Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-09-20 / 212. szám

2

EGRI EtiBPCJSAO

1927.szeptember 20

kedünk, nem gáncsoskodunk, mert meggyőződésünk, hogy a legbiztosabb eszköz, a legbiztosabb alsp a mi vallásunkban van az erkölcs, a társadalom ős a haza megszilárdításának munkájában. Isten áldása és a Katholikus Népszövetség jobb jövője kisérje fáradozásaikat.

Buczkó János hevesi espéres- plebános, a rendező-bizottság nevében üdvözölte lelkes szavakkal a nagygyűlést.

Dr. Hedry Lőrinc főispán

Heves vármegye nevében üdvözölte a hevesi katholikus nap közönségét.

— Nem kívánunk harcot hirdetni, mondotta többak között

nem hivalkodunk számbeli túl súlyunkkal, hanem egyszerűen megállapítjuk azt. Nem kisebbítjük mások érdemeit, de amikor a mi érdemeinket akarják kisebbíteni, akkor nyugodtan reá mutatunk a történelemre.

A magyar királyság a katho- likus vallásban született és ezer év óta áll fenn. Bátor lelkiségre van szükség, hogy a mai dekadens világban a krisztusi eszmék szent zászlóját hordozzuk. Védjük meg a katholikus társadalom egységét úgy a frázisoktól, mint a közönytől.

— Ernszt Sándor pápai prelátus, országgyűlési képviselő, történelmi visszapillantásában bemutatja, hogyan nevelte a katho- licizmus a nemzeteket és hogyan nevelte különösen Magyarországot. Isten mentse a nemzetet, — mondta — hogy elszakadjon múltúnktól, hiszen a nagy műit tanítómestere ős nevelője a nemzetnek. Mi, katholikusok nem eshetünk abba a hibába, hogy harcot kezdjünk, amikor ellenfeleink harcot provokálnak. Magyarországnak annyi baja van, hogy nem akarjuk e bajokat tetézni és nem akarunk ellenfeleink hibájába esni, de semmi esetre sem hagyjuk, hogy bennünket gyalázzanak. Sokat veszítettünk. Elveszítettük az ország nagyobb részét. Nem a mi gyávaságunk miatt. A magyar nemzet kitartott és szavát megtartotta. Hűségünk miatt vagyunk ott, ahol most vagyunk. De így is mindent tegyünk meg, hogy ez a nép erkölcsös legyen az ő életében és közéletében. Mi a magyar nemzetet emelni akarjuk az ő kultúrájában és gazdasági életében. Az ősi tradíciók utján haladunk, de tudjuk mi jól, mik az új idők követelményei.

Mi katholikusok azt akarjuk, hogy egy gazdaságilag is modern és megelégedett Magyarország legyen itt és nem nyugszunk addig, mig ismét a Tátra bércén nem ragyog a j kettős kereszt.

Vitéz Subik Károly

apát, tb. kanonok, érseki irodaigazgató a következő szónok:

— Ez a katholikus gyűlés, mondotta, nem akar sérelmek mutogatása lenni, ez a katholikus nagygyűlés iskola akar lenni, ahol tanulunk és edződünk azokra a küzdelmekre, amelyek előttünk állanak.

— Arról beszélünk, hogy itt,

e romokon, űj országot kell építeni. Hát lehet-e építeni Krisztus nélkül? Jaj annak a népnek, amely Krisztushoz hű nem maradt. A történelmi példák bizonyítják ezt. A falvakban és városokban két nagy hibát, két nagy bűnt találunk mindenütt, amely pusztítja a magyar nemzetet. Egyik a tekintély-tisztelet megfogyatkozása, a másik a békétlenség a társadalmi osztályok között. .,

Alig van falu, alig van város, ahol egyetértés volna, pedig áliig felfegyverkezve várnak határainkon körös-körül az ellenségek és csak azt lesik, hogy mikor kapunk hajba egymással, hogy besétálhassanak és elvegyék még azt a keveset is tőlünk, ^ami megmaradt Nagyma gyarországből.

Haller István

v. kultuszminiszter, országgyűlési képviselő nagyhatású beszédében többek között a következőket mondotta :

— Nem jöttünk tüntetni, de jöttünk egy kicsit tüntetni is. Nem jöttünk veszekedni, de oda- kiálltjuk az igazságot azoknak, akik bennünket megtámadtak. Azért jöttünk, hogy megvalljuk hitünket. Mert a mi hitünk nem lopott sapka Magyarországon, amit csak titokban viael a gazdája. Mert mi vagyunk az őbí hiten, mi vagyunk a magyar hiten,

Szent István óta mi vagyunk a

magyar vallás. Ne mondják magukról mások.

— Hogyan szenteltetik meg Isten neve ? Ha minden helyen, templomban, vonaton, minisztériumban, hivatalban és újságárus boltban, az történik, ami Isten szerint igazságos, emberséges és tisztességes dolog.

— Azt mondjuk a Miatyánkban : »Jöjjön el a Te országod.« Milyen ország ez ? Oiyan-e, ahol az emberiség egyik fele csal, sikkaszt, rabol éa vígan él, míg a másik fele koldusszegényen verejtékezik és szenved ? Olyan országot akar az Úristen, ahol a törvények olyanok, hogy az, aki becsületesen akar boldogulni, az dologhoz jusson ; ahol a törvény hőaa alá nyűi a gyengének és istőpolja, elismeri a szegényről, hogy az Isten képmására teremtett ember, de nem tehet róla, hogy fejét nem pallérozhatta ki harminc iskolában.

Ezt, az Isten országát értjük mi, amikor azt mondjuk, hogy »jöjjön el a Te országod« és ezért az országért küzd, harcol a katholikus vallás.

— A katholikus hit nem hirdetője a nyomorúságnak. Sohse mondja a munkásnak, hogy az igazságos bérért nem szabad küzdeni. A kommunisták és szocialisták azt akarják elvenni, ami van, hogy az se legyen és senkinek sem legyen semmije. A keresztény politika azt akarja, hogy olyan állami berendezkedés legyen itt, hogy mindenkinek mindene meglegyen, amire szüksége van.

Czettler Jenő

országgyűlési képviselő beszélt ezután.

— Akik a háború előtt katholikus gyűlésen voltak, — mondotta — ott csak papot láttak és szegényembereket. Mert a régi időben a magyar katholikus úri osztály röstellte hitét megváltani és az intelligencia a maga gőgjében terjesztője volt a hitetlenségnek.Lélekemelően szép dolog, hogy itt látjátok földes- uraitokat, s itt vannak azok, akik a régi időkben csak gazdagságukról, csak holdjaik számáról tettek tanúságot.

— Fegyelemre és egyetértésre van szüksége a magyar nemzetnek. Itt mindenki mindenkire reá van utalva, nem úgy mint külföldön, ahol jólét van. Mi úgy vagyunk itt most, mint egy ostromlott várban és nem engedhetjük meg magunknak a civó- dást, a veszekedést, mert akkor elnyel bennünket az ellenség. Pedig nekünk nemcsak ezt az az országot kell megvédeni, hanem vissza akarjuk szerazui azt is, ami elveszett. Akarjátok Nagy- magyarorszőgot?Akerjátok, hogy a mostani szűkös kenyér nagyobb legyen ? Akkor itt az üt, a mai gyűlés tanulságai az út.

A Kárpátok felé, amelyre fel

kell tűzni a kettős keresztet, az önfegyelmezés vezet.

— A magyar katholikus megújhodás emelheti fel csak ezt az országot.

Hazafiság és katholicizmus között nincs különbség.

— Mi katholikusok, nem nézzük azt, jönnek-e utánunk, mi megyünk az úton egyenesen, amerre a kettős kereszt vezet. Mi elsők vagyunk a harcban, mi nem kérünk mástól segítséget, a mi bitünk sziklákat fog mozdítani ők meghozza Nagy- magyarországot!

Gosztony Andor

földbirtokos beszéde zárta be a nagygyűlést. Hödolatteljes hálát mond az érsekfőpásztornak megjelenéséért, köszönettel emlékezik meg a gyűlés szónokairól, a vendégekről és a távolból megjelentekről, majd a Katholikus

Népszövetségbe való tömörülésre hívta fel a hallgatóságot.

A Himnusz elénekiése után oszlott szét a nagygyűlés közönsége.

Délben egy órakor a Polgári Olvasókör nagytermében közös ebéden

vettek részt a vendégek. Az ebéden Majzik Viktor közigazgatási biró XI. Pius pápa ószent- eégére, Gáspárdy Elemér országgyűlési képviselő Magyarország kormányzójára, Haller István v. miniszter országgyűlési képviselő pádig Szmrecsányi egri érsekre mondott pohárköszöntőt. Buczkó János esperes-ple- bánoa a gyűlés szónokait, Ermzt Sándor prelátus a Katholikus Nap rendezőbizottüágát, Buczkó esperest, Csepela tb. kanonok esperes plébánost és vitéz Subik Károlyt köszöntötte. Vitéz Subik apát a gazdákhoz szólt pohár- köszöntöjőban, dr. Csepela tb. kanonok a mélységes katholi- cizmuaáról tanúságot tett dr. Hedry főispán egészségére ürítette poharát. Baráczius prépost Ernszt prelátu&t köszöntötte fel, gróf Hunyady Ferenc országgyűlési képviselő pedig a katholikus ügy gyakorlati szolgálatára buzdított felszólalásában.

Délután szaküléseket tartottak a katholikus vezérek.

A Földműves Kör nagytermében Szabados Ferenc gazdálkodó, a kör elnöke, nyitotta meg a gyűlést:. A nagyszámú hallgatóság előtt elsőnek Gáspárdy Elemér földbirtokos, országgyűlési képviselő a hit befolyását ismertette a gazdatársadalom békéje s munkájára, utána Hunyady Ferenc gróf földbirtokos a materialista világ gyűlölet demokráciája éa a krisztusi szeretet-de- mokrácia között vonta meg a tanulságos határvonalat.

Czettler Jenő dr. egyet, tanár a kisgazdatársadalom és a katho- liciztnus viszonyát ismertette élénk tetszés mellett, mig végsőül, a gazdatársadalomnak a több termeled érdekében való szervezkedésével kapcsolatban Gosztonyi Andor földbirtokos a Katholikus Népszövetségre hívta fel a figyelmet.

A kápolnai templomfestés művészi munkája serényen halad előre. Raksányi festőművész a szentélyben elkészítette Mária megkoronázását, a hajóban Mária mennybemenetelét ábrázoló festményt. A művészet követelményeinek megfelelő művet a napokban szemlélte meg Szmrecsányi Miklós,akinek nagy eszthe- tikai és népművészeti tudása irányítja a munkát a örömmel állapította meg, hogy Raksányi éa Korénv oly munkát adnak, ami például szolgálhat. Örömmel regisztráljuk a hírí, mint minden olyat, ami vármegyénk hírnevét a vidék emelését szolgálja.