Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-07-14 / 157. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. július 14. csütörtök. XLIV évf. 157. sz. Előfizetési díj postai szállítással: | POLITIKAI NáPILAP I Szerkesztőség: Eger, Líceum, egghónapra 3 pengő 20 fillér, p I Kiadóhivatal: Líceumi nyomda, negyedévre 9 pengő 60 fillér. | Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. I Telefonszám: 11. BCTMBBoiMMawMiÉ rmwiffiiii—iiiiii .... ■iiiiiiwwhfi» ■mw iUhiiíiihihiiiwihíi—i K atonai attasék. A katonai ellenőrző bizottság megszüntetése után egészen ter­mészetes dolog lett, hogy Magyar- ország tárgyalásokat folytathat az egyes külföldi államokkal abban az irányban, hogy a kö­vetségek mellé katonai attasékat is küldjön ki. Az a tény, hogy Magyarország ismét abba a helyzetbe juthatott, hogy már tárgyalásokat foly­tathat pl. Angliával a katonai attasék kiküldetése ügyében, azt jelenti, hogy ismét letört egy bilincsdarab, amelyet a trianoni békeszerződés rakott ránk. Ez a kényszerbéke, amely a mai napig is fenntartja azt az osz­tályozást, hogy Európában győző és legyőzött nemzetek élnek; bennünket katonai szempontból annyira kiszolgáltatott szomszé­dainknak, hogy amíg ők Francia- ország példájára a legnagyobb hadikészülődést fejtik ki, az alatt Magyarország a békeszerződés paragrafusai alapján csupán 35 ezer főnyi zsoldos hadsereget tarthat fenn, ezt sem arra a célra, hogy esetleg határait azzal meg- védeimezhesse, hanem a belső rend biztosítása érdekében. Az a tény, hogy Magyaror­szág Európa egyik leghatalma­sabb nemzetéhez katonai attasé­kat küldhet ki, azt csak örven­dezve vehetjük tudomásul, mert ez azt jelenti, hogy hazánk szu- verénitásán ejtett sérelem újból enyhül, mert lehetővé vált szá­munkra, hogy diplomáciai téren is felújíthassuk katonai képvise­letünket a magyar külpolitika különböző őrhelyein. Nagyjelen­tőségű ez a dolog azért is, mert ebben a háború előtti békeidők szellemét látjuk visszatérni, ami­kor a nemzetek között nem volt ismeretes az az osztályozás, hogy vannak győzők és legyő- zöttek. Az a körülmény, hogy épen Anglia az első nemzet, ahová katonai attaséinkat ki- küldhetjük. örömmel tölt el ben­nünket, mert ez a nemzet mu­tatta meg legjobban, hogy ér­deklődik sorsunk iránt épen azokban az években, amikor teljesen magunkra-hagyva meg­értők és segítők nélkül marad­tunk. Ezekben az években nemzeti szuverenitásunkat és presztí­zsüket egyik csorba a másik után érte s ha most azt kell ta­pasztalnunk, hogy tekintélyünk épen Európa egyik legnagyobb államának szemében .emelkedett, azt társadalmunk minden rétege örömmel üdvözölheti. A katonai attaséküldés részünkről nem je­lent semmiféle hadi készülődést, de jelenti katonai szempontból azt a nyugodt érzést, hogy meg. bizottaink figyelemmel kisérhe­tik Európa legkiválóbb technikai felszerelésekkel rendelkező álla­mának katonai életét, bepillantást nyerhetnek a legmodernebb ka­tonai szellembe s ha katonai atta­séink valóban jőszemű emberek lesznek, tapasztalataikat nyilván nagy hasznára tudják fordítani hazánknak is. A trianoni Ma­gyarországtól távol áll az a mi­litarista, háborús fegyverkezési szándék, amit tapasztalhatunk Franciaországnál, ahol csak a minap fogadtak el olyan tör­vényt, hogy minden férfi hu­szonnyolc éven keresztül köte­les katonai szolgálatot teljesí­teni. Ez a túlhajtott militarista Bzellem, amely túltesz még Vilmos császár Németországán is, nem lehet ideálja Magyarországnak, de amikor ilyen tényeket kon­statál, köteles szemfülesnek lenni. Ny—k. WC»»»» '-«S««. «tíís* Heves vármegye és Eger város hivatalosan fogadta és üdvözölte az egri vasútállomáson a Párisból hazatért Bárány Istvánt. Ezrekre menő közönség ünnepelte és szerenád köszöntötte Egerben Európa leggyorsabb úszóbajnokát Eger, július 13. Bárány István, a párisi Grand Prix háromszoros győztese, ked­den este félkilenckor érkezett haza Egerbe. A pályaudvaron nagyszámú és lelkes közönség fogadta, élén a vármegye és a város vezetőivel. A diadalmas magyar űszóbajnokot a vonat­ból való leszállása után a hiva­talos úton távollevő Okolicsányi Imre alispán helyett Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző üd­vözölte a következő szavakkal: — Kedves Pista Barátunk! Amikor megézkeztél harmadszori nagy győzelmed után Francia- országból, mi idejöttünk eléd, hogy szeretetünkről és hálánk­ról irántad tanúságot tegyünk. A dicsőség és öröm, amit elértél, nemcsak a te dicsőséged, nem­csak a te örömed, hanem az egész országé és elsősorban a te szükebb hazádé, Heves várme­gyéé és Eger városé. E teljesít­mények, amelyeket te a magyar­ság dicsőségére a külföldön végezel, egy-egy lökéit adnak Trianon ledöntéséhez. A főjegyző ezután átnyújtotta Bárány Pistának Gyöngyös vá­ros és a gyöngyösi polgármes­ter, valamint több sportegyesü- Ict üdvözletét. Majd Braun Ká­roly városi főjegyző, helyettes polgármester üdvözölte Bárány Pistát: — Európa úszőbajnoka, Bá­rány István ! Nemcsak szülővá­rosodnak, hanem csonka hazánk minden, a magyar névre büszke polgárának őszinte szerencse kivánata kisért e zen mostani utadra. Szivszorongva vártuk megérkezését annak a hírnek, amely a te dicsőségeddel egye­temben a mi diciöségünk is. Bár vállalkozásod eredményét bizton reméltük, mégis nagy kő esett le szivünkről akkor, ami­dőn a rádió híre kívánságunkat valóra váltotta. Tetteddel, amely harmadszor is megszerezte ne­ked a Grand Prix-t, megmutat­tad a világ egyik leghatalma­sabb nemzetének — amely nem­zet azonban, sajnos, a mi leg­nagyobb ellenségeink egyike, — fővárosában, Párisban össze­gyűlt többi nagy nemzetek és azok bajnokai előtt, hogy ha ez idő szerint teljesenllefegy- verezve és kifosztva is, de él még a magyar és megfogyva bár, de törve nem, élni is fog és nem szűnik meg ez a nemzet semmiféle körülmények és go­nosz békekötések ellenére, soha­sem. — Amidőn pedig most, visz- szaérkezésed alkalmából Eger város hálás köszönetét tolmá­csolom, egyúttal kérem a Min­denhatót, hogy tartson meg té­ged soká hazánk, városunk és szüleid javára és kisérje áldásá­val minden vállalkozásodat, hogy azt soha kudarc ne érje. Isten hozott! A viharos éljenzés után az egri úszó kollégák, a Mese fiúk nevében Bitskey Zoltán köszön­tötte Bárány Istvánt, aki meg­hatva hallgatta végig az üdvözlő beszédeket, majd így válaszolt szerényen, halkan: — Nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen nagy számban kijöt­tek üdvözlésemre akkor, amikor én csak egyszerű kötelességet teljesítettem Párisban. Úgy hi­szem, minden magyar ember megtette volna ezt helyemben, akinek a jő Isten hasonló erőt és képességet ajándékozott. Bol­dog vagyok azonban, hogy ne­kem jutott a feladat, hogy Pá­risban szeretett magyar hazám színeit diadalra vigyem. Lelkes éljenzéstől kísérve ez­után a város hintáján Braun Károly helyettes polgármester kíséretében a Deák Ferenc utcai Bárány-villába ment a »Pista gyerek«, ahol örömtől könnyező édesanyja ölelte keblére az ün­nepelt bajnokot, a párisi verseny hőiét. Nemsokkal ezután az Egri Polgári Dalkör és a Katholikus Legényegylet énekkarai Meissner Imre karnagy vezényletével lám- pionos szerenáddal köszöntötték a hazatért Bárány Istvánt, akit az egri dalosok nevében itt dr. Temesváry István köszöntött. Bárány Istvánnal, megérke­zése után, az Egri Népújság munkatársa a párisi versenyről beszélgetett. A Pista fiún meg­látszott a fáradság nyoma; hisz hétfő reggel 7 óra óta utazott és nagyon kimerült. Elmondotta, hogy mintegy 8000 főnyi rekord­közönség előtt folyt le a verseny. Bár erős ellenfelei nem voltak, aránylag elég jő időt úszott a szokatlanul hideg vízben. — A franciák szeretettel fogadták, a győzelem után pedig a franciák és a párisi magyarok lelkesedve ünnepeitek. Paris város pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom