Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-11-27 / 270. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1827. novem bér 27 az autókkal szemben különösen faluhelyen, igen nagy fokban megnyilvánuló ellenszenv ural' kodik. Ez ellenszenv okának kutatása mindenedre olyan láma, amellyel talán érdemes volna behatóbban is foglalkoznunk. Ennek az ellenszenvnek nagyrészt az az oka, hogy bizonyos autótulajdonosok nem sokat törődnek azzal, amikor a falvakban áthajtanak, hogy azoknak, akiknek autójuk nincs, akik ott laknak ée akiknek csak a por és szag marad az elsurranö autó utón, ez abszolúte nem lehat valami kellemes. Azonban azt hiszem, hogy e tárén a kultúra haladása, az automobilizmusnak mindinkább való terjedése, az autótulajdonosoknak kívánatos és remélhetőleg mihamarább bekövetkező jobb belátásra ébredése nepről-napra csökkenteni fogja ezt a fennálló ellenszenvet, amely ezidőszerint oly tBjnálatosan tapasztalható. (Kuna P. András: Van is ok rá néha!) Szerény véleményem szerint a tárgyalás alatt állő adónak az a lényege, hogy, miután kifejezetten céladó, körülbelül milyen teljesítményre számíthatunk az adó hozadék alapján, vagyis hogy hány kilométer utat fo- guok belőle évente építhetni és fentarthaini. ügy vagyok értesülve, hogy a mai munkabérek és anyagárak mellett egy kilométernyi hosszú, négy méter szélességű úgynevezett állami útnak az épiiéíiköltsége circa 52—35.000 pengő körül mozog. Ha tehát e számítás alapján tekintetbe vesszük az adónak várható hozedékát, amely úgy tudom, hogy körülbelül három és fái millió pengőre van kalkulálva, mindenesetre nem megvetendő az az eredmény, amelyet évente a közutak kiépítésében majd elérni tudunk. Ezenkívül a meglévő utak fen- tartásáről is gondoskodhatunk. A magam részéről ezen általános megjegyzések után mindössze egy konkrét kis módosítást volnék bátcr mármost, az általános vita során, proponálni: ez pedig az volna, hogy a 11. § — amely a közúti gépjárműveknek ezen törvény javadatban szabályozott közúti adón kívüli további, más közlekedési adóval való megterheléséről intézkedik — kiegészítendő lenne egy rövid bekezdéssel, amelyben kimondatnék, hogy a közúti gépjármüvek közúti adója után semmiféle további pótadőt nem lehet kivetni. A vonatkozó szakasz ugyanis kifejezetten csak a közlekedési adóval való megterhelés» tilalmáról intézkedik ős nem zárja ki azt, hogy a törvényhatóság, vagy a közeég a közúti adót magát esetleg pőtiékolja. Félreértések elkerülése végett tehát bátor vagyok indítványozni, hogy a 11. §. utoír.ő bekezdése után 4. bekezdésként ez a szöveg vétessék fel: »A közúti gépjárművek közúti adója után semmiféle pótadót s nem lehet kivetni.« A törvényjavaslatot egyébként általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Keller Aladár Felsőmagyarország polgári iskoláinak tanulmányi felügyelője. Eger a Felvidék polgári iskolái ellátásának központja. — Harminc polgári tartozik Keiler Aladár felügyelete alá. Eger, november 26. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Keller Aladár egri állami golgári iskolai igazgatót Heves, továbbá a közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett Borsod Gömör, Nógrád Hont és Abauj-Zemplén vármegyék területére tanulmányi felügyelővé nevezte ki. A nagy kitüntetést jelentő kinevezés híre örvendetesen meglepte Eger város társadalmát, mely négy elismeréssel szemléli Keller Aladár egri kulturmunkájat. Keiler Aladárt 1923 elején Mátészalkáról nevezték ki az egri állami polgári iskola éiére. Vezetése alatt azóta kétszeresére emelkedett az egri állami polgári iskola növendékeinek létszáma. . E kinevezéssel Eger város lett Felsőmagyarország polgári iskolai alkotásának központja. Régebben a polgári iskolák a vármegyei tanfelügyelők felügyelete alá tartoztak. Az űj polgári iskolai törvény szerint azonban önálló tanulmányi felügyelőket kaptak az úgynevezett közoktatásügyi tartomány- kerületek székhelyein, a középiskolákhoz hasonlóan, A tartománykerületekké való átszervezéshez tulajdonképen ez az első lépés. Megjegyezzük még, hogy a polgári iskolák kerületi fel ügyelői a tanulmányi ügyeket intézik az alájuk rendelt isko Iákban, míg az adminisztratív dolgokat továbbra is az illető kés kir. tanfelügyeíőaégek intézik. Keller Aladár felügyelősége alá ezek szerint harminc állami és felekezeti polgári iskola tar tozik az egri, miskolci és balas sagyarmati tanfelügyelőségek te rületein. Lengyelország és Litvánia között pár nap múlva kitör a háború. London, november 26. Az angol lapok sokat írnak arról, hogy Lengyelország ée Litvánia között pár napon belül háború kitörésétől lehet tartani. Vilnában lengyel segítséggel ellenkorasány van alakulóban, amelynek az a célja, hogy a kovnói Voldemaras fcormánytmeg- buktassa. Az orosz czovjetkormány jegyzéket intézett Lengyelországhoz, amely szerint a béke fönntartása inkább Lengyelországtól, mint Litvániától függ. Oroszországnak kötelessége Keleteurépa békéjét megőrizni s épen ezért ez esetleges háborúba szintén beleavatkozik. Ország-Világ. — Szendrey János dr. miß ez- teri t&nácíoa, a kiváló magyar hadsörténetirő, hetven éves korában Miskolcon elhunyt. — A trianoni jelvény feltüzőoe miatt egy havi börtönre Ítélték Kolozsvárott Lovász Böske magyar űrleányt. — Debrecen egye® utcáin eltiltották a teherautó-forgalmat. — Kecskeméten annyi az esküvő, hogy a násznép hosszú sorokban várakozik a templomok előtt. A múlt szombaton például 33 ifjupárt adtak össze. — Kaposvárott is készülnek egy trianonelienes demonstrációra. — A pécsi telefonközpontot 1500 állomással bővítik. — Csornák Mihály csongrádi gazdálkodó felgyújtotta a saját házát, hogy lakóját kifüstölje. — Rippl Rónai József festőművész tegnap este váratlanul meghalt. — Albánia királyává kiáltatja ki magát november 28-án Ahmed Zogu bej. — A kaliforniai Folton város állatni fagyházának 1400 fegyen- ca fellázadt. A katonaság ágyukkal ée gépfegyverekkel verte la a zenoülőket. 17 halott és 22 súlyos sebesült maradt a csatatéren. — Csang-Cso Lin Kína császá- \ rává akarja magát koronáztatni. Hegyomlás a marseillesi vasútvonalon. L;oni jelentés szerint pénteken este nsgy hegyomláe történt a marseilleí vasútvonal mellett. A pályára zuhan* sziklákat dmamit-robbaníáusal igyekeznek eltávolítani. A vonatközledős egyelőre szünetel. Nyilatkozat. Kaptuk a következő levelet: Mélyen tiszteit Szerkesztőség! A Katolikus Népszövetségnek Egerben, 1927. évi november hő 20-án tartott gyűlésén elhangzott beszédemet az egyes részletek kihagyásával adta nb. lapjuk, amiből többen téve# következtetéseket vontak le. Ezt én azonnal szóvá is tettem egyik Kartársam előtt. Elkintve, hogy épen ezek a részek félreértésekre adtak okot, sőt egyesek az Ügyvédi Kar kérelmét látják fennforogni, szükségét látom annak, hogy helyreigazító nyilatkozatot tegyek. Kérem nb. lapjukban ennek közlését. Mindenekelőtt kijelentem, hogy: »quod dixi, dixit. És amit mondottam, azért helyt is akarok állam. Kijelentem azonban, hogy azt a tisztest kart, az ügyvédi kart, melynek magam is tagja vagyok, eszem ágában sem volt támadni, sérteni; ellenben igen is célom és szándékom volt az ügyvédi kar egyes megtévelyedett tagjainak visszaéléseitől óvni a hiszékeny és perlekedni szerető magyar embert. így mondottam: »jogvédelemre szükség van a magyar ember természete miatt, melyben él, tüzel a parla- kedési vágy;* néha »fülemüle- füttyért* is és csak azért is perel, de szükséges azok miatt is, akik ezt a gyöngéjét kilátástalan ügyekben is kihasználják, magukat felkínálják, mert sajnos, mint minden braoche-ban, elvétve ilyen métely az ügyvédi karban is akad.* A «megzsarolják» kifejezést nem használtéin. Célom tehát nem az ügyvédi kar támadása, hanem ellenkezően,tekintélyének kiemelése volt, rámutatván az «elvétve» mutatkozó kinövésekre, fekélyekre. Más helyen így mondottam: «az ingyenes jogvédelem nem tisztességtelen verseny, s ebben még a legliberáliaabban gondolkodó ügyvédi kamara sem fedezhet fel ilyent, mert minden érzelmi közösségben állő közületnek joga van díjtalanul ellátni tagjait tanáccsal; viszont arra is figyelmeztetek mindenkit, hogy ha irodán kívüli jogsegélyt venne igénybe, ott már tarsfáSís díjazás jár, ezt kívánja az ügyvédi tisztesség; a bírói tarifa azonban elég jutányos, elég mérsékelt.* Soraim közléséért köszönetét nyilvánítva, vagyok az igen tisztelt Szerkesztőségnek igaz híve Eger, 1927. november 26, Dr. Barsy István. A kisgazdák is kaphatnak majd olcsó kölcsönt. A háború előtt a magyar kisbirtokosok hosszú lejáratú köl- csöneit főleg a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete folyósította, amelyet külön törvénnyel létezettek 1880-ban. Ez a pénzintézet háromszáz koronás kölcsönöket is folyósított és a háborúig összesen hesvenkétezar kisgazdának adott törlesztéséé kölcsönt. A korona romlása megingatta az intései tőkeerejét i®, úgy, hogy a napokban, fennállásának negyvennyolcadik évében, jóformán teljesen újjá kellett szervezni. Most jelentékeny állami hozzájárulást akarnak kieszközölni, legalább ötmillió pengőt, hogy az intézet újból megkezdhesse a kisbirtokosoknak a kölcsönök folyósítását. Nem lesz nehéz külföldön a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete által kibocsátott zálogleveleket elhelyezni, ebben az esetben pedig olyan hatalmas és olcsó kölosönforrás nyílik meg a fcisgazdatársads- lom előtt, amely as újfajta és tökéletes földmiveláshez szükséges beruházásokat a kisgazdák részére is lehetővé teszi. a^B8BaaaaB8gattMB^^!Ba^áíimi«lin •Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában ; Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I* — Oroszországban kitört az ellenforradalom. Több városban utcai harcok folynak. A Dnyesz- ter partján csendes éjszakákon messziről hallatszik Oroszország felől a lövöldözés.
