Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-12-23 / 291. szám
ahä 16 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítással: egij hónapra 3 pengő 20 fillér, neggedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár- «nap 24 fillér.« Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV Rl NÉPÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint « számíttatnak. ♦ POLITIKÄI NÄPILÄP ♦ Felelős szerkesztős KELEMEN ANDOR XLIV. évf. 291. szám Péntek Eger, 1927 december 23. Konferenciára gyűl össze a kisantant Bukarestben. Vájjon miféle főfájások, miféle titkos és be nem vallott gondok terelik össze a kisantant szövetségeseket?! Bizonyára a tanácskozások nem kis részét fogja lefoglalni a Magyarországgal való «viszony» megvitatása, amelyet manapság ma már nem olyan könnyű elintézni, mint volt csak pár esztendővel ezelőtt. Az angol közvéleménynek hatalmas felzúdulása az erkölcsöt és jogot sértő trianoni szerződés ellen, ma már sokkal hangosabb és sokkal hatalmasabb, hogy meg ne hallják azok is, akik pedig szeretnék meg nem hallani. Lord Roihermere jelentői lépése, cikkeinek visszhangja, mind több és több kitűnő angol és európai közéleti férfiúban kehi fel a mól- tathnkodás hangulatát, amely azokra csap rá, akik ezt a lehetetlen és veszedelmeket magában rejtő békeszerződést továbbra is érvényben akarják tartani. Azoknak, akiknek a trianoni békeszerződés fenntartása az érdeke, bizonyára nagyon hamar jött az európai közvéleményben ez a hangulatváltozás, denekünk, szegény magyaroknak, akik a megalázás és főldretiportság minden kegyetlen érzését éveken át szenvedtük el, nagyon is későn. Maga a trianoni békeszerződés aláírására kényszerítő tény önmagában a legborzalmasabb sérelme az erkölcsi világrendnek, amelynek aohasem lett volna szabad megtörténni. De mindig úgy volt ebben az életben, hogy a megalézottak és a megbántottak könnyekkel és szenvedésekkel kellett, hogy megváltsák a világ részvétét a a porban várják meg az igazság érkezését. A kisantant most összeülő konferenciája a sötétség hatalmainak egy újabb kísérlete arra, hogy a rossz, a hazug és a gonosz tovább uralkodjanak a világban b a tények meghamisításával tartassák fenn az a rend, amely inkább csak rendetlenség. Már készítik a bájitalokat, ame lyekkel elbűvöljék a világ hatalmasait és sötét varázslatok és furfangok útján próbálják örök- életűvé tenni azt a helyzetet, amely mir>denp<llanaibanfel akar borulni. Da valahogy, mintha a varázslat és furf»ng erejüket vesztették volna, mintha Justicia istenasszony, egy győztes sugarat küldve a világba, felnyitotta volna azoknak szemét, akik első kötelességüknek érzik az igazságért és a jogért való harcot. Mi nyugodtan nézüak a bukaretii konferencia elé, de vájjon nyugodtan néznek-e azok is elébe, akik tanácskozásra ülnek össze ? 100 millió pengőt törölt a pénzügyi kormány az önkormányzatok 1928. évi költségvetéséből. Budapest, december 22. A pénzügyminisztérium most f»j«zte be az önkormányzatok 1928. évi költségvetésének felüt- vi' 1*. Beavatott helyen nyert információink szerint a panzügymi- nitzter az önkormányzótok feö't- ségvetéséből mintegy 100 millió pav-jrőt törö't. Csehszlovákia európai háborút akar előidézni. Becs, december 22. A bécsi lapok érdekes leleplezéseket közölnek arról, hogy a cteb sajtó mint izgatja egymás ellen Ausztriát és Olaszországot és mesterséges ellentéteket igyekszik támasztani a két állam között. Míg egyrészt az osztrák köztársaság barátainak tűntetik fel magukat, addig nemzetközi fórumok előtt mindent elkövetnek, hogy Ausztria helyzetét megnehezítsék. De nemcsak az osztrák—olasz, hanem a jugoszláv— olasz ellentéteket is » cseh sajtó élezi ki, amikor például hasábokon keresztül azzal foglalkozik, hogy Olaszországot a Jugoszlávia elleni habomra tüzeli. Az olasz—albán szerződés megkötőiét is arra használták f -1, hogy nyugtalanságot ébresszenek diplomáciai körökben é* nem elégednek meg ezzal, hogy Csehszlovákiában folytatják ezt az uszí<ást, hanem legújabban Becsben is hir«zo’gálati centrumot létesítettek, arn.Iy a baloldali lapokat látja el ilyen izgató cikkekkel. Állítsunk méltó emléket dr. Nagy Jánosnak. Eger város képviselőtestületének ülésén hangzott el az az indítvány, bogy közadakozásból méltó síremléket állítsanak az elhuoyt dr. Nagy János kanonok, nemzetgyűlési képviselő emlőkének. Vagy első éveiből vagy utolsó éveiből, de ezreknek hagyott kegyeletes emléket a »tisztelendő úr.« Örömmel mondotta nekem, midőn egyszer, egy szép májusi délutánon kertjében beszélgettünk, hogy őt mindig csak »Tisztelendő úr«-nak szólították. Asztalom másik sarkáról gépírásos iveket húzok magam elé, melynek címe: >Az egri szegényügy rendezése.« Azon a májúd délután ezt olvassuk. Nekem adta, hogy tanulmányozzam ... Az »Egri Népújság«« azon számát, melyben a fenti indítványt s annak elfogadását közli a gépírásos ivek mellé, teszem, s egy benső gondolattársítás azt súgja nekem: kapcsoljuk össze a megboldogult nemes tervezetét az indítvány nemes intenciójával: állítsunk emléket az elhunytnak, de síremléket nem ! Hagyjuk el a »sír« szót, de emeljünk emléket. Adja össze Eger város minden polgára a maga fillérét, pengőjét, száz pengőjét, vagy ezer pengőjét ős ebből a nagy összegűül állítson a város »méltó« emléket, de ne >sir«-emlóket. Dicsérje nevét olyan emlék, melyet megkoszorúz a karácsony aDgyala és a szegényes pólyában fekvő kisded. Egerváros filléreiből pengőiből, száz pengőiből, és ezer pengőiből bejött összeg legyen *dr. Nagy János-alapítvány*, amely Egerváros szegényeinek kamatozzon. Ez nem >sir«c-emlék, de »méltó emlék. Az emlék mindig jellemzi az elhunyt egyéniségét, viszonyát az élőkhöz és az élők viszonyát az elhunythoz. Márpedig, p.z elhunyt dr. Nagy János szivén viselte a szegények ügyét, a »tisztelendő úr« megszólítás előtte érték volt. Tehát csak úgy lesz siil«zerü az emlék, ha a szegényekért dolgozó elhunyt emlékét Egerváros szegéuyei fogják áldani örökké. Igaz, hogy azon sillogizmus alapján nem épül olyan síremlék, amelynek művirág koszorúit a téli szél süvöltve tépázza a bús napnyugtakor; de mégis síremlék lesz, amelynek árnyában annyi »sir«-ó szegénynek kel föl a boldogság napja. — Ezen gondolataim közben kezembe veszem egy községi jegyző halotti jelentődét, melyben a gyászoló éleiben maradottak így sóhajtanak föl: L-gyen olyan könnyű a földsirodon, mint amilyen nehéz a mi fájdalmunk. Ne nehezítse Egerváros hálás közönsége dr. N gy Jás os Bírja fölött a föld t h n«m tegye könnyűvé dr. Nagy János szegényeinek az éleiet! Legyen az emléke ne c*ak az élet sivatagában élettelenül zengő Memnon szobor, hanem legyen kenyér, ame’yból a szegények szeghetnek. P. Erdős Apoll nár, 0 F. M. A lengyel sajtó az erdélyi zavargásokról» Varsóból jelentik: A lapok részi tea tudósításokat közölnek az erdélyi diákzavargásokról és megáll puják, hogy ez az eset r-ndsivül megerősítette lord Rothermere Bgitáciőjának értjét. L^zögrzi», hogy a rombolásokról szőlő tudósításokat most már egész Európában és Amerikában olvassák, úgy hogy, nagyon sokha kerülhet még ez a dolog Romániának. Olasz tisztek szervezik meg az albán hadsereget. Belgrádból j lentik : Az olaszalbán szerződésnek titkos klauzulája van, meljb-n Olaszország kötelezi '«agát, hogy saját költségén 120 ezer főDyi hadsereget szeivez Albániában és erre a célra már a közeljövőben 5 ezer tisztet Küld oda, akik átmenetileg vennék fel az albán állampolgárságot. Jugoszláviából kitiltott olasz lapok. Belgrádból j»lentik: A belügyminiszter az egész ország területéről kitiltotta a Rómában megjelenő Popolo d’Italia és a Milanóban megjelenő II Secolo cimü nt>pil pokat. Earkashordák garázdálkodnak Besszarábiában. Bukarestből jelentik : Bessz- arábia területén a kü önösen hideg tél következtében éhes far- kascsordák kószálnak és támadják meg a falvakat, sok helyen éjszaka az udvarokba is behatoltak az ordasok és több marhát és juhot elputz ítottak. A lakosság éjszaka nem mer kimozdulni házából és tehetetlenül hal g íj a a vérszomjas csordák üvöl é ét. A csendórséget megerősítették a veszélyeztetett területeken, hogy szükség esetén szembe tudjanak szállni a vadállatokkal.
