Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-09-25 / 217. szám

ii Mim—»»■PiiHiMüfcH»riOT««»fl,r,niTi—»«a ski csak az iskolát kerülgeti. Nem is csuda aztán, hogy mulya is marad, meg művelt se lesz, ás a tisztességet se tanulja meg. Gyönyörűséggel nézem a sok új iskolát, amit most építenek és de sokat gondolom magamban, hogy Istenem, Teremtőm, ha ez a sok űj iskola mindig tele lesz gyerekkel, tíz esztendő múlva már mind tudni fogja az egri földműves nép a tisztességet, meg a műveltséget. Aztán nem lesz köztünk már olyan sok mulya se, aki magán nem tud segíteni és a baja miatt mindig az urat meg a papot szidja és minden rossz újságnak meg mindenféle gyütt mentnek a szavát elhiszi. Igaz, hogy az iskolában arra elsőbbet kell vigyázni, hogy a gyermek jól megtanulja a Dicsér- tesséket, meg a tiszteletet. És ne úgy legyen, mint mikor még én is az iskolának a padjait fa­ragcsáltam, mert bizony ezt is megtettem gyerekeszemmel.hogy csak a kézit csőkolomra, meg a jőnapotra tanítottak minket és sohasem mondták meg nekünk, hogy kik a mi egyházi és világi elöljáróink és hogy azoknak mindig kell köszönni. Már pe­dig ezt minden nap mondani kell a gyereknek, merthogy így jegyzi meg emberkorára is. Aztán a hatóság, már mint a város meg a rendőrség is, hibás abban, hogy köziünk földműves- társadalomban igen sok a kanász- forma, aki keveset tud a tisztes­ségből. Mert azt mondom én, hogy ha a gyerek nem jár az isko­lába, ne sajnálja a tekintetes Tanácsos Úr a büntetést a szü­lőtől. Mert ügy igaz az, az tesz a nép javára, aki a jóra rászorítja, ha kell hát büntetéssel is. Az is­kola pedig mégis csak jót tesz a néppel, mert neveli és tanítja a sok rakoncátlan gyereket. De a legnagyobb hiba a rend­őrségben van, már kimondom, ha meg is haragszanak érte. Mert emlékszem rá, mikor a békevi­lágban legény voltam magam is, aztán cimboráimmal egy kicsit hangosabb próbáltam lenni, egy­kettőre néma lettem, hogy a Szirba őrmester urat megláttam a nádpálcával. Szörnyen jő em­ber volt az őrmester űr, hogy az Isten nyugosztalja békesség­gel. És keresztapja is volt a fél- város legényeinekí már tudni­illik a nádpálca által. Aztán itt a nagy hiba, hogy az őrmester úr meghalt és tán a nádpálcát is mind a sírva vitte, aztán ezért nincs már máma a rend­őrnek nádpálcája. Mert tessék elhinni, úgy igaz, ahogy mon­dom, a kard nem teszi meg. Mert ha a kard előkerül, akkor már igen nagy a baj. Már pedig a rendőrnek a kis bajt kell me- legiben gyógyítani, hogy nagy baj ne legyen belőle. Erre pedig szörnyűségesen jó a nádpálca. Csontja nem törik tőle a legény­nek ét az ilyen simogatástől tisz- tssaőgtudő ember válik belőle. No ebben maradjunk, kedves földműves társaim, és neveljük gyermekeinket Isten félelmében és az emberek szeretőiében. Ha megöregszünk, legalább minket is tisztelni fognak gyermekeink, akik már akkor ember sorban lesznek ét nem vernek ki a há­zunkból koldustarisznyával. Mi­től Isten mentsen engemet is, de titeket is! 2 1927. szeptember 25 t&UBl HÄPU-JSAii Mindössze tizenötezer hektoliter must várható az egri határban. Az elfagyott tökék szépen fejlődtek, de kevés termést hoztak. — Legtöbb termelő nem fog eladni az új borból. — Egyes bor­kereskedők homoki vinkót hoznak Egerbe és azt mint egri bort adják tovább. Eger, szeptember 24. Az utóbbi napokban az or­szág legtöbb részében, így az egri határban is megkezdték a szüretelést. Munkatársunk ma délelőtt felkereste Bayer Henrik városi tanácsost, aki a termés­kilátásokról a következőket mon­dotta: — A szüretel csak azok kezd­ték meg az egri határban, akik­nek nagyon kevés termésre van csak kilátásuk, vagy kevésbbé védett helyen fekszik a szőlő­táblájuk. A jövő héten már töb­ben megkezdik a szedést és nagyon kevesen várják meg az októberi szüretelést. Akik pedig azt akarják, hogy az egri bor jőhirneve továbbra is fennmaradjon, azok csak ok­tóber 10—15. körül takarítják be az évi termést. A félig érett fürtöket az egérkár miatt kár le­szedni, mert ez alig pár per­centet tesz ki, míg a haszon aránytalanul nagyobb lesz. A terméskilátás a hivatalos becslésnél rosszabb, mert a ta­vaszi fagykár után a szakértők húszezer hektoliter mustra szá­mítottak az 1925. évi hetvenezer hektoliteres terméssel szemben. A szeptemberi hivatalos bejárás alkalmával azonban azt tapasz­taltuk, hogy az elfagyott tőkék szépen fejlődtek, de kevés ter­mést hoztak és mindössze tizenötezer hektoliter must várható. A legtöbb termelő nem fog eladni az űj borból, mert a ta­valy is üresen maradt pincék­ben szeretnének legalább pár kisebb hordót megtölteni. Az egri bortermelőkre nézve az a leg­nagyobb baj, hogy egyes egri borkereskedők ho­moki vinkót hoznak városunkba és azt mint egri bort adják tovább. És ez lesz a helyzet mindaddig, míg zárt területté nem nyilvá­nítják az egri szőlővidéket. Az ország mezőgazdasági helyzete sok tekintetben nem kielégítő. Budapestről jelentik : Az Or­szágos Mezőgazdasági Kamara I az egyes mezőgazdasági kama­ráktól beérkezett jelentések alap­ján a kővetkezőket közli az or­szág mezőgazdasági helyzetéről: A talajelőkéezitéei és vetési munkálatok országszerte seré­nyen folynak. A múlt hónapban ugyan a szárazság nőmiképeu akadályozta a munkálatokat, így a repce talajának előkészítése a szárazság miatt gyenge volt. Később az eső mégis lehetővé tet­te a repce egyenletes kezelését és jő fejlődését. A gyenge rozstermés követ­kezménye a vidéken már mu­tatkozik, amennyiben a fagytól erősebben sújtott lakosság a rossz konvenciő-buzáből kény­telen mérni. Egyes gazdaságok nagyfokú rozshiánya vidéken­ként a rozsban olyan keresletet idézett elő, hogy viszonylag a rozsért ma többet fizetnek, mint a búzáért. A gyenge tengeri terméskilátá­sok is vidékenként fokozzák a keresletet, ami ugyancsak arra vezet, hogy a budapesti pari­tásnál magasabb árakat fizetnek. A takarmánytermés a száraz­ság miatt szintén gyengébb. A tiszántúli alföldi legelők a szá­razság folytán kisültek, olyany- nyire, hogy az állatok augusz­tusban már nem tudták a lege­lőkön a kellő táplálékot megta­lálni. Az árcsökkenés különösen a szarvasmarhában országszerte tapasztalható és általában 10, 12 százalék. Az állatárak csökkenése mel­lett egyéb termékekben sem mu­tatkozik nagy forgalom és az árak is nyomottak. Veszprémi és vasmegyei jelentések szerint az ottani rendőrhatóságok a pi­aci árakat maximálták és külön­féle eszközökkel kényszerítik a gazdákat terményeiknek maxi­mális áron való továbbadására, így többek között nem engedik meg, hogy a termelő a piacról visszavigye árúját akkor, ha azt nem hajlandó sokszor a terme­lési költségeken aluli maximális árért eladni. A hitelt illetőleg általános pénz­hiány mutatkozik s a kamatláb még mindig 10—12 százalék között mozog. A munkaalkalom állandóan kevés, bár augusztusban a mun­káskereslet természetszerűleg csökkent némileg. A hő végén és szeptemberben azonban meg­kezdődött a tengeritörés és ismét bő munkaalkalmat ad. Mi újság? — A magyarországi szociálde­mokrata pártban a legutóbbi időben a bomlás folyamata állt be. Újabban a szegedi pincérek léptek ki tömegesen a szociál­demokraták soraiból. — Az idegenek ellenőrzését még fokozottabb szigorral foly­tatják, mert a belügyminiszté­riumnak tudomása van arról, hogy több, mint 5000 idegennek nincs Magyarországon való tar­tózkodásra engedélye. — Új cigaretta kerül forgalomba Bajadér elnevezéssel. Színes pa­pírral, arany véggel készültek, egy darab ára 7 fillér. — Kislóta szabolcsmegyei köz­ségben Kocsis György 20 éves legény egyetlen késszűrással megölte Ancsők Józsefet, 21 éves sógorát, aki őt becsületében megsértette. Kriston Endre püspök bérmaútja Nyírbátorban. Diadalkapuk, díszszázad, lovas­bandérium várta a bérmáló főpapot. Nyírbátorból jelenti tudósí­tónk : Nyírbátor község lélek­emelő ünnepségek színhelye volt abból az alkalomból, hogy az egri érsek képviseletében Sza- bolcBvármegye szülöttje, Kriston Endre felszentelt püspök bér- makörűtján oda ellátogatott. A község egész társadalma külső­ségeiben is pompás rendezés­sel adózott a püspöknek, a kí­séretében megjelent egyházi méltóságokkal egyetemben. A község határában fellobo- gőzott diadalkapu előtt Baloghy László főjegyző lendületes be­széddel üdvözölte a kocsijából kilépő püspököt, aki szívélyes hangon mondott köszönetét a szép üdvözlő szavakért. Majd Ballay Győző kir. hon- védőrnagy üdvözlése -követke­zett, ami láthatólag meghatotta a püspököt, aki a diadalkapu­nál felállított levente díszcsapat sorfalai között lovaabandérium kíséretében lépett a község föld­jére. A másik diadalkapuaál a rőm. kath. egyházközség nevé­ben Bella György hitközségi el­nök mondott üdvözlő szavakat, a rőm. kath. templom előtt pá­dig egy kis leány alkalmi üd­vözlő verset szavalt el, majd baldachin alatt vonult a püspök a templom kapuja elé, ahol Hei­ser Mihály házfőnök az asszisz­táló papsággal fogadta. A szo­kásos templomi szertartások után Kriston Endre és kísérete a ki­vezényelt honvéd dísazakasz, a helyőrség tisztikarának és a kül­döttségek sorfala között vonult fel lakosztályába. A minorita rendház folyosóján katonai dísz- őrség várta. A bérmálás másnap reggel vette kezdetét a szabad ég alatt az ünneplőbe öltözött ájtatos hivek százainak részvételével. A bérmálást befejező ünnepi lako­mán a község társadalmának úgyszólván minden képviselője részt vett. Az ünnepi beszédek sorát Kriston Endre püspök kezdte meg. Fankölt szellemű beszéde után Szabó Lajos református főespe­res, Kálnoky Bedő Sándor or­szággyűlési képviselő, Baloghy László főjegyző, Székely Gyula püspöki helynök és nemes Buday Győző őrnagy ünnepelték frap­páns, szép szavakban a püs­pököt. 88B8BBBaB&aBBBasaBaBBBBaB s 4000 intellektuelt száműzött a szovjet Szibériába. A Párisban székelő orosz nemzeti komité a párisi lapok­ban közölte azoknak az intellek- tuelleknek a névjegyzékét, aki­ket a szovjet bírói ítélet nélkül a közelmúltban Szibériába szám­űzött. A 4000 száműzött orvo­sokból, ügyvédekből, tanárokból, tanítókból, lelkészekből, tisztek­ből és egyéb hivatalnokokból került ki. A számüzötteknek maguknak kell létföntartásukről gondoskodniok. Sokan közülök, mint földmivez napszámosok, éj­jeliőrök, portások, szakácsok és házalók dolgoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom