: a közigazgatás színvonalának emelése. Második : tisztviselőink érdekeinek védelme. A közigazgaMegelégedett vármegye (Hosszantartó taps.) Ezért keressük az összeköttetést a községi jegyzőkkel. A belügyi kormányzat az utóbbi időben melegen honorálta törekvéseinket és az egyesülettől minden reformnál szakvéleményt kért. Befolyásunk volt több törvény alkotásába, de jött az 1925. évben egy miniszteri rendelet és amit eddig kiharcoltunk, mindazt egyszerre lerontotta a rideg és rövid fináncbölcsesség. Harcot indítottunk a rendelet ellen és már folyamatban van az eljárás a szolgabirói úti-átalány [rendezése és a külön status létesítése iránt. — Bocsássunk imát az ég felé, hogy ne 25 vármegye adjon itt találkozót, hanem a boldog, független Nagymagyarország vármegyéi gyűljenek itt össze mielőbb a mi megálmodott Hagymagyar- országunk dicsőségére és boldogulására. (Hosszantartó taps és éljenzés.) F. Szabó Géza ezután lelkes szavakkal emlékezett meg Rothermere lord akciójáról és a szónok indítványára a következő táviratot küldte a kongresszus Egerből a nemes magyarbarát angol férfiúnak: AVármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete, mint független önkormányzati egyesülés, mely a trianoni átok *5* tás színvonalának emeléséhez az önkormányzatok legteljesebb kifejlesztése szükséges. község, boldog a célunk! következtében 63 vármegye közűi csak 25 vármegyét, ezek közűi is csupán 14 csonkítat- lan vármegyét foglal jelenleg magában, kongresszusa alkalmából mélységes tiszteletből fakadó hazafias üdvözletét küldi Lordságodnak. Es amidőn imponáló erélyéért, a legszentebb igazság érdekében felemelt hatalmas Bzaváért szavakba nem foglalható hálás köszönetének ad kifejezést, kéri Lordságodat, támogassa igazságtalanul szenvedő nemzetünket továbbra is abban, hogy eredményesen kopogtasson a világ lelkiismeretének kapuján. Eger, 1927, szeptember 16. Agorasztó Tivadar, elnök. Rudnyánszky Miklós báró vármegyei másodfőjegyző: A legutóbbi nemzetközi közigazgatási kongresszus benyomásai, Balás Károly főszolgabíró : A községi monográfiák, Vitéz dr. Jávor Ernő vm. árvaszéki ülnök: A gyámügyi igazgatás címen tartottak ezután értékes előadásokat. Agorasztó Tivadar elnök záró szavaiban meleg köszönetét lefejezte ki az előadónak, majd Trak Géza polgármesternek mondott köszönetét a város által nyújtott magyaros vendéglátásért. ■rím «NMIW» «8*»®» W Egy ózdi munkás beleesett a kohókemence csatornájába és halálát lelte. Ózd, szeptember 16. Megrendítő baleset történt Ózdon a vasgyárban. Egy munkás beleesett a kohőkemence anyagadogatő csatornájába és ott halálát lelte. A szerencsétlenség tegnap este 11 óra tájban történt. Mustos Bálint 87 éves bolyoki illetőségű gyári munkás a kohőkemencénél dolgozott, ahol feladata volt a hatalmas olvasztó-kohót nyers vasérccel tömni. Munka közben elveszítette egyensúlyát, beesett a csatornába és a vasanyaggal együtt lassan csúszott a kohó nyílása felé. A munkás, aki maga előtt látta azt a borzalmas halált, amiben része lesz ha belezuhan a vasérccel együtt a kohóba, kétségbeesetten kiáltott segítségért. A munka zajában azonban elveszett a segélykérő hangja és senki sem jött a szerencsétlen ember segítségére, aki közben kétségbeesett vergődéssel igyekezett a meredek ős szűk csatornából kimenekülni. Ez azonban minden erőfeszítése dacára sem sikerült, sőt egyre jobban csúszott lefelé a kohó nyílása felé, ahol a kohóból kiömlő mérges gázok ülték meg az adogató csatornát. Négy percnyi meddő kisőrlet után Mustos már annyira lecsúszott a csatornában, hogy belekerült a mérges gázok rétegébe. Itt már menthetetlen volt a szerencsétlen ember. Társai már csak holtan tudták kihúzni az anyagadogatő csatornából. Az orvosi vizsgálat szerint Mustos gázmérgezésben halt meg. A vizsgálat szerint a halálos- végű baleset a véletlen müve volt s azért senki sem vonható felelősségre.
