Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-08-13 / 183. szám

1927. augusztus 13­KÖRI NÉPÚJSÁG 3 ge: »Fizessen más, ciak ne én«! A tervezet értelmében a külvá­rosok módosai mentesülnek, a belső perifériák kisebb módosait, űri koldusait azonban a hálózat nyakon csípi. Szociális megöl- oldás ez? Tekintsükcsaka magyar állam­vasutakat. Mindenki tudja, hogy a MÁV az állam leghatalmasabb gazdasági, honvédelmi ős kultu­rális vállalata, melynek fentar- tása legnagyobb közérdek. Mégis jutott-e valaha bárkinek is eszé­be, hogy ennek az országos üzemnek a fentartását a jobb mód üres fikciója szerint hárít­sa át a vagyonosabb polgárság­ra ? Gondolt.e arra egyetlen nem- zetgazdász is valaha, hogy az ezer holdas birtokolnak drágáb­ban számítsa a vasút a jegyet azon a címen, hogy ö tehetősebb? És a teherárú díjszabásnál ter- vezett-e a MÁV magasabb tari­fát a gazdagabb részére? A MÁV egyenlő mértékkel mér mindenkinek, nála az igénybe­vétel mérve az egyetlen szem­pont s s nem kacsintgat az üz­letfél telekkönyvóre, nem kutat a bugyellárisában. I A vízmű a város gazdasági és kulturális vállalata. Mint ilyen, elsőrendű közérdek. Jogában áll 8 városnak arra, hogy minden­kit kötelezzen az igénybevéte­lére, de arra nincs, hogy csak egyeseket terheljen meg vele. Arra meg éppen nem lehet jo­gé, hogy ezt a megterhelést igaz-_ ságtalanul hajtsa végre. A tervezet antiszociálisnak mondja a fogyasztás szerint való vízdíjfizetést. Én viszont a po- tyázást tartom antiszociálisnak. Mert nem potyázás-e az, hogy a IV. kőrzetbeli lakos mentesül minden teher alól azon a címen, hogy neki nincs vízvezetéki ciapja s ugyanakkor élvezi a közfogyasztás gazdasági, higié­nikus áldásait a jól öntözött ut­cákban, parkokban, a tűzbizton­ság jótéteményét a vízciapok- ban, igénybe veszi a városi köz­épületekben elhelyezett hivata­lok szolgálatát, melyeknek víz- szükségletét <más< fizeti? Azt mondja erre vonatkozólag a tervezet: »A tényleges fo­gyasztás, tehát a vízmérő-óra alapján való kivetés antissociá lis, mert ez az eljárás a vízmű fentartási költségét a kedvezőbb viszonyok között élők vállairól a kevésbé tehetősekére óhajtja áthárítani akkor, amikor az el­fogyasztott víz köbméterenkínti egységárát, teljesen figyelmen kívül hagyva a teherbíró ké­pességet, minden fogyasztóval egyformán fizetteti meg,« Szeretném látni, hogy ennek a »tehetősekre« áthárított teher­nek ellenértékeképen a megvé­dett »gyengébb vállak« lejebb szállitanák-e a piacra hozott ter­mékeiket a szegényebb vevők­nek ? Ugy-e nem! A szociális megoldás csak akkor kedves, ha az nekik kedvez s mihelyt erről az oldalról hivatkoznánk rá, rögtön kész a felelet: »Min­denki annyit fizessen, amennyi vásárolt«. Pedig a vízfogyasztás éppen az intelligens osztályban na­gyobb. S nem is mondható pro­duktívnak. Az a »jobb módú« belvárosi lakos magasabb kul­turális, tehát nem »jövedelmező« igényt elégít ki, amikor fürdik, sűrűbben mosdik, gyakrabban éj többet mosat, mig ellenben a külvárosi »gyengébb fél* hasz­nosan, jövedelmezőn értékesíti a fogyasztott vizet, mikor zöld­séges kertjét öntözi, jószágát itatja. Bekalkulálja ő ezt a fo­gyasztást a pinci áruiba, nem kell őt félteni. Miért kellene tehát neki olcsóbban adni a vi­zet? A belső piacra szoruló, u. n. jobb módú űri koldusok fi­zessék ezek helyett is a vizet, csak azért, mert nagyobb szá­mú, sok gyermekes és drágán iskolázott családjukat egy szo­bába nem zsúfolhatják be, ha­nem 2—3 szobát kell lakniok, vagy lakpénzüket meghaladó áldozat árán is nagyobb lakást bérelniük? »Ezekkel« a tehető­sebbekkel szemben kell a IV. körzetbeli »gyengébb feleket« védeni, sőt teljesen kivédeni ? Azt hiszem, nem szorul bő­vebb bizonyításra, hogy a lakbérek száma nem szolgál­hat a vízdíjak kivetésének alap­jául, 8 hogy éppen ez az eljárás vol­na antiszociális ói igazságtalan. Dr. Kalovits Alajos. A trópusi sáskák elevenen felfaltak egy 70 éves öregasszonyt. Kurutiban, Brazília egyik vá­rosában rémes eset történt. Egy Balbing de Moro nevű magános öregasszony este a nagy hőség miatt nyitva hagyta szobájának ablakát, amikor aludni tőrt. Alig aludt el, sáakaraj zúdult be a szobába és a falánk állatok a 70 éves öreg asszonynak estek és ahol csak értők, tépték és rágták. A borzasztó fájdalomra a szerencsétlen asszony feléb­redt és segítségért kiáltozott, de mire a közelben lakók segítsé­gére siettek, eszméletlenül terült el az ágyon. A sáskák leették fülét, orrát, kivájták a szemét és az egész arcáról leették a húst. Mire orvosi segítség érke­zett, az áldozat meghalt. * Utazásoknál, kirándulásoknál, Termos palack, Gilette önborot­válkozó, napvédő pápaszem nél­külözhetetlen. Beszerezhető Lusz- tignál. Szombaton indul Risztics, a magyar óceánrepülő. Dessau, augusztus 12. A Junkers-művek igazgatósá­ga biztosra veszi, hogy Risztics János, a hírneves magyar re­pülő és német társa szombaton elindulnak Dessauből az Atlanti Óceán átrepülésére. HÍREK — Eger, 1927, augusztus 13. —­Új törvényszéki titkár. A m. kir. igazságügyminiszter vitéz dr. Hunyor Sándor egri kir. tör­vényszéki jegyzőt kir. törvény­széki titkárrá nevezte ki. Változás az egri detektívtestület- ben. A m. kir. belügyminiszter Vadas István egri és Kővdry István salgótarjáni detektíveket kölciönösen áthelyezte. Időjárás. Hazánk nyugati ré­szein is ma reggel már észlel­hető volt a felhőzet növekedése. A hőmérséklet emelkedett. — Jóslás: Hősülyedés várható, át menetileg zivataros esőkkel. A debreceni és egri színházak új helyettes-igazgatója. A miskolci Magyar Jövő írja: Bartha Ist­ván, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója megvált Sebestyén Mihály társulatától ős Kardoss Géza társulatához, Debrecenbe szerződött helyettes igazgazga- tőnak. Bartha István a régi vá­gású kiváló színészek közül való, akinek legszebb ideája a régi nagy színészet feltámasztása volt. Legkiválóbb alakításai a klasszi­kus szerepek közül kerültek ki, melyekben Miskolcon többször is csillogtatta nagyvonalú ké­pességeit. Sokat és hosszú idő óta harcolt annak érdekében, hogy a színészetet az igazi ma­gyar kultúrához visszavezesse. Azzal, hogy elszerződött Sebes­tyén társulatától, nagy, érzékeny veszteség érte a Miskolci Nem­zeti Színházat és a miskolci kö­zönséget, mert hiszen Bartha István a színpadot a színművé­szet templomának tartotta és ez a szellem hatotta őt minden tettében. Futball mérkőzés. Fővárosi fut­ballcsapat jön vasárnap váro­sunkba, a Meséhez, melynek mindinkább feljavuló csapata az előjelek szerint s a már ed­dig is mutatott játékok alapján jogos aspiránsként startol a baj­nokságért. Vasárnap a ferenc­városi T. E nek a Húsos F. C. I. osztályú csapatából kivált já­tékosokból álló csapata lesz a Mese. ellenfele. Függöágyak az egri Érsekkertben. Eger város tanácsa tíz függő­ágyat rendelt meg az Érsekkert részére. A kies park árnyékos helyein elhelyezendő függőágya­kat 20 fillér díjért veheti igénybe a közönség. Szeptember elején lesz a vitézi telek-átadási ünnepély Aldebrőn. Az Aldebrő községben auguiz- tus 14-én délelőtt 9 órai kezdet­tel tervezett vitézi telek átadási ünnepélyt közbejött akadályok miatt szeptember elejére halasz­totta a Hevesmegyei Vitézi Szék kapitánysága. Rendőrségi hír. Pászti István egri géplakatos tegnap délután a SzécheDyi-űton bűzös gázokat eresztve, hangtompító nélkül motorkerőkpározott. A szolgá­latot teljesítő rendőr feljelentő- sére Pászti ellen megindúlt a kihágási eljárás. □ütötte a szamaras kordót. Tóth Mihály egri, Kertész utcai ko­csis pénteken reggel — vigvá- zatlan hajtás következtében — egyfogatu kocsijával az Uszoda- utcában elülölte Liktor Márton szamaras kordáját, amely telje­sen összetörött. A körülállók meg akarták verni Tóth Mihályt, ak! látva a fenyegető helyzetet füle közé ciapott a lónak és el­menekült. Vetőmagcsávázás. Igen aktuális ős Magyarországon hézagpótló könyv jelent meg a Falu könyv­tára kiadásában a vetőmagvak betegségeiről és a vetőmagcsává- zásról. A vetőmagvak okszerű ciávázásának első feltétele, hogy a gazdaközönsőg széles rétegei is megismerhessék azt a sokféle betegséget, mely a vetőmagot fertőzni szokta és ne csak álta­lánosan üszögről legyen tudó- mása a gazdának. Ezt a célt eredeti rajzaival és főnykőpfel- veteleive a 32 oldalas, ízléses kivitelű koDyvben el is éri a szerző dr. Friedl Gusztáv, kit a gazdakozönség szakközlemé­nyeiből különben már régen is- mer Mmden érdeklődőnek meg- kuld! a könyvet a Falu könyl- tára, Budapest, Zoltán-ucci 8 Ara 1 pengő. . lTrt?zetvódő törvényeket köve­telnek Németországban. Berlinből írják : a német természetvédői- m‘ Jlg? kétnapo*»országos ter- naP°J‘ ‘ártott Kasselben. A résztvevők egv- hanguan azt a határozatot hoz­, hogy kérik a kormányt, terjesszen a birodalmi gyűlés latoterméíZetVédÖ törvényjavas­Vármegyei tüzoltóverseny Tisza- tU7r!de" .A Hevesmegyei Tűzoltó ozovetség szeptember hó ll.-én (vasárnap) vármegyei tűzoltó- versenyt rendez Tiszafüreden. i4.Jersen^^en valamennyi tűz­oltóegyesület részt vehet, amely ebbéli szándékát auguiztus 25-ig Breznay Imre vármegyei tűz- rendőszeti felügyelőnél (Eger, Széchenyi u 22.) bejelenti — A verseny kőt részből áll, és P,e<rf,: t- iskola és gyorsszere- ősből kocsi-, vagy mozdony­fecskendővel ; 2. jelképes (tak- tikai) támadásból. A vármegyei verseny napján a tiszafüredi Járás tuzoltő-teslületei külön versenyt is rendeznek a járási vándorzászlőőrí. J Három éves fehér tinót találtak Nagyfugedon. Igazolt tulajdo- ?°‘a , átveheti a köziégi elöl­járóságnál. * K. Rosenbach Irén v. zeneiskolai tanarno a zongoraoktatást laká- / i\ Hszoda-u. 6. sz., I. emelet * ^ámtz-laktanya) megkezd­te. A zeneművészeti főiskola módszere szerint tanít s az ott tartandó magánvizsgábra elő- K eszit. Helyesen cselekszik, ha varró­gép-, tű-, olaj és fonálszükaég- letét nálunk fedszi. Singer-varrő- gép-alkairász8k elismerten a leg­jobbak ! Singer-varrőgép fiók­üzlet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom