Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-11-30 / 272. szám
Aba 16 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 Fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- « nap 24 fillér. ♦ EGRI NÉPÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV POLITIKAI MHPILÄP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLIV. évf. 272. szám Szerda Eger, 1927 november 30. Ä népoktatás nemcsak eszménykép, hanem kenyérbérdé* is. Érdemes megáll« ni gróf Klsbelsberg Kunő kultuszminiszternek ezen megállapítása melleit, melyei a napokban mondott Nyíregyházán egy nagyszabású népiskokava- tás ünnepe alkalmából. Két tengelye van a kultuszminiszter kulturprogrammjának. Az egyik a népoktatás intenzivebbe tétele, a másik a felsőfokú oktatás bőkezűbb ápolása. Vita tárgyává volna tehető, hogy a két irány közül, melyik a hasznosabb, áldásthozőbb és melyik — kedvesebb a miniszter szivének?! Abból a sok gáncsoskodásból, amivel a kultuszminisztert különféle felsőfokú kutató intézetek, külföldi tudományos intézetek, kollégiumok létesítése miatt a takarékosság álarca alá rejtőzött politikai intrika illette, az a látszat volna meríshető, mintha a hivatalos kultuszkormányzat a népoktatás rovására a felsőoktatást favorizálná, de aki a népoktatásnak az utolsó években nagy nyomorúságunk dacára óriási léptekkel történt előretörését megfigyelte, az kénytelen igazságot tenni a kultuszkormányzatnak a mélybe és a magasba nyúló, de mindenképpen harmonikus egészbe foglalt törekvései mellett. A kultuszminiszternek fentebb említett kijelentése a népoktatás lényegéről nem szónoki frázis és nem kortesfogáe újabb anyagi áldozatok megajánlására, hanem kulturprogrammjának következetes megvalósításával megvallott és igazolt igazság. A száz és ezerszámra felépült, épülő és és építendő tanyai és falusi iskolák segélyezése, gazdasági iskolák, ipari szakoktatási iskolák, polgári iskolák mindmegannyi bizonyítékai nem a miniszter szónoki képességeinek, hanem ténylegesen alkotó tevékenységének. A miniszter ezeket az alsőbb- foku iskolákat is igen jő nemzeti és államgazdasági befektetésnek tekinti. Legkonzervatívabb termelési águnk: a mezőgazdaság is egyre inkább me- chanizálődik, tehát egyre értelmesebb munkásra lesz szükség. Áll ez fokozottabban az iparban s a kereskedelemben is. S amikor népünk nívóját így emeli, tagadhatatlan, hogy ennek külföldi viszonylatban is megvan a maga súlyos jelentősége. Ha mi súlyos megpróbáltatásaink közepette ily nagyarányú programmot vagyunk képesek megvalósítani, ennél meggyőzőbb bizonyítékot nem tudunk produkálni az élethez való jogunk mellett. Elfogadták Heves vármegye 1928. évi költségvetését. A kedélyes hatvani vámos, aki mindig részeg és az ötpengtisböl sohasem tud visszaadni. Eger, november 29. Hevesvármt gye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 11 órakor a vármegyeház dísztermében Hedry Lőrinc dr. főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Tóbiás József műszski tanácsos, az államépítészeti hivatal főnöke részletesen ismertette és elfogadásra ajánlotta a vármegye 1928. évi közúti költségvetését. Beniczky Elemér a Szarvaskő— pétervásárai útszakasz kiszélesítését, továbbá ugyanennek az útszakasznak a 3.—5. és 9.—13. kilométere közötti mielőbbi át- hengerlését ajánlotta a törvényhatóság figyelmébe. Gosztony Andor az úttesteken a kavicsok lerakását, a henger- i léseknél tapasztalt hibákat tette szóvá éB kérte az úgynevezett bukkana hidaknak eltüntetését, majd felvilágosítást kért a vámos utak ügyében. Pesimegyő- \ ben sehol sem szednek vámot ; pedig jók az utat*, mondotta, Hatvanban, Gyöngyösön és Egerben pedig irgalmailanúl behajtják az autó és bocsi után a vámot. — Ezzel szemben Hatvanban,Gyöngyösön és Egerben, amint az ember elhagyja a vámsorompőt és betér a városba, irgalmatlanul rosszak az utak. Tóbiás műszaki tanácsos válasza után Hedry Lőrinc dr. főispán a maga részéről is kérte az ailamépitészi hivatal főnökét, hogy a hatvani vámos út ügyében tartson vizsgálatot. — Nemrég ugyanis a parlamentben is szóvá tette jegyik képviselő, hogy ott egy állandó részeg ember szedi a vámot az autók és kocsik után éa az őrökké részeg vámos arról is nevezetes már az autósok előtt, hogy az ötpengösböl sohasem tud visszaadni. Krisztián Imre és Plósz István felszólalása után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a közúti költségvetést. Az Egyetemi Nyomda története. Budapest, november 29. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda három és féiév*zázados fennállása alkalmából a Nemzeti Múzeumban rendezett kiállítás kettős ünnep: Ünnc-pe a magyar kultúrának, amely a kiállítás anyagával is beigazolhatóan mindenben méltó testvértevékeny- aége volt a nyugati kultúráknak és ünnepe egy magyar intés- menynek, amelyben magyar kéz munkája működött kézre abban, hogy a magyar szellemnek ne- gyedfélszázad alatt produkált gondolataival és ötleteivel fényt gyújtson a magyarság millióinak agyában. Ez a nyomda 51 évvel a mohácsi vész után kezdi meg működését Telegdy Miklós nagyszombati házában, a nagynevű alapító személyes vezetésével. És azóta három jelentős sorwakot ért meg: a 200 éves nagyszombatit, a majdnem 150 éves budait és & páréves pestit. Nagyszombatban a hitélet védelmére és eröátésére alakult nyomda a latinos deák műveltség terjesztőjévé válik, amelynek legfőbb irányítója az egyetemi tanárokon kívül Telegdy, Káldy, Pázmány Péter és Faludy Ferenc voltak. A kard helyest betűvel kezd harcolni az eddig vitézkedő magyar, Beccsel szemben védvén nemzeti létünket. Ehhez adott ki a nagyszombati nyomda olyan nagyszámú jogi könyvet, Corpus Juris-1 é* Wer- bőczit Da nagy keletje volt a nagyszombati kalendáriumoknak i*, amely nagyszabású ismereuöziő feladatot oldott meg magyar nyelven. 1579. óta több mint 200 évig a nagyszombati kalendárium volt a legnépszerűbb könyv Magyarországon. A Nagyszombati Egyetemi Nyomda igen sok művészt is foglalkoztatott, eleinte fametszőket, később pedig rézmetszőket, kik Németalföldről és Németországból jővén, Nagyszombatban telepedtek meg; majd pedig budai, orosházi és nagyszombati művészek is sikeresen dolgoztak a könyvek díszítésén é.s illusztrálásán. Különösen nagy fontosságra tett azért az Egyetemi Nyomda betüöntődéje. Az látta el a magyarországi nyomdák nagyrétét betüanyaggal. A legkiválóbb betűmetszők egyike bikk- falvi Fáik Sámuel volt. 1773 ban a jezsuita kézen levő egyetemet ée nyomdát állami kezelésbe veezik és 1777-ben áttelepítik Budára. A budai korszak a felvilágosult abszolutizmus jegyében indul, elkezdődik az össz-monar- bia gondolatának érdekében a germanizálőtü. Az egyetem a régi őregbetüs könyvei helyett a nála privilegizált tankönyvekben hasábosán szedeti a latin és német nyelvet, majd pedig legfelsőbb rendeletre az összes magyarországi nemzetiségi nyelveken, összesen 14 féle nyelven jelentet meg tankönyveket. Ez a nagy gazdasága vezetett arra a szomorú szegénységre, amely az 1918 iki békediktátumban jutott kifejezésre. A tankönyveken kívül az Egyetemi Nyomda volt bölcsője az összes balkán népek világi és egyházi irodalmának is. A XIX. század második negyedében az Egyetemi Nyomda élénk résztvesz a reform moz- galmakb n és könyveinek útja a Magyar Szép Literatura Virágos Kertjén át vezet. A Nvomdában jellennek meg Kisfaludynak, Bacsányi, Virág, Benedek, Kazinczy, Vörösmarty, Petőfi stb. stb. princepa eduioi. Levéltára tele van e kor legjelesebb irő;nak és tudósainak leveleivel, valamint szerződéseivel. Még mindig privilegizált tankönyveit Révai Miblős, Czuczor Gü’geiy ée Vörösmarty Írjak, a korrektorok között pedig ott találjuk Verseghyt és Petőfit, aki mint a »Honderű« segédszerkesztője, a nyomdaüzemben javítgatta a ku yanyelveket. A 48 as időkben államnyomda szerepet játszott aa Egyetemi Nyomda, a kormány és honvédelmi bizottmány lefoglalta a maga céljaira őe igen nsgyéríékü fogalmazványodat ée korrekiurapéldánjekat mutat fel a kiállítás abból ez időből. A nagyszombati rézmetszőknek, továbbá a muzeális értékű könyvkötőknek folytatása ven a budai korszakban is, csak a Bach-korszak az, amely teljesen elbürokraíi- záita az intézményt. Az irodalom, tudomány ée művészet helyett igazolványokat, útleveleket és marhapasszusokat állított elő az Egyetemi Nyomda. A bürokratikus bélyeg oly mély volt, hogy még az alkotmányos éra alatt sem lehetett teljesen eltörölni. Eötvös József és Trefort Ágoston, a nagyhori* zontu kuUurpolitikus ebből a nyomdából mintanyomdát akart, v«gy legalább is kuburnyom- dává akarta átalakítani, ennek a gondolatnak a megvalósítása azonban ieljes egészében csak < legújabban sikerült a jelenlegi 'l kultuszminiszternek.
