Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-07-24 / 166. szám
Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Hogy állunk a tagosítással? Irta: Ivády Béla, h. államtitkár, országgyűlési képviselő. a pillanatban, mikor egy köz- ■égben a tagosítás elrendelte- tett, a földmivelő nép már csak Isten nevében gazdálkodik, és abból az eléggé el nem ítélhető tételből indul ki, hogy ő a másét nem gondozza, nem műveli a földjét kellően és 100 jől végrehajtott tagosítás nem tud olyan kedvező hatást kiváltani, mint amilyen kedvezőtlen hatása van egy ilyen nyolc-tiz esztendeig tartő tagosításnak. A birtokeldarabolási állapotok ezen megrajzolása éppen elég arra, hogy tisztában legyünk, hogy a magyar birtokos nép nagyrésze milyen hihetetlen helyzetben kénytelen gazdálkodni. Lehet e ily viszonyok között belterjes gazdálkodásról beszélni ? Magyaroszág földbirtokának több mint 60%-a van 100 holdon aluli birtokosok kezében. Ennélfogva elmondhatjuk, hogy ilyen lehetetlen állapot »áll fenn az országnak majdnem öOVo ban. Ezek az adatok talán elégségesek arra, hogy ennek a kérdésnek nagy jelentőségét méltányolni tudjuk, hogy igenis legelső, legsürgősebb teendő, hogy ezeken az állapotokon javítsunk» hogy itt megfelelő megoldást találjunk. A trianoni béke revízióját még ebben az évben megvitatja az angol parlament. Lord Rothermere újabb nyilatkozata. London, július 23. Lord Rothermere újabb figyelemre méltó nyilatkozatot tett, amelyben annak a reményének adott kifejezést, hogy a trianoni béke revízióját még ebben az évben megvitatja az angol parlament. Az antant hatalmakat az a szempont vezette a békeszerződések megkötésénél, hogy a Habsburgok uralma alatt az Osztrák-Magyar Monarchia egyszerű bábu lenne a német re- váns-gondolat kezében. Sem Wilson, sem Loyd George nem tudtak róla, mekkora igazságtalanság történik Magyarországgal Trianonban. Téves lenne azonban azt hinni, hogy Franchor«S5SKSÖ —»a » iftwi szág politikája magyarellenes volt. Franciaország németellene- sen csinálta meg a békeszerződést, a magyar viszonyokat a franciák sem ismerték, hanem a csehek, románok és szerbek befolyása irányította a franciákat. Közópeurópában mindenki tudja már, hogy baj van s hogy a trianoni határok fenn nem tarthatók, de egyelőre senkinek sincs bátorsága fellépni e baj ellen. Ezután Budapestről szólt lord Rothermere és kijelentette, hogy Budapest megérdemli, hogy a mainál jóval nagyobb Magyar- ország fővárosa legyen. ' ‘TM#!*' WSWM SStS Megkezdődött az új egri elem iskolák építése. Alig hiszem, hogy valaki tagadásba vehetné azt, hogy a mai tagosítást törvény teljesen diszbreditálva van népünk előtt. Elérkeztünk a tagosítás csődjéhez. Az igazságügyminiszter nemrégiben olyan kijelentést tett, hogy ő maga is belátja a tarthatatlanságát és új tagositá- si törvény előkészítésének gondolatával foglalkozik, indokolt tehát, hogy az elsősorban érdekelt kisgazdaközönséget ennek a kérdésnek a jelentőségéről tájékoztassuk. Ha a tagosítás jelentőségét akarjuk dokumentálni, akkor foglalkoznunk kell a birtokelda- rabolás, a bírtokelaprőzás kérdésével és meg kell állapítanunk, hogy tul8jdonképen hány községben van Magyarországyon rendezett birtokállapot, hány községben hajtatott végre a tagosítás. Erre vonatkozólag sehol sincs megbízható hivatalos nyilvántartás. Ellenben a Magyar Mérnök és Építész Egyesület 1922- ben megbízta egyik tagját, hogy a hivatalos adatokat szedje ösz- eze, hasonlítsa össze azokat a térképi helyzettel. Ezekből az állapítható meg, hogy Osonka- magyarországon körülbelül 388 olyan község van, amelyben az általános tagosítás végrehajtatott, 244 olyan község, ahol egyáltalában semminemű birtok- rendezés még nem volt, a többi körülbelül 2760 községben volt ugyan valamelyes birtokrendezés, de hogy ez csak részletes tagosítás volt-e, vagy arányosítás, vagy úrbéri rendezés, vagy legelöfelosztás, az nem derül ki. Tény, hogy ezeknek a községeknek a határa még nincs rendben, és hogy itt, legalább is további tagosításra van szükség. Ez tehát már 3000 tagosítandő községet jelent. Addig azonban, amig nem gondoskodunk arról, hogy a tagosítás gazdasági előnyei meg is rögzittessenek, minden 50 — 60 évben újbóli tagosítás szüksége merül fel, mert hiszen folyton- folyvást újból előáll a birtokok elaprózódása és annak a 388 községnek egy része, ahol 50—60 évvel ezelőtt általános tagosítás volt, ma már újra olyan helyzetben van, hogy ott újból kell tagoiítani. Tehát ezekből is legalább nyolcvan-száz községet bátran hozzá csaphatunk a tagosítandő községek számához és így eljutunk a végső számhoz, vagyis, hogy 3100 községben kell megállapítani a tagosítás szükségességét. Az 1860—70 es években hajtották végre Magyarországon a legtöbb tagosítást, olyan tempóban, hogy évente 100 120-130 befejezést nyert. Tehát ilyen felosztás mellett, 25—30 esztendőt venne igénybe ennek a 3100 községnek a tagosítása. A mai eljárást az 1908: XXXIX. te. rendszeresítette. Amikor ez a törvény életbe lépett, nagy arányban indult meg a tagosítás úgy, hogy százával kérték a közigazgatási eljárást, bírói eljárást azonban csak 149 községben kérelmeztek. Ebből a 149 községből a mai napig, tehát 19 esztendő alatt, — igaz, hogy ebbe eßett bele a háború hat hét esztendeje is, amikor egyáltalában megszüntettük a tagosítás végrehajtását, mert hiszen embereink legnagyobb része a harctéren teljesítette a legszentebb hazafias kötelességét, mindössze 34 községben fejezték be az eljárást. Ebből a 34 községből 6 községben volt általános tagosítás, vegyi« az egész határára kiterjedő eljárás, a többiben ciak részleges tagosítás történt. A háború befejezése óta mindössze három községben tudtuk befejezni az eljárást. Ezek a számok azt jelentik, hogy Magyarországon van ma is 80—90 olyan község, amelyben 10—12— 14 esztendő őta folyik a tagosítás, és tudja a jő Isten, hogy mikor lesz befejezve. Falun élő és gazdaembernek kell lennie annak, aki meg tudja ítélni azt, hogy milyen hihetetlen hatása van annak, ha egy községben 10 — 14 esztendeig tagositanak. Nagyon jől tudjuk, hogy Iliben Eger város negyedeinek új tanügyi beosztásával kapcsolatban 2 űj lóm. kath. felekezeti és 4 űj állami elemi népiskola felépítése vált szükségessé. Az építkezési munkálatok már megkezdődtek és azok ellenőrzését a város mérnöki hivatalának vezetője, Rapcsák József műszaki tanácsos végzi. A Cifratéri és Makiári úti iskolák alapfalai már elkészültek ; a Széchenyi útinál most folyik a régi épület lebontása, hogy helyébe egy emeletes, barokk-iskola kerüljön, amelynek falainál az andornaki tufa-téglákat fogják alkalmazni. A Baktai úti elemi iskola átalakítása megkezdődött, a Deák Ferenc utcai 'gazdasági ismétlő iskola alapjait pedig már kiásták és a jövő héten a kőműves munka is megindul. A Szvoré-
