Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-11-08 / 253. szám
Aha 16 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőseg és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLIV. evf. 253. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1927 november 8. Az egész ország felvonult a Kossuth-szobor leleplezésére Apponyi Albert gróf hatalmas beszédben a nemzeti akarás szobrának nevezte a Kossuth-emlékművet. Sohasem okulnak. A magyarországi szociáldemokrata párt időről-időre megismétli párthatározatában, sajtójában és a képviselőházban is azt a követelést, hogy az emigránsokat a kormány bocsássa haza, miután azok csupa ártatlan emberek és az elvek mártírjai. Ezeknek a sóvárgásoknak eddig nem volt sikere. A magyar kormány arra az egyetlen helyes álláspontra helyezkedett, konzekvensen, hogy a törvényt senki kedvéért fel nem függeszti. Jöjjön haza, aki akar és érvényesüljön vele szemben a törvény. Ha vétkes, bűnhődjön, ha ártatlan, éljen szabadon és háborítatlanul. Külföldi szereplésük miatt sem érdemelnek meg különleges elbánást. Bécs volt az emigráció Mekkája. Az emigráltak elhelyezkedtek a szociáldemokrata pártban, képviselték ott azt a szélsőséges forradalmi álláspontot, amellyel Magyarországot is a sír szélére vitték. A sorozatos bécii zavargások, a munkások felfegy- verezése, a vörös hadsereg szervezése, a megkísérelt júliusi forradalom, a pártban a kommunista elemek túlsúlyra juttatása, mind aMagyarországbői menekült népbiztosok és egyéb kommunisták hatásának tulajdonítható. A júliusi vereség azonban erősen fejbe ütötte az osztrák szocialisták régi vezetőit, akik tovább látnak, mint Kunfi és ami fő, akiknek mégis csak több közük van Bécshez és az osztrákokhoz, minta Magyarországból odafutott társaságnak. A pártban felülkerekedett a józanabb elem, amely keresztülvitte, hogy a párt szakítson az emigránsokkal, a kommunistákkal, Moszkvával és keresse azonnal a megértést Seipellel és a keresztényszocialistákkal. Állítólag Angliában tőrt nyert a munkáspárt a községi választásoknál. Ennek is kétségtelenül az a magyarázata, hogy ott is elvesztették irányító befolyásukat azok, akik Moszkva pénzén és kommandójára hajszolták forradalmi irányba az angol munkásságot. Mac Donald, aki inkább evolucionista, mint marxista, újra valódi irányítója lett az angol munkásmozgalomnak, aminek következtében a haladni vágyó, de forradalmi felforgatásra nem kapható intelligensebb vá- lasztőpolgáreág egyrésze újra megtalálta a munkáspártban a neki megfelelő elhelyezkedést. A magyarországi ezociálde- mokratapárt azonban most sem fog okulni ezekből a külföldi változásokból. Aminthogy bizonyára nem is akarnak okulni és tanulni. ök méltók akarnak lenni az emigrációkból nekik üzengető népbiztosokhoz ... Vasárnap kora reggel ünnepi díszbe öltözött Budapest városa. Mindenfelé nemzeti lobogók lengenek a köz- és magánépületek- ről. Az utoákon zárt sorokban hömpölyög a tömeg az Ország- ház-tér felé. Még kilenc óra sincs, de a rendezőség már várja az érke- kezőket. A várakozás csendjében egyszerre közeledő zenekar hangjai hoznak élénkséget. Valamelyik küldöttség érkezik. S amíg a szobor előtti üres térségen a rendezőség és a rendőrség vezetői ügyelnek a gyülekezés zavartalanságának biztosítására, egyre erőebödö indulók zúgnak végig a térségen. Gyönyörű látvány. A rendőrkordonon belül 60 000 ember szorong. A rendőrkordonon túl emberember hátán próbálkozik közelebb jutni az ünnepséghez, He- tényi Imre jelenti a főkapitánynak, hogy 1400 rendőr vonult ki az ünnepség rendjének biztosítására. Féltizenegy óra után a parla ment felöl tömött sorokban, legnagyobbrésztdiszmagyarban jönnek a törvényhozás két házának tagjai. Előttük hat palotaőr hozza a képviselőház koszorúit. Háromnegyed tizenegy órakor érkezik a kormány Bethlen István gróf miniszterelnök vezetésével. Pontban tizenegy órakor kürtszó hallatszik, a zenekar újra rázendít a Himnuszra: Horthy Miklós kormányzó érkezik. Buzáth János alpolgármester beszédet mondott, majd fölkérte Sipőcz Jenőt, a főváros polgár- mesterét, hogy a leleplezés után a székesfőváros közönségének örök időkön át való hűséges és szeretetteljes gondozásába vegye át az emlékművet. Sipőcz Jenő polgármester lépett ezután a szónoki emelvényre ős miután a kormányzótól engedélyt kért és kapott a szobor leleplezésére, lehullott a lepel. Ezután Apponyi Albert gróf megindult a díszsátorból az emelvény felé. Amig a szónoki emelvényre főlérkezeít, szüntelenül hangzott a taps és az éljenzés. ges nagysága abban állott, hogy milliók öntudatát az a két eszme érinti legközvetlenebbül, amelyet kiválóan ő képviselt: a nép felszabadításának és a nemzet függetlenségének eszméje. És e nagy gondolatok terjesztésében övé volt a lángelmének legmerészebb szárnyalása. Kivételes, szinte démoni akaraterőre volt szükség, hogy korhadt viszonyokból kiváltva azt az ellenállhatatlan lelki áramlatot, mely egy kiváltságos osztályt rábírt a kiváltságról való önkéntes lemondásra, mely egy földesurakból álló parlamenttel megszavaztatta a jobbágyság eltörlését. Bármennyit Írunk az izgalmas európai légkör számlájára, el kell ismernünk, hogy a tettéválást a Kossuthban való emberfölötti akaraterő kényszeritette ki. Es azután a nemzet zöme vállalta a kockázatot, mely végül is tragédiába füllt: Kossuth Lajos életének s a magyar nemzetnek tragédiájába. Mikor 1905 ben először tettem lábamat Amerika földjére és sűrű érintkezésbe léptem az amerikai nép minden rétegével, élőnek találtam Kossuth Lajos öíven évvel korábban kifejtett működésének emlékét és hatását. Az öregek azzal dicsekedtek, hogy látták Kossuth Lajost, a fiatalabbak, hogy apáik látták őt. A magyar hivatásba, a magyar energiába vetett hit élt általa. A Kossuth szimbólumban megrögzitett nemzeti erőre és annak átvitelére az idegen nemzetek tudatában ma nagyobb szükség van, mint valaha. Szabadságunk és függetlenségünk ma más ellenállásokkal, más akadályokkal küzd, mint Kossuth Lajos idejében, de a küzdelem semmivel sem köny- nyebb. Akadhat e, aki függetlenségnek csúfolja azt az állapotot, amidőn nap nap után érezzük az idegan beavatkozásoktól való lealázó függést? Vájjon élet-e ez? A szabad- ságszerető népek ébredező lelkiismeretéhez felebbezzük igazságtalan sorsunkat. Vájjon melyik élőnek szava harsog úgy végig a világon, mint ennek a halottnak márványbafarakott némasága? Megrendülve állunk hazánk ama szülöttjének szobra „Kossuth szobra mindenkorra a magyar nemzeti energia emléke és a magyar feltámadás záloga4’. Apponyi Albert gróf beszéde a Kossuth-szobor leleplezésén. — Midőn ma történelmünk egy óriásának, Kossuth Lajosnak szobrát leplezzük le, nem kell sokat kutatnunk, hogy mik az ő élete munkájának vitán felülálló, soha el nem múló értékei. Két nagy eszme és egy nagy energia forrt össze a köztudatban az ő nevével. Röviden kifejezve ez a két nagy gondolat: a magyar népszabadság és a magyar nemzeti függetlenség ikertestvér gondolata. Ez a két vezőreszme történelmi fejlődésünkben választhatatlan volt egy mindent átfogó reformmunkától. A mindent összefoglaló reformok korszakában gondviselésszerüen adattak nekünk a nagy férfiak, akiknek körében Kossuth Lajos működött. Eötvös József, Széchenyi IstváD, Deák Ferenc és Kossuth Lajos nevéhez fűződik főképen ez a reformkorszak, melyben valamennyien egyformán követelték a nemzeti munka egyesítését. Széchenyi István társadalmi reformtevőkenysége Kossuth Lajost föllelkesítette, hiszen ő koszoruzta meg Széchenyit a legnagyobb magyar nevével. De Kossuth nem hitt tisztán társadalmi reformok sikeréban, ha nincs egyúttal biztosítva a nemzeti függetlenség. Széchenyi lángoló hazafisága bizonyosan át' érezte ezt az igazságot, hiszen ő volt Kossuth Lajoisal együtt a kornak nagyjai között a legátfogóbb elme. Csak az akadályok mérlegelésében különböztek egymástól. Kossuth Lajosnak különle
