Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-10-08 / 228. szám
Ara 16 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLI V. évf 228. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1927 október 8 A Katholikus Népszövetség hevesmegyei választmánya megindítja Hevesvármegye megszervezését. Megalakulnak a járási szervezetek. — Nagyarányú tag gyűjtés indul meg október havában. A történelem lapjaira az emberiség kiválasztottjai csak nagy telteik révén kerülhetnek; népek és nemzetek bosszú küzdelmek és nagy szenvedések árán fizetik meg azt a jogot, hogy bekerülhessenek a népek pantheonjába. Az Európa szivében élő magyar nemzet erényeinek egész tábo- rával s évezredes történelmének szenvedéstele lapjaival biztosította a maga részére azt, hogy az európai népek közt részére tisztes hely adassék. Magyarország a honszerzés első órájától kezdve az alkotmányosság hazája volt. A civilizációnak nemcsak védőbástyája, de erős vára is, ahonnan sok fény sugárzott szét az európai kulturnépekre. A glória mellé sokszor jutott osztályrészül a töviskoszorú, de a nemzet martiriumából évszázadok során mindig megújhodás és kiengesztelődés született. Bizonyosra vesszük, hogy azok az angol államférfiak, akik az angol parlament megbízásából ideérkeznek hozzánk, hogy helyzetünket a békereviziő szempontjából megvizsgálják, nyitott szemmel fognak járni-kelni s lesz bátorságuk is meglátni az ezeréves dicsőséges és küzdelmes történelmünk után igazságtalanul s minden emberi érzést megcsúfolő módon fejünkre feltett töviskoronát. — Nagy reménységünk s elégtételünk, hogy az angol parlament napirendre akarja tűzni a magyar kérdést, mert ha egyszer népünk értékei és nemzetünk szenvedései bekerülnek az angol törvényhozás évkönyveibe, akkor a ma még csak a magyar szívekben élő magyar igazság belekerül ama világpolitikai kérdések közé, melyek az angol igazságérzet tüzes kohójában az egész világon kötelező igazságokká válnak. Addig is, amig ez megtörténhetik, jóleső érzéssel vesszük tudomásul, hogy nagy elhagyatottságunkban érdeklődő barátok jönnek közénk és kitartásra buzdítanak bennünket jövendő nagy küzdelmeinkben. A Katholikus Népszövetség hevesmegyei választmánya f. hó 6.-án a Katholikus Körben Kriston Endre püspök elnöklete mellett ülést tartott, amelyen a Népszövetség tisztikarából megjelentek: Csepela Lajos dr. tb. kanonok várm. igazgató, dr. Pálosi Ervin és dr. Schönvitzky Bertalan főtitkárok, Szügyi Trajtler Géza titkár, dr. Urbán Gusztáv a sajtó szakosztály elnöke, dr. Misik László a jogvédő szakosztály elnöke és sokan mások, azonkívül Rusztek Károly tanfelügyelő, Búzás Endre dr. vm. másodfőjegyző, Frindt Jenő érseki titkár, Szabó Szilárd dr. ügyvéd, Temesváry István stb. A vidékről megjelentek Szabó Antal prépost plébános, Tóth Balázs, dr. Pozojevich Dezső, Moorung Dezső, Bárdy Mihály, vitéz Orsovay Ede, Harmath János, Szilágyi Vilmos, Anvan- der Andor, dr. Barsy József, Véber Jánor, Török Dezső, Jős- vay Gábor, Blaskő Béla, Szőke Benedek és sokan mások. Kriston püspök elnök rámutat a népszövetségi szervezkedés fontosságára, amely hivatva van felszínre hozni a katholicizmus Irta: Dr. Pesthg Pál A Corpus Juris legutolsó köteteinek átlapozása bárkit meggyőzhet arról, hogy a gazdasági élet szükségletei és a jogalkotás iránya újabb időben a legerősebben a hitelszerzés kérdésében találkoztak. Nem szólva itt az államháztartás egyensúlyának helyreállítására irányuló nép- szövetségi kölcsönről, a többek között az erdöbirtokok hiteléről szóló 1923: XXI. t.-c., a búzaőr- tékekre szóló záloglevelek tárgyában hozott 1923:XLII. t.-c, a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről szóló 1925: XV. t. c., végül az Országos Központi Hitelszövetkezet kötvényeire vonatkozó 1927: VIII. t.-c., valamennyi a pénzromlás idején megromlott jelzáloghitel újabb kifejlődésének lehetőségeit kívánta biztosítani, s hogy amikor nálunk a hitelkérdésről sző van, most még lappangó erőit. Cie- pela dr. tb. kanonok röviden vázolta a Népszövetség megalakított szakosztályainak feladatait, majd jelentést tett a propaganda szakosztály tanácskozásainak eredményéről, melynek alapján a választmány többek hozzászólása után elhatározta, hogy először a járási székhelyeken alakítja meg a Népszövetség járási szervezeteit és innen kiindulva 6 helyről egyszerre kezdi meg minden községben a felvilágosítő ős szervező gyűlések tartását, melynek közelebbi célja az, hogy minden községben megalakuljon a Népszövetség helyi szervezete és a hevesmegyei tagok létszáma még ez évben 2000 ről legalább 6000 tagra emeltessék. A járási értekezleteket még október havában fogja a választmány megtartatni és azok mindegyikén képviselteti magát. Gondoskodás történik arra nézve is, hogy a szervezkedés idején a vezetőség rendelkezésére álljon már a Népszövetség 1928. évi naptára. Hasonlőképen a katholikus napi és hetilapok megfelelő számú mutatvány példánya. m. kir. igazságügyminiszter. elsősorban a föld hitele kerül tárgyalásra, annak nagyon egyszerű oka az őstermelésre épített gazdasági rendünkben van. Kétségtelen, és némikép meggondolásra intő azonban az a jelenség, hogy az idézett jogszabályok jelentős részének közvetett, sokszor pedig közvetlen célja éppen az, hogy külföldi pénznek kölcsön alakjában beáramlását könnyítsék meg. Igaz, hogy amig a belföldi tőkeképződés olyan arányokban meg nem indul, hogy a hitelkeresök igényeit ki tudja elégíteni, nincs más út gazdasági talpraállásunk felé, mint a külföld tőkeerejének produktiv igénybevétele; az is bizonyos azonban, hogy a külföldi kölcsönnyújtások folytán előálló kamatteher külföldi fizetési mérlegüket kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ezzel szemben a gazdasági életnek egyik örvendetes jelenségeként ma már a belföldi tőkeképzés megindulását lehet megállapítani, ami a takarék- betétek összegének emelkedésében is kifejezésre jut. Ismerve népünk lelüületét, hogy különösen a kisebb helyeken, ahol tőkéjének gyümölcsöztetésére nagyobb utánjárás nélkül, csak gyenge tőkeerejű, kis pénzintézeteket talál, sokszor szívesebben őrzi pénzecskéjét a ládafiában, nagyon alapos az a feltevés, hogy népünk talán lényegesen nagyobb tőkefelesleggel rendelkezik, mint amilyen tőkefelesleg a pénzintézetek betétállományában nyer elhelyezést. Kézenfekvő tehát az a gondolat, hogy olyan helyeken, ahol a kistőkés bizalmatlanságát nem lehet legyőzni, valami olyan eszközről kellene gondoskodni, amely a megfelelő és teljesen megnyugtató fedezettel rendelkező hitelt kereső kis embert közvetlen kapcsolatba hozza azzal a másik kis emberrel, aki jelentős károsodást szenved tőkéjének gyümölciö- zetlenül heverése folytán. Ha ezt a kapcsolatot sikerül létrehozni, ebből, figyelemmel arra a különbségre, ami a takarék- betét után fizetett kamat és a kis pénzintézetektől nyújtott kölcsön után fizetendő kamat között van, azt az igen kedvező hatást lehetne várni, hogy a tőkefelesleggel rendelkező fél, biztos fedezet mellett is, magasabb kamatot kaphatna a tőkéje után, mint takarékpénztári betét esetében, viszont a kölcsönt tőle igénybevevő adós, még így is lényegesen alacsonyabb kamatot fizetne a pénzintézeti szokásos kamatlábnál. Ez a megfontolás vezetett arra, hogy a jelzálog általános reformját célzó törvényjavaslatba a jelzálogadóslevél intézményét is felvettem, amely intézménynek — a külföldi hitel szempontjából vett jelentőségét nem tekintve — az a célja, hogy egy meghatározott jelzálogról is ki lehessen a záloglevélre emlékeztető, értékpapírszerű okiratot állítani, a- melynek átruházásával annak megszerzője, nemcsak a követelést, hanem az adós ingatlanára bekebelezett zálogjogot, mint biztos fedezetet is megszerezze. A javaslatűgy rendelkezik ugyan, hogy az a hitelnyújtó, amelynek kérésére a jelzálogadóslevelet a telekkönyvi hatóság kiállítja, csak pénzintézet lehet (ideértve a hitelszövetkezeteket i»). de erre a rendelkezésre épen azért van szükség, hogy egyfelől a fedezet megfelelő voita és teljes biztonsága a pénzintézeteknél szokásos módon, előzetesen elbíráltassák, másfelől pedig, hogy a hitel-
