Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-09-29 / 220. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. szeptember 29. csütörtök. XLIY évf. 220. sz. Egri Klépujjág Előfizetési díj postai szállítással: g POLITIKAI NAPILAP I g»'& * . E8cr’ Liccura. egg hónapra 3 pengő 20 fillér, | I Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. neggedévre 9 pengő 60 fillér. | Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. | Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Nemzetköziség. Tagadhatatlan, hogy a nem­zetköziség eszméjét ma nagyon sok államférfi, gondolkozó és álmodó ápolja szivében. Hozzá­tehetjük ehhez, hogy a nemzet­közi szövetségek eszméjét való­jában csak az erős és hatalmas államok «gondolkozó« államfőr- fiai propagálják. A Népszövet­ség, Páneurópa s egyéb nemzet­közi jellegű alakulatok ezeknek nyilván csak arra lehetnek jók, hogy intézményeik utján lehet­ségessé tegyék a hatalmas né­pek csoportosulásának a létre- jövetelét s a létrejött csoportok erőfeszítéseit oly tekintetben, hogy kedvező alakulás esetén a maguk álláspontját ráerőszakol­ják a kedvezőtlenebb helyzetben levő kevesebb erővel rendelkező csoportokra. Ha ezek a nemzetközi alaku­latok mindenkor a jog és az igazság követelményeit valósíta­nák meg, még a tagjaik sorába helyet foglaló világhatalmakkal szemben is, talán örülni is tudnánk ilyen alakulatoknak. Azonban egy egyszerű jogeset, mint pl. a magyar-román birtokperek sorsa, alkalmas arra, hogy rá­mutasson egy-egy ilyen nemzet­közi szerv igazi értőkére. A Nép- szövetség azért merte a károsult magyarság ügyét esztendőkön át húzni halasztani s a végén oly döntést hozni, mely azok igazát egyszerűen elkobozza, mert rendelkezésére áll a nem­zetközi szervezet és a nemzet­közi szervezeten belül az egy­mást megértő néhány államnak mindenkor közös érdekvédelem­re hajló hatalmi többsége. Vájjon ki merné azt állítani, hogy másirányű nemzetközi szö­vetkezés reánk nézve kedvezőbb eredményeket hozna. El tudná valaki jóhiszeműen képzelni, hogy nekünk módunkban volna, gyöngéknek és kicsinyeknek, vé­dekeznünk pl. kereskedelmi jogi tekintetben akkor, ha itt egy Páneurőpát vagy akár egy Mit- ropát létesítenénk, amelyen be­lül az országoknak nincsenek külső gazdasági határaik, vám­jaik, hanem füttyszóra történ­nék a rendelkezés mondjuk Ber­lintől Konslantinápolyig. Ezt el­képzelhetik fantaszták, követel­hetik érdekeltek, de mi ezt sem­miképen meg nem engedhetjük. Bevalljuk, sok nehézséggel van egybekötve és sok küzde­lemmel jár ez a mi magyar ön­állóságunk. Bevalljuk azt is, hogy ahhoz is egy kis illúzióra van szükségünk, hogy a mi ál­lapotunkat tényleg önállóságnak Budapest, szeptember 28. Scitovszky Béla belügyminisz­ter a készülő községi törvény- javaslattal kapcsolatban a sajtó képviselői előtt nyilatkozott és többek között kijelentette, hogy Budapest, szeptember 28. Az egyes lapokban megjelent különféle személyi kombináci­ókkal kapcsolatban gróf Kle- belsberg Eunó vallás- és köz­Eger, szeptember 28. Gulyás András 78 éves tisza- nánai földmives 1912.-ben a bu­dapesti Szent István kórház el- meosztályáről saját felelősségére hazavitte fiátTiszanánára és ott családi ápolásban részesítette; 1925. őszén az eddig csendes be­tegen dühöngés tört ki. Az apa ekkor egy hosszú láncra kari­kákat csináltatott és elmebeteg fiát kezénél és lábánál fogva az istálló jászolyához bilincselte a lovak és tehenek közé. A sze­rencsétlen elmebeteget egészen 1927. március 10.-ig ilyen bor­zalmas helyzetben tartotta az apja. Ekkor a csendőrök észre­fogadjuk el. De nem tudjuk el­képzelni, hogy nekünk maradék magyaroknak a gazdasági érde­keit jobban szolgálnák az ide­gen hatalmak, amelyeknek egy ilyen egyesülés esetében tökéle­tesen alá volnánk vetve, mint esetleg bármilyen magyar kor­mány, amely tévedhet ugyan, de mindenesetre azon van, hogy a vidéki törvényhatóságok a vá­lasztásokat a jövő év elajén fogják megtartani, éppen ezért addig az ideig tető alá kell hoznia az országgyű­lésnek a törvényhatóságok ujjá­oktatásügyi m. kir. miniszter ma délelőtt az alábbiakban nyilatko­zott a primási szék betöltéséről. — A hercegprimási szék be­töltése ügyében a tárgyalások a vették, az apát feljelentették, a beteget pedig beszállították az irgalsnasok egri gyógyintézetébe. Ma délelőtt tárgyalta a nem mindennapi bűnügyet az egri kir. törvényszéken Prettenhoffer Ödön kir. törvényszéki tanács­elnök büntetőtanácia. Az apa beismerte a bűncselekmény el­követését. A kihallgatott tanuk megerősítették, hogy istállóbűzben, trágyaszennyben, tehenek és lovak között tartot­ták a megláncolt elmebeteget, néha napokig nem adtak neki enni és általában romlott, hul­ladékételekkel táplálták. Dr. Nánásy István községi a megcsonkított Magyarország gazdasági érdekeit tőle telhető- leg megvédje. Éppen ezért vigyázva őrköd­jünk drágán megszerzett önálló­ságunk értéke felett e jól nyis­suk ki szemeinket a nemzetközi­ség hangzatos címkékkel átra­gasztott eszme-áruival szemben. szervezéséről szőlő törvényja­vaslatot. A miniszter kijelentette azt is, hogy az összetartozó na­gyobb tanyáknak községgé ala­kulása elé nem fog gördíteni akadályokat. Vatikán és a magyar kormány között még meg asm kezdődtek. Minden kombináció a hercegpri­mási szék betöltésével kapctolat- ban még korai. orvos a nyomozás során kije­lentette, hogy csak a beteg rend­kívül erős szervezetének tulaj­donítható, hogy ezt a helyzetet kibírta. Dr. Gremsperger Ká­roly, az irgalmasok egri elme­gyógyintézetének főorvosa, akit mint orvosszakértőt hallgatott ki a bíróság, az apa védekezé­sével szemben kijelentette, hogy a modern elmegyógykezelés nem ismeri a megkötözést és nem ismeri a kényszerzubbony alkal­mazását sem, hanem injekciókkal csillapítja a dühöngő elmebeteget. Dr. Lehóczky Márton kir. ügyész a büntetőtörvénykönyv 323. szakaszába ütköző szemé. Scitovszky belügyminiszter: „A jövő év elején tartják meg a választásokat a vidéki törvényhatóságok.“ Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter nyilatkozik a hercegprimási szék betöltéséről. Másfél éven át megláncolva, tehenek és lovak között, az istállóban tartotta egy tiszanánai apa elmebeteg flát. Ä kir. ügyész személyes szabadság megsértése címén emelt vádat az apa ellen. — Az egri kir. törvényszék felmentette a vádlottat azzal az indoko­lással, hogy közveszélyes őrültnek személyes szabadsághoz nincs jussa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom