Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-10-19 / 237. szám

Ara 16 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ő POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR % XLIV. évf. 237. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1927 október 19. Összeült a képviselőház. Új törvényjavaslatokat nyújtottak be a miniszterek. Egy hétre elnapolták a Házat. Képzeljünk el egy mérleget. Az egyik ser­penyőben az oláh Bzellem, a má­sikban az angol szellem. Váj­jon melyik súlyosabb, értéke­sebb ? Az egyik azzal kérkedik, hogy ő a római birodalom epi­kus nagyságának a jelenbe sza­kadt utóda, a francia esprit ke­leti változata, a latin kultúra balkáni inkarnációja. A másik nem tagadja, hogy materiális, fantáziátlan, rideg s az üzlet ön­zése hatja át, de robusztus szel­lemének erejével és győzhetetlen akaratával a történelem leghatal­masabb világbirodalmát terem­tette meg. A mérleg egyik serpenyőjébe helyezett «latin» szellem mun­kája az a két tankönyv, mely mostanában látott napvilágot. Az egyik dstoria Romanitor», az oláh nép története, a másik egy oláh olvasókönyv. Mind­kettőt egyetemi tanárok szer­kesztették. A történelemkönyv dákóromán elméletével nem vi­tatkozunk, legyen meggyőződé­sük szerint. De a hozzámellékelt térkép a történelmi hűségnek s a tudományos igazságoknak oly hihetetlenül szemérmetlen arcul- csapása, hogy szó nélkül nem mehetünk el mellette. A régi Dácia térképe például teljesen meg­egyezik a mai Románia határai­nak rajzával. Még csodálatosabb, hogy régi római városok elne­vezései kevarődnek mai román újonnan képzett helynevekkel. Az oláh olvasőkönyvhöz alig lehet kommentárt fűzni. A ma­gyarságnak oly alacsony szín­vonalú, triviális hangú meggya- lázása, kigúnyolása, hogy csak nemtelen ellenfél tud így, rossz lelkiismeretétől indíttatva, páni félelemtől gyötörve, gyűlölködő módon írni. A mérleg másik serpenyőjébe helyezett angol szellem pedig ugyanebben az időben beiktatja az angol középiskolák tananya­gába a magyar történelmet. Te­hát hajlandó ismertetni az an­gol birodalomhoz viszonyítva oly parányi nemzet sorsát s azt a Bzerepet, melyet Magyarország a nyugati keresztény civilizáció érdekében a keleti barbarizmus­sal szemben töltött és tölt be. És ezzel egyidejűleg megjelenik egy angol atlasz, mely több olyan etnográfiai térképet közöl a régi Magyarországról, ame­lyekből kitűnik, hogy a Rother- mere határ a legkevesebb, ami­vel a trianoni jogfosztást vala­mennyire reparální lehet. És most bízzuk a döntést a józan észre : vájjon a mérlegnek melyik serpanyője jelent súlyt a történelmi igazság szempont­jából. M. I. Budapest, október 18. Az országgyűlés képviselő- házának mai ülését 10 óra 15 perckor nyitotta meg Puky Endre alelnök. Kegyeletei szavakkal parentálta el Csernoch János her­cegprímást, akinek történelmi je­lentőségű érdemeit jegyzőkönyv­ben örökítette meg a Ház. Bethlen István gróf miniszter- elnök ezután beterjesztette a március 15.-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról szőlő törvényjavaslatot. Vass József népjóléti és munka­ügyi miniszter beterjesztette a a fiatalkoruaknak kiszolgáltatható szeszes italok korlátozásáról szőlő törvényjavaslatot. Scitovszky Béla belügyminisz­ter beterjesztette az egyes vár­megyék területének megváltoztatásá­ról szóló törvényjavaslatot. Hermann Miksa kereskedelem­ügyi miniszter beterjesztette a gyermekeknek és fiatalkoruaknak Budapest, október 18. A katolikus nagygyűlés hétfői napját is ünnepies főpapi „mise vezette be, amelyet az Örök- imádás templomban fél 9 órakor Glattfelder Gyula Csanádi püspök pontifikáit nagy segédlettel. — A templom hajóját és karzatait teljesen megtöltötte az ájtatos közönség, amelynek soraiban ott volt: Gabriella főhercegnő, Batthyány-Srattmann László her­cegné kíséretében, özv. Pallavicini Edáné őrgrőfné vezetésével az Oltáregyesület hölgyei, a katoli­kus arisztokrácia számos tagja. Misa alatt a Szent Benedekrendi reálgimnázium énekkara Linzer Szilárd bencés tanár vezetésével De Angelis gregorián miséjét énekelte, mig az orgonán Koudela Géza dr. az egyetemi templom karnagya játszott. A megnyitó ájtatosiág után megkezdődtek a hétfői nap gyű­lései és ünnepségei, melyekről tudósítóink a következőkben szá mólnak be: Eucharisztikus díszgyülés. Az Örökimádás-templomban megtartott ünnepélyes főpapi mise után az Oitáriazentséget körmenetileg az oldalkápolnába az iparban való foglalkoztatásáról szóló javaslatot. Pesthy Pál igazságügyi minisz­ter beterjesztette a telekkönyvi tulajdonok megváltoztatásáról és a magántartozások valorizációjáról szóló törvényjavaslatot. Az elnök ezután napirendi ja­vaslatot tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését október 25.-én tartsa, hogy ez alatt az idő alatt a parlamenti bizottságok letárgyal­hassák a beterjesztett javasla­tokat. Propper Sándor az elnök napi­rendi javaslatával szemben kérte, hogy az 1920. évi francia— magyar tárgyalások megvizsgá­lására parlamenti bizottságot küldjenek ki és annak tárgya­lását tűzzék a legközelebbi ülés napirendjére. Bethlen miniszter- elnök és Rassay Károly felszóla­lása után azonban a Ház elve­tette ezt az indítványt és az elnök napirendi javaslatát fogadta el. vitték és a templomban megtar­tották mindazok jelenlétében, akik a misén resztvettek, az eucharisztikus díszgyűlést. A templom hajójában felállított el­nöki emelvényen foglalt helyet Szmrecsányi Lajos egri érsek, a díszgyülés elnöke, valamint a gyűlés előadói : Shvoy Lajos szé­kesfehérvári püspök, Mészáros János érseki helytartó ős dr. Czapik Gyula pápai kamarás, szerkesztő, akik eucharisztikus kérdéseket tárgyszó előadásai­kat az elnöki megnyitó után mon­dották el. A gyűlés befejezése után az egri érsek az Oltári- szentséggel áldást adott a meg­jelentekre, amelynek megtör­ténte után nyomban megkezdő­dött az egész napi szentség- imádás. Ferencesek gyűlései. Hétfőn reggel 9 órakor a bel­városi ferencesek bérházában levő III. rendiek otthonának nagytermében a Szent Ferenc III. rendjének elüljáréí tartották meg zártkörű értekezletüket P. Vinkovics Viktor provinciális el­nökletével. Ugyanott délelőtt 11 órakor a III. rend igazgatói gyűltek össze országos értekez­letre, amelyen ismét P. Vinko­vics Viktor, a [ferencesek Szűz Máriáról nevezett rendtartomá­nyának főnöke elnökölt. A bányamunkás lelkipásztorok délelőtt 11 órakor a Középponti Katolikus Kör Molnár-utcai szék- házának társalgójában gyűltek össze zártkörű értekezletre. A katolikus tanítóság közgyűlése. A Szent István-Társulat dísz­termében hétfőn délelőtt fél 10 órakor tartotta meg közgyűlését a Magyarországi Katolikus Ta­nító Egyesületek Országos Szö­vetsége. A közgyűlés vendégei­nek sorában ott voltak: Breyer István h. államtitkár és Leopold Antal prelátus-kanonok, Jeszen­szky Kálmán prelátus, Krywald Ottó prépost, érseki főbiztos, Padányi Andor tanfelügyelő és mások. A közgyűlést Öveges Kál­mán nyitotta meg, aki a tanító­ság magasztos hivatásáról szó­lott és kegyelettel emlékezett meg a magyar katolicizmus két nagy halottjáról, Csernoch her­cegprímásról és Prohászka püs­pökről. Kocsán Károly ország­gyűlési képviselő, főtitkár be­számolójában jelentette, hogy a szövetség tagjainak száma ma 1600, a közeljövőben azonban nagyszabású szervezkedési mun­ka indul meg, amely azt célozza, hogy rövidesen az egész taní­tóság bekapcsolódik a szövet­ségbe. A tanítóság sérelmei kö­zösek, indokolt tehát az együtt­működés, mert orvoslást csak az együttes fellépéstől várhat­nak. Ennek tudatában már eddig is a testvőregyesületekkel egy­öntetűen járt el a szövetség a közös sérelmek orvoslása érde­kében. A Katolikus Tanügyi Tanács közgyűlése. Ugyancsak a Szent István Társulat épületében tartotta meg közgyűlését Hanauer Á. István váci püspök elnökletével a Kato­likus Tanügyi Tanács. Az ülésen tanügyi életünk számos kitűnő­sége jelent meg, egyháziak és világiak egyaránt. Hanauer püs­pök megnyitójában visszaverte a mexikói egyházüldözőknek azt a vádját, hogy 400 év alatt a katolikusok semmit sem tettek a kultúráért. Kimutatta, hogy Mexikó kezdetleges kultúráját elpusztították az aztékek, akik emberáldozatok bemutatásától sem riadtak vissza. A spanyolok rengeteg szerzetest vittek ma­gukkal és ezek csodás kultúrát teremtettek ott. A mexikói orvosi egyetem 100 évvel idősebb a Haward-egye- temnél és az anatómiával első­nek foglalkozott Amerikában. A mexikói kultúra érdeme az első Az országos katolikus nagygyűlés. A hétfői nap eseményei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom