Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-10-13 / 232. szám

Ara 16 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítás­sal: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetéseké milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLIV. évf. 232. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1927 október 13. „A legelhanyagoltabb tankerület a legkifogástalanabb tankerületek közé emelkedett.. Hevesmegyében már mindenütt, a külterületen kijelölt tanyai körzetekben is van iskola. — Rusztek Károly kir. tanfelügyelő örvendetes jelentése Hevesmegye tanügyi állapotáról. Decentralizáció. A most indult «Magyar Szemle» ellő füzetében az agrármozgal­mak vezéralakja, Barnát István veti fel újra a decentralizáció kérdését, melyre már csak azért is elsősorban a mi kötelességünk reagálni, mert hiszen mi vagyunk az a magyar vidék, amely az utolső évtizedek centralizmusá­nak minden mellöztetéiét, hát­rányát szenvedi Budapesttel szemben. Nyolcvan* száz évvel ezelőtt, amikor Széchenyi István láng­elméje a Lánchíd pillérein ke­resztül összekötötte Pestet és Budát, az uj életre vágyódó magyarság megálmodta a világ­várossá fejlődő, egységesítő ma­gyar fővárost; az ezután lefolyt évtizedek meg is valósították ezt a csodálatos álmot, az egész ország hódoló csodálattal, a min­denkori kormányzat aggódó be- cézéssel ‘vette körül, megtömte szépségekkel, kultúrintézmények­kel, hogy a milleniumi hangulat extázisából, mint a nemzeti kul­túra monumentális szimbóluma emelkedjék ki. A magyar vidék ezalatt a hamupipőke szerepére volt kár­hoztatva, a szédületesen fejlődő főváros szellemi s anyagi tekin­télyének uszályhordozójává sü- lyedt, melynek létezéséről, kul­turális törekvéseiről alig akar­tak tudomást szerezni. Az igazi s legnagyobb baj azonban akkor kezdődött, ami­kor a vezetésben túlsúlyra ver­gődött Budapest mindinkább Kezdett eltávolodni az évezredei nemzeti értékektől: a magyar fajiság s a kereszténység gon­dolataitól s arculatán egyre job­ban kezdtek idegen eszmék, idegen fajiság pörsenései kiüt­közni. Ekkor kezdődött a fő­város s a vidék szembeállása. A forradalmak bizonyították be, hogy a vidék egészséges maradt, Budapest elbukott. Ennek dacára az egészséges lelkű vidéknek, a tizennégy vár­megyés csonka testnek még mindig ez a milliósra felfújt fő a zsarnoka. Nem csoda tehát, ha a vidék egyre erősebb hurt üt meg követeléseiben, hogy közgazdasági és kultúrába téren szakítsanak a fővárost dédelgető centralisztikus politikával, ha­nem csináljanak a vidéken is erős gócpontokat a magyar kul­túrának, hogy a létesítendő in­tézmények a '.magyar vidék re­generáló nemzeti eleven erőivel töltekezzenek. Eget', október 12. Rusztek Károly, Heves várme­gye kir. tanfelügyelője a követ­kező jelentést tette a közigaz­gatási bizottságnak: — Minekutána a vármegye valamennyi iskolaállitáera alkal­mas és indokolt helyén az isko­lákat megszerveztük és a várme­gye valamennyi elemi népisko­láját annyi tanerővel fejlesztet­tük, amennyi a sikeres nevelés- oktatás érdekében szükséges volt: hogy a vármegyében ma már nincsen még a külterületen kijelölt ta­nyai körzetekben sem megszer- vezetlen iskola és a tankerület iskoláiban az egy tanerőre átla­gosan eső tanulók száma az 50 et alig haladja meg; (Taps és éljenzés) elkövetkezett a második nagy lépés, a megszervezett iskolák­nak megfelelő épületekben való elhelyezése a megszervezett új állásokkal ideiglenesen életbe- lépteiett váltakozó tanításnak megszüntetésével a meglévő is­kolai épületek kibővítése és végül a meglévő, de nem megfelelő iskolai épületeknek kifogástalan, az iskola nagy célját külsőkben is hirdető állapotba hozatala. Elkövetkezett annál is inkább, mert egyfelől az O.N.I.É.A. léte­sítésével mód és lehetőség ada­tott, még a legszegényebb is­kolafenntartónak is arra, hogy aránylag csekély áldozattal is­koláját megfelelő épületben he­lyezze el és a legszegényebb községnek is, hogy faluját egy szép, ízléses és higiénikus épü­lettel gazdagítsa, de elkövetke­zett azért is, mert maguk az is­kolafenntartók is szükségét ér­zik annak, hogy az iskola mun­káját minden eszközzel bizto­sítsák. — A tekintetes közigazgatási bizottságnak még bizonyára em­lékezetében van az 1920 évben tett azon szomorú bejelentésem, hogy a vármegye egyetlen egy községében sem kifogástalan a népoktatási intézetek állapota, A külterületekről nem ír szólva, a legtöbb községben nemcsak túlzsúfoltak voltak az iskolák, de a községben a legelhanyagoltabb és az iskola céljának a legke- vésbbé megfelelő épületek épen az iskolák voltak. Azóta az állapotok épen a tekintetes közigazgatási bizott­ságnak megértő támogatásával és erélyes intézkedéseivel any- nyira megváltoztak, hogy a legelhanyagoltabb tankerület, ma már az iskolába nem járha- tást, a beiskolázást, a pontos iskolalátogatást, az osztályon­kénti tanuló-népességet, a tan­erők számát és munkásságát illetően a legkifcgástalanabb tankerületek között foglal helyet. A fejlődésben a további lépés az iskolák megfelelő elhelyezése, p” ;d bebútorozása ős felszere- * > kell, hogy legyen. Az isko­lák megfelelő elhelyezését ille­tően bizottságunk a múlt évig a buzdításnál egyebet nem te­hetett. Ám ennek is megvolt az erkölcsi hatása abban, hogy az egyes iskolafenntartók belátták az állapotok tarthatatlanságát és önmaguktől szorgalmazták isko­láik felépítését, illetve kibőví­tését. Hovatovább több helyről érkeztek ba az építési-segély kérvények, fis mert az O.N.I.fi.A. létesíté­sével a legtöbb kérvény alap­ján a megfelelő építési segélyek és kedvezményes kölcsönök en­gedélyeztettek, a múlt, de még inkább a f. évben igen sok he­lyen épült szép, új iskola. Hogy az erre irányuló igények és tö­rekvések a szükségletnek meg­felelően fokozatosan legyenek kielégíthetők, elkészitsttem a vármegye nép­oktatási intézeteinek építési ter­vezetét. Természetesen a tervezetben fi­gyelmen kívül hagytam már azo­kat az iskolákat, amelyek épí­tésére a segély, illetve a kölcsön engedélyeztetett, bárha az is­kola építése valamely okból meg sem is kezdődött. — A tervezet szerint külterületen még hét iskola épí­tése szükséges éspedig; Erdőtelek—Hanyipusz- tán, Gyöngyöshalász—Arsnyos- puiztán, Verpalőt—Jakabdom­bon, Yísonta—Borhytanyán, Ti­szafüred— Alvégen, Csány-tanyai körzetben és Atány—Szárazbö- pusztán. — Azoknak a belterületi elemi iskoláknak a száma, amelyekben a szervezett állások száma több mint a tantermek száma (amely ok miatt tehát ezekben váltakozó tanítás folyik) összesen 53. Ezen 53 iskolában összesen 78 tante­remben váltakozó a tanítás. Ezen ok miatt, helyesebben a tökéletes tanítási eredmény biz­tosítása végett 78 új tanteremre van szükség. Ezenkívül a bel- és külterületi elemi iskolák közül 58 olyan, amelyeknél a tantermek és ta­nítói lakások alig megfelelőek, helyesebben rosszak. Ezen 58 iskolánál összesen 69 tanterem és 36 tanítói lakás építendő újra. — A folyamatba levő építési akció helyes lebonyolíthatása vé­gett' azonban nemcsak a szük­ségletet állapítottam meg, hanem azt a sorrendet is, amely az egyes építéseket sürgősebbekké, vagy kevésbé sürgősekké teszi. Tisztelettel javasolom, hogy az építkezési kérvények elbírálásá­nál ezen, általam a legnagyobb lelkiismeretességgel eszközölt megállapításra figyelemmel lenni méltőztassék. — Tisztelettel jelentem továb bá, hogy a múlt hő 12-13-án a pőtbeiratások megtartattak és 15-én a tanítás megkezdődött. A beiratási eredmények feldol­gozása folyamatban van. Jelentésem tudomásulvételét tisztelettel kérem. A közigazgatási bizottság egy­hangú elismeréssel vette tudo­másul a bejelentést és számosán gratuláltak Rusztek tanfelügyelő­nek. «^sssEss^EseacsiiaBjBasMgsa Csak decemberben kerülnek forgalomba az ezerpengősök. A régi koronabankjegyek kö­zül még csak az 500.000 koronás és az egymilliós törvényes fize­tési eszköz, a többi! koronabank­jegyet már csak a Nemzeti Bank váltja be. Az egymilliós és fél­milliós bankjegyet még mindenki fizetésképpen elfogadni köteles, bár a Nemzeti Bank fokozatosan ezeket a bankjegyeket is bevonta. Legnagyobb címletű bankje­gyünk az ezerpengős lesz, ame­lyet a Nemzeti Bank vezetősége legkésőbb december végén hozza forgalomba. Azzal nyugtatják meg a közönséget, hogy a ké­sedelemért szép ezerpengős bank­jegyeket fog kapni, mert az uj pénzek kivitele rendkívül tet­szetős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom