Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-10-16 / 235. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. október 16 Az ötvenmilliós váltó elvitte egy gazda háromszázmillióé vagyonát. Felmentéssel végződő magánokirathamisítási bíinügy az egri kir. törvényszék előtt. / Eger, október 15. Gyenes látván 43 éve* gyön- gyössolymoii gazdát magánokirat-hamisítás bűntettével vádolta az egri kir. ügyészség. A vádirat szerint Gyenes István 1925.- ben egy hétmillió koronáról szóló váltót Íratott alá szüleivel éa az aláírás után ötvenmilliós összegről töltötte ki a váltót. A bűnügyet tegnap tárgyalta az egri kir. törvényszék Pretten- koffer tanácsa. A vádlott tagadta bűnösségét, kijelentette, hogy a váltó eredetileg is ötven millióról szólt és ez az ötvenmillió koronás váltó azóta magával vitte a gazdának háromszáz millió korona értékű vagyonát. A vádlott édesapja, Gyenes János, továbbá édesanyja éltek törvényes jogukkal és megtagadták a vallomástételt fiuk bűncselekményéről. így a birőság bizonyíték hiányában felmentette Gyenes Istvánt. Szikes talajaink megjavítása. Ország-Világ. — Sir Sandeman Allen, a Nemzetközi Dunabizottság elnöke Budapestre érkezett és kihallgatáson volt a kormányzónál. — Székesfehérvárott elfogtak két gyermeket, akik, hogy fel ne ismerjék őket, fátyolba burkolták a fejüket és betörtek egy özvegyasszony lakásába, ahonnan 1200 pengőt elloptak. A gyermekek nemrég szabadultak a javítóintézetből. — Szeptember folyamán 7318 vagon gyümölcsöt, zöldséget és főzeléket szállítottunk külföldre. — A Máv. Budapesten a növekvő forgalomnak megfelelő pályaudvarokat épít. — Hamisított szegedi paprikával árasztják el Németországot. — A köztisztviselők fizetését még karácsony előtt rendezik. Az egységespárt kebelében egy háromtagú bizottság alakult, amely a rendezésre vonatkozóan javaslatot fog tenni, melynek értelmében a műit évi költség- vetésben mutatkozó felesleget használnák fel a tisztviselői fizetések javítására. — Sopron város közgyűlése 18 százalékkal leszállította a bor- fogyasztási adót. — Özv. Matics Jőzsefné mrázai (Pécs mellett) asszony a nehány nappal ezelőtt született leány- gyermekét, hogy szégyenétől megszabaduljon, elásta az istállóban. A súlyos gyanuokok majdnem bizonyossá teszik, hogy a gyermek élt mikor az anya elföldelte. — A szolnoki színházat Kardosa Géza debreceni igazgatónak ajánlotta föl a szolnoki városi tanács. — Papp Lajos diósgyőri pékmester adósságainak hátrahagyásával nyomtalanul eltűnt. — Prágában nyílt utcán agyonlőtték Albánia új követét, Cena béget. Albánia néhány nappal ezelőtt kinevezett követét: Cena béget, aki még át sem nyújtotta a cseh köztársaság elnökének megbízólevelét, péntek délután két diák- kinézésű fiatalember nyílt utcán megtámadta és az egyik revolverrel agyonlőtte. A Követ azonnal meghalt. — A merénylőt rövidesen elfogta a rendőrség Algiriad Bébi albán SBármazásu diák személyében, aki kijelentette, hogy azért ölte meg a követet, aki egybsn Albánia belgrádi követe is volt, mert Albániát jugoszláv, fennhatóság alá akarta játszani. — Uj választási törvény készül Jugoszláviában. — Egész Jugoszláviában folyik a hajsza a bolgár komitácsik után. — A Cuvantul cimü román ellenzéki lap «Magyarország éB a revízió» cimü cikksorozatában Románia hanyatlását s Magyar- ország felvirágzását jósolja. — XI. Pius pápa 50 vakot, akik a vakok harmadik kongresszusán vettek részt, kihallgatáson fogadott és külön misézett nekik. — Németország a most lezáródott gazdasági évben 30 millió mázsa gabona bevitelére szorul. — Diplomatának adta ki magát és végigcsalta Európát egy cipészlegény. Szélhámosságának útját a legfantasztikusabb szerelmi kalandok tarkítják. Az utóbbi időben sok szó esik a szikes területekről és azok megjavításáról. Nem csoda! Hiszen hazánkból több mint egy millió hold jut ezen csekély jövedelmet hozó, sokszor csak birkalegelőnek használható földekre. Heves vármegyében sajnos igen sok a szikes talaj, mely a déli részében, különösen a Tisza mentén tekintélyes terjedelemben fordul elő. A talajtani tudomány mai állása szerint, ezen szikes területek nagy részének megjavítása megoldott probléma. A szikes talajok országos felvétele és azoknak chemiai vizsgálata sok értékes adatot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy hol és milyen minőségben fordulnak elő ezek a terméketlen talajok. Az utóbbi megállapításra azért van szükségünk, mert ezekben is különböző típusokat különböztetünk meg. Két főtipusra oszthatjuk őket: egyik csoport a mészszegény, kilugzott szikesek, a másik a meszes, szódás szikesek. Hogy megismerjük a szikes talajok javításának lényegét, ismernünk kell, mi okozza tulajdonképen a szikességet. A szikesek mindegyikében több vagy kevesebo nátriumsó van felhalmozódva. Ezen nátriumsók káros hatása egyrészt abban nyilvánul, hogy a gazdasági növények kevés sót bírnak el mely nagyobb mennyiségben azokat fejlődésükben megakasztja, másrészt pedig a talajnak nehéz megmunkálhatőságát okozzák. Minden szikesen gazdálkodó tudja, hogy milyen nehéz eltalálni a szikesnél azt az időpontot, mikor jó talajmunkát kapunk. Laboratóriumi kísérlettel meg van állapítva, hogy ha a talaj agyagos része nátriumső- kat vesz fel, ügy nedvesen szét- folyő, szárazon pedig kőkemény anyagot kapunk, mely a szikes talajhoz hasonló. Ellenben, ha mészvegyüietekkel kezeljük, úgy porhanyó, morzsalékos szerkezetűvé válik, olyanná, mint egy jó talajnak kell lenni. Ez volna a szikes javítás lényege. Ez az elv alkalmazható minden szikesre, csak a használandó mészvegyületben van a külömbség. Cikkemben csak a mészszegény, kilugzott szikesekkel foglalkozom, minthogy Heves vármegye gazdaközönségét ezek érdekelhetik. A mészszegény szikesek problémáját megkönnyíti az a körülmény, hogy ezek a nátriumsók legkárosabbikát, a szódát nem tartalmazzák, hanam csak a kevésbbé káros glaubersót. Itt, mint említettem, nem kell egyebet tennünk, mint a talaj agyagosrészében lévő nátriumotmősz- ■zel átcserélni, mire a tömött szerkezetű, vizet át nem eresztő szikes porhanyőssá és morzsa- lékossá válik. Gyakorlatban ennek keresztülvitele cukorgyári mészíszap használatával történik leggazdaságosabban. Használhatunk mésziszap helyett, mészhulladékot is. Egyes helyeken használnak még az altalajból kiásott, u. n. digőfől- det, sárgaföldet, amelynek javító hatása, szintén a benne lévő 10—15°/« mészen alapul. Használata azonban, a gyakran benne előforduló szóda miatt, a javítás eredményét kétségessé teheti. Legmegfelelőbb a cukorgyári mésziszap, mely a gyárakban nagy mennyiségben halmozódik fel, s a berakási költség megté ritéséért, ingyen kapható. Ott, hol cukorgyár a közelben van, a javítási költségek, az első évi terméstöbbletből kifizetődnek. Hogy egy közelfekvő példát említsek: a múlt évben a talajtani és agrochemiai kísérleti állomás vezetője: hazánk egyik első szikes szakértője Hen'ke Sándor kir. fővegyész állított be javítási kísérletet vitéz Hellebronth Gusztáv ny. altábornagy kiskörei gazdaságában. Előzetes talajvizsgálat alapján bebizonyult, hogy a javítás sikerrel fog járni. A tulajdonos közlése szerint, az első évben a javított parcella búzatermése 6 5 k. holdon 68 44 q, a javitatlan parcella ugyanakkora területén pedig csak 40 36 q termett, úgy. hogy az első évi terméstöbblet kihozta a javítás költségeit. Sokszor hallottam gazdáktól azt a megjegyzést, minek a szikest (termősziket) javítani, hisz ott terem a kitűnő acélosbuza. Ez igaz, de miért nem adunk alkalmat a földnek, hogy még- egyszer annyit teremjen belőle? A m. kir. talajtani állomás Szegeden, a szikesjavitás ügyében hozzáfordulóknak a talaj előzetes vizsgálata s annak sótartalma alapján ingyenes szak- tanáciot nyújt a javítás lehetőségére, s a használandó mésziszap mennyiségére vonatkozóan. Itt az ideje, hogy hazánk ma- radiságából kiemelkedő gazda- közönsége belássa a szikesek megjavításának fontosságát és növelje a magyar termőföldek területét. Prettenhoffer Imre, a szegedi m. kir. talajtani és agrochemiai kísérleti állomás vegyészmérnöke. Kaptafával ütötte agyon haragosát egy cipész- mester. Jamricskó Lajosnak Máié községben van cipészműhelye. A községben csendes embernek ismert cipészmester augusztus elején Varga Márton gépésszel együtt mulatott. Záróra után hazafelé tartott barátjával, amikor több legény csatlakozott hozzájuk. A legényekkel együtt volta cipészmester egyik régi haragosa, Varga Béla földműves is, aki amikor Jamricskó a társaitól elköszönt, a cipészmester után osont és behatolva annak portájára, megtámadta. A két haragos között a legádázabb dulakodás folyt le, miközben Jamricskó Lajos erős fizikumú ellenfelével szemben inkább védekezett. A dulakodás mintegy negyedóráig tartott. A verekedők véresen vonszolták egymást az udvaron, mig Jamricskó Lajos — mikor műhelye előtt haragosa folytogatásaitól elalélva a földre roskadt — végső erőfeszítésében kaptafát ragadott kezébe és azzal Vargha Bála tarkójára sújtva, olyan erővel vágott oda, hogy ellenfele szörnyethalt. A miskolci törvényszék Dolinay tanácsa Jamricskó Lajos cipészmestert — az enyhítő körülményeket, köztük beismerését figyelembe véve — 1 ős fél évi börtönre ítélte és azonfelül 320 pengő kártérítés megfizetésére kötelezte. Az ítéletben Győry György közvádló ügyészségi elnök és a vádlott megnyugodott. M«BaflHBeBeraseacHHK3t9a8BaBGi Eltűnt gyermekek. — Ma délelőtt egy bánatos apa kereste fel szerkesztőségünket. Bemutatkozott; Gál Pálnak hívják, füzesabonyi lakos. Elmondotta, hogy gyermeke, a 17 éves Gál László körülbelül egy hónappal ezelőtt eltűnt. Itt Egerben dolgozott a fiú, mint tanuló, Pavlyák Pál szabóműhelyőben. Szeptember elején pár napot otthon töltött szüleinél, azután nyoma veszett. Szülei egy ideig a — »majd előkerüU elvvel biztatták magukat, de azőta már egy hónap telt el és a gyermekről még semmi hír. Ma délelőtt azután az apa megtette a rendőrség előtt feljelentését és felkereste szerkesztőségünket, remélve, hogy az eset nyilvános- ságrahozatalával nyomára akad gyermekének. — Liszkóczky Jánosné Szvoré- nyi űt 59. sz. alatti lakos ma
