Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-09-25 / 217. szám
ii Mim—»»■PiiHiMüfcH»riOT««»fl,r,niTi—»«a ski csak az iskolát kerülgeti. Nem is csuda aztán, hogy mulya is marad, meg művelt se lesz, ás a tisztességet se tanulja meg. Gyönyörűséggel nézem a sok új iskolát, amit most építenek és de sokat gondolom magamban, hogy Istenem, Teremtőm, ha ez a sok űj iskola mindig tele lesz gyerekkel, tíz esztendő múlva már mind tudni fogja az egri földműves nép a tisztességet, meg a műveltséget. Aztán nem lesz köztünk már olyan sok mulya se, aki magán nem tud segíteni és a baja miatt mindig az urat meg a papot szidja és minden rossz újságnak meg mindenféle gyütt mentnek a szavát elhiszi. Igaz, hogy az iskolában arra elsőbbet kell vigyázni, hogy a gyermek jól megtanulja a Dicsér- tesséket, meg a tiszteletet. És ne úgy legyen, mint mikor még én is az iskolának a padjait faragcsáltam, mert bizony ezt is megtettem gyerekeszemmel.hogy csak a kézit csőkolomra, meg a jőnapotra tanítottak minket és sohasem mondták meg nekünk, hogy kik a mi egyházi és világi elöljáróink és hogy azoknak mindig kell köszönni. Már pedig ezt minden nap mondani kell a gyereknek, merthogy így jegyzi meg emberkorára is. Aztán a hatóság, már mint a város meg a rendőrség is, hibás abban, hogy köziünk földműves- társadalomban igen sok a kanász- forma, aki keveset tud a tisztességből. Mert azt mondom én, hogy ha a gyerek nem jár az iskolába, ne sajnálja a tekintetes Tanácsos Úr a büntetést a szülőtől. Mert ügy igaz az, az tesz a nép javára, aki a jóra rászorítja, ha kell hát büntetéssel is. Az iskola pedig mégis csak jót tesz a néppel, mert neveli és tanítja a sok rakoncátlan gyereket. De a legnagyobb hiba a rendőrségben van, már kimondom, ha meg is haragszanak érte. Mert emlékszem rá, mikor a békevilágban legény voltam magam is, aztán cimboráimmal egy kicsit hangosabb próbáltam lenni, egykettőre néma lettem, hogy a Szirba őrmester urat megláttam a nádpálcával. Szörnyen jő ember volt az őrmester űr, hogy az Isten nyugosztalja békességgel. És keresztapja is volt a fél- város legényeinekí már tudniillik a nádpálca által. Aztán itt a nagy hiba, hogy az őrmester úr meghalt és tán a nádpálcát is mind a sírva vitte, aztán ezért nincs már máma a rendőrnek nádpálcája. Mert tessék elhinni, úgy igaz, ahogy mondom, a kard nem teszi meg. Mert ha a kard előkerül, akkor már igen nagy a baj. Már pedig a rendőrnek a kis bajt kell me- legiben gyógyítani, hogy nagy baj ne legyen belőle. Erre pedig szörnyűségesen jó a nádpálca. Csontja nem törik tőle a legénynek ét az ilyen simogatástől tisz- tssaőgtudő ember válik belőle. No ebben maradjunk, kedves földműves társaim, és neveljük gyermekeinket Isten félelmében és az emberek szeretőiében. Ha megöregszünk, legalább minket is tisztelni fognak gyermekeink, akik már akkor ember sorban lesznek ét nem vernek ki a házunkból koldustarisznyával. Mitől Isten mentsen engemet is, de titeket is! 2 1927. szeptember 25 t&UBl HÄPU-JSAii Mindössze tizenötezer hektoliter must várható az egri határban. Az elfagyott tökék szépen fejlődtek, de kevés termést hoztak. — Legtöbb termelő nem fog eladni az új borból. — Egyes borkereskedők homoki vinkót hoznak Egerbe és azt mint egri bort adják tovább. Eger, szeptember 24. Az utóbbi napokban az ország legtöbb részében, így az egri határban is megkezdték a szüretelést. Munkatársunk ma délelőtt felkereste Bayer Henrik városi tanácsost, aki a terméskilátásokról a következőket mondotta: — A szüretel csak azok kezdték meg az egri határban, akiknek nagyon kevés termésre van csak kilátásuk, vagy kevésbbé védett helyen fekszik a szőlőtáblájuk. A jövő héten már többen megkezdik a szedést és nagyon kevesen várják meg az októberi szüretelést. Akik pedig azt akarják, hogy az egri bor jőhirneve továbbra is fennmaradjon, azok csak október 10—15. körül takarítják be az évi termést. A félig érett fürtöket az egérkár miatt kár leszedni, mert ez alig pár percentet tesz ki, míg a haszon aránytalanul nagyobb lesz. A terméskilátás a hivatalos becslésnél rosszabb, mert a tavaszi fagykár után a szakértők húszezer hektoliter mustra számítottak az 1925. évi hetvenezer hektoliteres terméssel szemben. A szeptemberi hivatalos bejárás alkalmával azonban azt tapasztaltuk, hogy az elfagyott tőkék szépen fejlődtek, de kevés termést hoztak és mindössze tizenötezer hektoliter must várható. A legtöbb termelő nem fog eladni az űj borból, mert a tavaly is üresen maradt pincékben szeretnének legalább pár kisebb hordót megtölteni. Az egri bortermelőkre nézve az a legnagyobb baj, hogy egyes egri borkereskedők homoki vinkót hoznak városunkba és azt mint egri bort adják tovább. És ez lesz a helyzet mindaddig, míg zárt területté nem nyilvánítják az egri szőlővidéket. Az ország mezőgazdasági helyzete sok tekintetben nem kielégítő. Budapestről jelentik : Az Országos Mezőgazdasági Kamara I az egyes mezőgazdasági kamaráktól beérkezett jelentések alapján a kővetkezőket közli az ország mezőgazdasági helyzetéről: A talajelőkéezitéei és vetési munkálatok országszerte serényen folynak. A múlt hónapban ugyan a szárazság nőmiképeu akadályozta a munkálatokat, így a repce talajának előkészítése a szárazság miatt gyenge volt. Később az eső mégis lehetővé tette a repce egyenletes kezelését és jő fejlődését. A gyenge rozstermés következménye a vidéken már mutatkozik, amennyiben a fagytól erősebben sújtott lakosság a rossz konvenciő-buzáből kénytelen mérni. Egyes gazdaságok nagyfokú rozshiánya vidékenként a rozsban olyan keresletet idézett elő, hogy viszonylag a rozsért ma többet fizetnek, mint a búzáért. A gyenge tengeri terméskilátások is vidékenként fokozzák a keresletet, ami ugyancsak arra vezet, hogy a budapesti paritásnál magasabb árakat fizetnek. A takarmánytermés a szárazság miatt szintén gyengébb. A tiszántúli alföldi legelők a szárazság folytán kisültek, olyany- nyire, hogy az állatok augusztusban már nem tudták a legelőkön a kellő táplálékot megtalálni. Az árcsökkenés különösen a szarvasmarhában országszerte tapasztalható és általában 10, 12 százalék. Az állatárak csökkenése mellett egyéb termékekben sem mutatkozik nagy forgalom és az árak is nyomottak. Veszprémi és vasmegyei jelentések szerint az ottani rendőrhatóságok a piaci árakat maximálták és különféle eszközökkel kényszerítik a gazdákat terményeiknek maximális áron való továbbadására, így többek között nem engedik meg, hogy a termelő a piacról visszavigye árúját akkor, ha azt nem hajlandó sokszor a termelési költségeken aluli maximális árért eladni. A hitelt illetőleg általános pénzhiány mutatkozik s a kamatláb még mindig 10—12 százalék között mozog. A munkaalkalom állandóan kevés, bár augusztusban a munkáskereslet természetszerűleg csökkent némileg. A hő végén és szeptemberben azonban megkezdődött a tengeritörés és ismét bő munkaalkalmat ad. Mi újság? — A magyarországi szociáldemokrata pártban a legutóbbi időben a bomlás folyamata állt be. Újabban a szegedi pincérek léptek ki tömegesen a szociáldemokraták soraiból. — Az idegenek ellenőrzését még fokozottabb szigorral folytatják, mert a belügyminisztériumnak tudomása van arról, hogy több, mint 5000 idegennek nincs Magyarországon való tartózkodásra engedélye. — Új cigaretta kerül forgalomba Bajadér elnevezéssel. Színes papírral, arany véggel készültek, egy darab ára 7 fillér. — Kislóta szabolcsmegyei községben Kocsis György 20 éves legény egyetlen késszűrással megölte Ancsők Józsefet, 21 éves sógorát, aki őt becsületében megsértette. Kriston Endre püspök bérmaútja Nyírbátorban. Diadalkapuk, díszszázad, lovasbandérium várta a bérmáló főpapot. Nyírbátorból jelenti tudósítónk : Nyírbátor község lélekemelő ünnepségek színhelye volt abból az alkalomból, hogy az egri érsek képviseletében Sza- bolcBvármegye szülöttje, Kriston Endre felszentelt püspök bér- makörűtján oda ellátogatott. A község egész társadalma külsőségeiben is pompás rendezéssel adózott a püspöknek, a kíséretében megjelent egyházi méltóságokkal egyetemben. A község határában fellobo- gőzott diadalkapu előtt Baloghy László főjegyző lendületes beszéddel üdvözölte a kocsijából kilépő püspököt, aki szívélyes hangon mondott köszönetét a szép üdvözlő szavakért. Majd Ballay Győző kir. hon- védőrnagy üdvözlése -következett, ami láthatólag meghatotta a püspököt, aki a diadalkapunál felállított levente díszcsapat sorfalai között lovaabandérium kíséretében lépett a község földjére. A másik diadalkapuaál a rőm. kath. egyházközség nevében Bella György hitközségi elnök mondott üdvözlő szavakat, a rőm. kath. templom előtt pádig egy kis leány alkalmi üdvözlő verset szavalt el, majd baldachin alatt vonult a püspök a templom kapuja elé, ahol Heiser Mihály házfőnök az asszisztáló papsággal fogadta. A szokásos templomi szertartások után Kriston Endre és kísérete a kivezényelt honvéd dísazakasz, a helyőrség tisztikarának és a küldöttségek sorfala között vonult fel lakosztályába. A minorita rendház folyosóján katonai dísz- őrség várta. A bérmálás másnap reggel vette kezdetét a szabad ég alatt az ünneplőbe öltözött ájtatos hivek százainak részvételével. A bérmálást befejező ünnepi lakomán a község társadalmának úgyszólván minden képviselője részt vett. Az ünnepi beszédek sorát Kriston Endre püspök kezdte meg. Fankölt szellemű beszéde után Szabó Lajos református főesperes, Kálnoky Bedő Sándor országgyűlési képviselő, Baloghy László főjegyző, Székely Gyula püspöki helynök és nemes Buday Győző őrnagy ünnepelték frappáns, szép szavakban a püspököt. 88B8BBBaB&aBBBasaBaBBBBaB s 4000 intellektuelt száműzött a szovjet Szibériába. A Párisban székelő orosz nemzeti komité a párisi lapokban közölte azoknak az intellek- tuelleknek a névjegyzékét, akiket a szovjet bírói ítélet nélkül a közelmúltban Szibériába száműzött. A 4000 száműzött orvosokból, ügyvédekből, tanárokból, tanítókból, lelkészekből, tisztekből és egyéb hivatalnokokból került ki. A számüzötteknek maguknak kell létföntartásukről gondoskodniok. Sokan közülök, mint földmivez napszámosok, éjjeliőrök, portások, szakácsok és házalók dolgoznak.