Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-10-05 / 225. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. október 5. A városi képviselőtestület színvonala. Miért nem vesz részt a közgyűléseken a képviselőtestület leghivatottabb tagjainak egyik tekintélyes csoportja? A szovjet bolsevizálni akarja Egyiptomot. London, október 4. A szovjetkormáDy, amely ed­dig AzsiäbaD, Kínában éi Indiá­ban kísérletezett a bolsevista propaganda révén a brit világ- birodalom aláaknázásával most ugylátszik Afrikában akarja a harcot Angliával felvenni. Röviddel ezelőtt egy csomó szovjetbivatalnok érkezett Egyip­tomba, hogy az egyiptomi kor­mánnyal tárgyalásokat kezdje­nek az Oroszországnak szállí­tandó gyapot ügyében. Angol politikai körökben az a nézet uralkodik, hogy nz orosz bevásárlók tulajdonkeppen bolse- viki agitátorok. Az egyiptomi kormány az angol kormány figyelmeztetésére kö­zölte Londonnal, hogy abban az esetben, ha a gyanú beigazolód­nék, úgy az egyiptomi kormány a várható nagy üzletre való tekintet nélkül kiutasítja az orosz kereskedelmi delegációt, amely­nek tagjai magukkal hozták családjaikat is, amiből arra lehet következtetni,hogy hosszabb időt akarnak Egyiptomban tölteni. Londonban feszült izgalommal várják, vájjon az orosz kereskedelmi delegáció valóban csupán gyapot­megrendelések miatt tartózko­dik-e Egyiptomban? avagy Moszkva Ázsia után most Afrikában akarja felvenni a har­cot Angliával, amely már régen számolt ezzel és teljesen felké­szülten várja a bekövetkezendő eseményeket. Magyarország második helyen áll a cseh lisztbevitel terén. Prágából jelentik: Magyar­országból a múlt hónapban 535 5 vasúti kocsi lisztet importált Csehország. A* import terén első helyen áll Hamburg — tehát a tengerentúli import — 622'7 vasúti kocsival, míg a második hely a magyar bevitelnek jut. A magyar nyelv ellen izgatnak a tőtok. Breznobányáről jelentik: A házak falát plakátokkal ragasz­tották tele, amelyeken a »szlovák ifjúság« a város lakosságát a magyar beszéd ellen uszítja. Az aláírók szégyenük azt, hogy »apáiknak gyenge hátgerincük van«, mert társaságban egyetlen­egy ember kedvéért is képesek magyarul társalogni. Ezért ajánl­ják, hogy a vendéglőkben, ká­véházakban tiltsák meg a ma­gyar éneket és szűnjön meg a kihívó magyar beszéd. Kívánják, hogy a korzón, hi­vatalokban, csakis tótul beszél­jenek, a fiatalság pedig minde­nütt a tőt nyelvet használja. A felhívás a lakosság körében nem talált visszhangra, mert Breznő- bányán eddig az őslakők nem­zetiségre való külömbség nélkül a legszebb egyetértésben éltek és nem hajlandók nyugodtan nézni azt, hogy néhány éretlen fiatalember a város békéjét ma­gyar izgatással megzavarja. Eger, október 4. Sok sző esik mostanában vá­rosunk polgárságának vezető köreiben a képviselőtestület szín­vonaláról. A város élén álló hivatalos tényezők határozottan kijelentik, hogy Eger város kép­viselőtestülete hivatásának ma­gaslatán áll; komoly, megfontolt elemek, társadalmunk legkivá- lóbbjai képezik a városatyák tisztes testületét; az ősi tradí­ciók tisztelete, a történelmi nevű ősök szelleme és példája hatja át a közgyűlés tagjait minden nagyfontosságú kérdés tárgya­lásánál; minden város képviselő testületé büszke lehetne a tanult, képzett embereknek arra a do­mináló nagy számára, akik az egri városháza padsoraiban il­letékességgel bírnak, akár a vá­lasztás, akár a legnagyobb köz­terhek viseléséből származó jog alapján. És mégis, a városi köz­élet leghivatottabb vezetői, az utóbbi hónapokban egyre csök- kentebb számban látogatják a közgyűléseket, amelyeken nem egyszer Eger jövő sorsa fordúl meg egy-egy javaslat letárgyaló- sánál. Különösen az intelligen­cia, de a társadalom többi réte­geinek legtekintélyesebb vezető tagjai is, mintha lassanként el­maradoznának a városházáról. Ennek a kétségtelenül Eger vá­ros kárára szolgáló jelenségnek okait többféleképpen magyaráz­zák, de mindannyian megegyez­nek abban a véleményben, hogy legelső sorban a fölösleges és hozzánemértő felszólalások bosz- ■zantó bősége teszi szinte elvi­Miskolc, október 4. Sajővárkony községben teg­nap este tűz ütött ki Samu Gusz­táv százszázalékos rokkant nád- fedeles viskójában, amelynek a fedele gyulladt titokzatos módon lángra. A tűz nem tett nagy kárt még a rozoga viskóban sem, mert a szomszédok gyor­san segítségére siettek a sze­rencsétlen, munkaképtelen rok­kantnak és rövidesen eloltották a tüzet. A tűzeset másnap a csendőrség elé került, amely megállapította, hogy gyújtoga­tás történt és rövid pár órai nyomozás után már a gyujtoga- tót is elfogta ifj. Báli Ferenc napszámos személyében, aki aki veje a kárvallott Samu Gusztávnak. A fiatal, alig 25 éves legény dacosan ismerte be, hogy ő gyújtotta fel az apósa viskóját, még pedig bosszúból. 12 évvel ezelőtt a jómódú Samu Gusztáv bevonult Sajővámosról katonának. A háborút vitézül végigharcolta. Rokkant lett és visszatért falujába, ahol a csa­selhetetlenné a komoly szakem­berek számára a képviselőtestü­let tárgyalásait. Van ugyanis néhány tagja az illusztris testü­letnek, akik abban látják a vá­rosatyái tisztség legmegfelelőbb betöltését, hogy minden kérdés­hez hozzá szólnak, ami a köz­gyűlésen felmerül, teljesen füg­getlenül attól, hogy őrtenek-e hozzá vagy sem. Az ilyen fel­szólalások, ha a legjobb szándék sugallja is, mellékvágányra zök­kentik a vitát, unalmassá, kelle­metlenné teszik a tárgyalásokat és elveszik a komoly hozzáértők kedvét nemcsak a hozzászólás­tól, hanem a közgyűlés látoga­tásától is. Nem azt akarjuk ezzel mon­dani, hogy csak diplomás kép­viselőtestületi tagok vegyenek részt a városházi vitákban, mert vannak kérdések, amelyekben a földmívesek, vagy az iparosok véleménye kell, hogy irányító legyen, de fölösleges és sokszor csak egyéni ambíciókat, hangu­latkeltést és a deuagőgiát szol­gáló szószátyárkodásoknak gya­korlására semmi szüksége nincs Eger város közéletének. Ezen a bajon segíteni kell, hogy foko­zott munka kedvvel, a város ér dekeit szolgáló tárgyilagos kri­tikai készséggel jelenjenek meg újból a városháza elárvult pad­soraiban úgy az intelligencia, mint a földmíves és iparos tár­sadalom köréből mindazok a tisztes, komoly férfiak, akik az utóbbi időkben onnan sorra el­maradoztak. (k. a.) | ládjával lakott egy kiszsupföde- les kunyhóban, de dolgozni már nem tudott, azóta koldulásból és könyöradományból tengette életét. Egy évvel ezelőtt az öreg rokkant családjában nagy ese­mény történt. Báli Ferenc jó- ravalő, dolgos legény nőül vette az öreg leányát. Báli keresett ezután az egész család részére, az apósával azonban nem tudott megegyezni. Az öreg idegbajos ember ugyanis amióta megrok­kant, rabja lett a pénznek. Az volt a rögeszméje, hogy neki sok pénzt kell összegyűjteni és azt követelte a vejétől, hogy az is neki adja át teljes egészé­ben a keresményét. Báli erről hallani sem akart és emiatt napi­renden voltak veszekedések az após és a vő között. Báli mikor látta, hogy az öreg makacssága teljesen feldúlja a házasságát, végső elkeseredésé­ben bosszúra szánta el magát, A fiatal férj elkeseredéseben egy égő gyufaszálat a viskó szalma­tetejéra dobott, amitől a tetőzet lángot fogott. Báli Ferencet a beismerő val­lomása után letartóztatták és szombaton délelőtt beszállították a miskolci kir. ügyészségre, ahol gyújtogatás büntette címén in­dult meg ellene a bűnvádi el­járás. , Az ügy egyébként még igen súlyos fejleményeket igér. A gyújtogatás bűntettére ugyanis még mindig fennáll a statárium, vagyis a várkonyi gyújtogató felett valószínűleg a rögtönitélő bíróság fog ítélkezni. Ez a kö­rülmény a gyujtogatási esetet rendkívül súlyos, halállal bün­tetendő bűntetté minősítette js valószínűleg a rögtönitélő bíró­ság fogja eldönteni, hogy illeté­kes-e ebben az ügyben ítélkezni vagy pedig átteszi az ügyet a rendes bírósághoz. Gyóni Géza eddig ismeretlen versét találták meg egy mesterhegedüben. A most megnyílt szentesi tiszavidéki kiállításon élénk fel­tűnést keltett Ózsvár Péter oki. gazdának szibériai fogságában készült mesterbegedűje, amely­ben a világháború nagy költő­jének, Gyóni Gézának nyomda­festéket mégnemlátott,sajátkezű- lég írt verse van beragasztva. A költemény így hangzik : «Bánatból magad faragtad. Vonója: tűrés, — húrja: bánat. Ha megszólal, majd szép hazádba, Röpítsenek a nóta szárnyak. Magyar mezők illatát erezd, Ha szól a nóta, sírva, zengve; S álmodd, hogy fehér asszonyod Borúi le, halkan a szívedre.» Egg nap XI. Pius pápa életéből. Rómából jelentik: Röviddel ez­előtt az egyik olasz katolikus lapban érdekes kis cikk látott napvilágot, amelyben annak írója Őszentsége a római pápa min­dennapi életének egy napját rö­viden ismertette. A Szentatya napi életének leírója szerint őszentségét a pápát a kora reggeli napfény már ágyából ki­kelve találja. Saját maga nyitja ki az ablakát, majd misét mon­dani indul, amely után tejeská­vét eszik vajas kenyérrel. A reggeli után tanácskozásokat folytat titkáraival, majd pont kilenc órakor a Vatikán állam­titkárát fogadja kihallgatáson. Gasparri bíboros audienciája után a magánkihallgatások kez­dődnek, elsősorban az egyházi főméltóságoké, a kardinálisoké és a különböző szerzetesrendek fejeié. Ezután következik a nyil­vános, általános audiencia, a za­rándokok számára, emely rend­szerint déli két óra felé ér vé­get. Csak ezután ebédel Őszent­sége. A menü fogásai roppant egyszerűek, sőt mondhatni sze­rények s az étkezési idő alatt őszentsége teljesen egyedül van. Ebéd után, még akkor is, ha esős az idő megszokott, minden­napos sétájára indul a Vatikán kertjében. Sétája kerek egy óra hosszat tart. A vatikáni lour- desi Madonna kápolnáig sétál, ahol térdenállva imádkozik az egek urához, majd utána vissza­felé indul a lakosztályába. Sajóvárkonyban egy napszámos az apósára rágyújtotta bosszúból a házat. Rögtönitélő bíróság elé kerül a bűnös, mivel a gyújtogatásra még fennáll a statárium.

Next

/
Oldalképek
Tartalom