Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-07-30 / 171. szám

Ära 16 fillér, vasárnap 24 fillér.

Eger, 1927. július 30. szombat. XLIV évf. 171. sí.

Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér.

POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urban Gusztáv.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceutni nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176.

*<WfT- rftítaii »fclitr rW

Haza akarják hozni Hatvany-Deutsch Lajost.

Az emigránsok hazaszivárgása állandóan folyik. Eleinte a kisebb gonosztevők kerültek különféle kompromisszumok és paktumok eredményeként vissza a magyar földre, most azonban a vérszemet kapott társaság a nagyobb hazaárulókat akarja itthon biztonságba helyezni.

A magyar nemzeti közvélemény legújabban nagy megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Károlyi-forradalom legfőbb uszi- tőjának, anyagi és szellemi finan- cirozőjának az éidekében indítottak mentőakciót. Hatvany- Deutsch Lajos a hatalmas cu- korbárő, aki irodalmi habárait a háború alatt megvásárolt Pesti Naplóban bazaellenes uszításokkal szerezte, megunta a száműzetést és mintha misem történt volna, most előkelőén haza akar utazni.

Mivel a magyar hamar felejt és a tok bűnös között a cukor- báró hazaárulási bűne talán már elhalványult az emlékezetben, szükségeinek tartjuk ennek az »emigränt«-nak bünlajstromát saját szavaival mondatni«*], amint azt ő 1918 ban az Esztendő cimü havi folyóiratban dicsekedve megírta.

1. Hatvany-Deutsch Lajos meggyalázta az 1848-as szabadságharcot, mert a csőcselék zendüléséről a következőket irta : »Forradalmakat fél és egész svindlerekkel, hamis és igaz exaltálődőkkal s nem pedig rendes nyárspolgárokkal szokás szítani. így volt ez 1848-ban is.«

2. Hatvany-Deutsch Lajos már

1918-ban ellensége volt Magyar- ország területi integritásának. Emlékiratainak 30. oldalán ezt írja: »Délután először radikális diákok jöttek a redakcióba. Azután jött egy küldöttség a diákok többsége nevében. Jó- kabátos, jőcipős, gutgesinnt társaság. Az ország határának integritását követelték. Szigorú vallásos tanítást, birályhüséget, tudomisénmit. Majd hogy kidobtam őket.«

3. Hatvany-Deutsch Lajos meggyalázta hősi haloltainkat és háborús vitézeinket. Emlékirataiban ezt írja: «Mire sietek a Platzkommando elé : gőpropo- gás, fegyverzaj. Itt tudtam meg, hogy a hősök hősiessége tulaj- donképan minden embernek az a buta hite, hogy a golyó csak a szomszédját éri. Mert ott voltak velem együtt Pest összes idegesei, felmentettjei, érzékenyei és a legnyugodtabban nézték a Platz- kommando ostromát.» «Be kell vallanom, mondhatailan kéj volt katonák felett ítélkezni. Úgy éreztem egy pillanatig, hogy most Vilmos császártól kezdve az arcátlan Arzokig minden katonát meggyalázunk.» Szerinte a hősök buták voltak és ő féktelenül gyűlölte azt a magyar katonát, aki hazája védelmében becsületesen harcolt és még az életét is hajlandó volt odaadni az öti határokért.

4. Emlékiratainak majdnem minden torában alantas, durva és hazug módon gyalázza IV. Károlyt, a legmagyarabb főherceget Józsefet, II. Vilmos j német császárt, a szövetséges | bolgár királyt és török szultánt, j

»IV. Károly király az az ügye- fogyott, az a még olajban sem megszépíthető kis osztrák hadnagy, akit a magyarok királynak gúnyoltak..« »derék őr- mesterképüHabsburg,.« »Vilmos császár a bajuszpedrő hirdetés«, »a török szultán vén eunuch..«

A cukorbárőnak ezek sz emberek mind hitványak voltak, csak a Kunfi Ztigmondok voltak a félistenek.

5. Hatvány-Deutsh Lajos is ott volt, amikor Belgrádban eladták a becsületes Diaz-féle fegyverszünetet elrendelő szerző dést, Franchet d’Esperey francia tábornok kezére adták kány- re-kedvre Erdélyt, a Felvidéket, a Bácskát és a Bánátot. Hitvány cinizmussal ezt írja erről a gyalázatos jelenetről:

»Mindenekelőtt konstatálnom kell, hogy mindenki egészen jó étvágygyal vacsoráit, mindenki érdeklődött az iránt, hogy kofferjét bepakolták-e és megvan-e az a kitűnő szerb mézbe mártott kompét, melyet ki ki otthoni kedveseinek vitt«.

Tehát a kompót volt a fontos,

| a magyarok hazája elveszhetett.

Elég oka volt tehát a cukorbárónak elszökni erről a földről, amelynek népe soha meg nem bocsáthat neki, csak megtorolhatja gyalázkGdásait. ő a külföldön sem tagadta meg múltját, pénzelte a bécsi vörös szökevényeket és velük együtt gya- lázta a nyomorúságából éledező szerencsétlen magyar nemzetet.

Akik ennek a hazaárulőnak hazatérését kívánják és itthon büntetlenséget akarnak neki biztosítani, azok azonosítják magukat HatvaDy-Deutich Lajos bűnével. Ezeknek azt üzenjük:

Esztergom, július 29.

Az Egri Népújság tudósítója jelenti: Ma reggei 9 órakor Esztergomban a gyász jeléül bezárták az összes üzleteket. A több ezer főnyi vendégseregre való tekintettel az egyházi hatóság felfüggesztette a böjtöt erre a péntekre. A megszállott területekről is ezer számra érkeznek a hívők dr. Csernoch János bíboros hercegprímás temetésére.

Kilenc őrá után megnyitották a székesegyházat, amely Magyarország legnagyobb temploma, de szűknek hizonyult a sokezer főnyi gyászoló közönség befogadására.

Féltizenegy órakor a vármegyeház előtt kürtszó jelezte nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó érkezését. A kormányzó fogadta a tisztelgő díszszázad parancsnokának jelentését. Azután megkezdődött a gyász-ünnepi díszbe öltözött papság felvonulása a bazilikába, majd a kormányzó és az országgyűlés két házának és a kormánynak a tagjai vonultak fel gyászdíezben. A főhsrcegi { családok tagjai, a katonai és

»Becsületbeli kötelességünknek ismerjük, hogy a nemzet méltó felháborodását minden adandó alkalommal éreztessük a haza- áruló báróval és pártfogóival. Ezzel tartozunk hősi halottaink, elrabolt területeink és megszállást szenvedő magyar testvéreink nevében.

Hatvany-Deutsch Lajos nem teheti magyar földre többé a lábát addig, amíg itt egyetlen becsületes magyar ember él. — Akik vele együtt akarnak lenni a hazaárulásban, azok száméra nincs más megoldás, mint az, hogy menjenek utána!

polgári előkelőségek és a tízezer főt meghaladó gyászoló közönség vonultak fel ezután a temetéshez.

Tizenegy őrá után néhány perccel bevonult a bazilikába dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek, hogy az ünnepélyes rekviemet pontifik álja.

Az előkelőségek a szentélyben foglaltak helyet. A kormányzó baloldalon a gyásszal bevont prímási trónuson ült, vele szemben a szentély jobb oldalán a pápai nuncius foglalt helyet.

Az ünnepi rekviem végeztével a fekete miseruhát fekete palásttal cserélte fel az egri érsek és a ravatalhoz vonult nagy papi segédlettől. Dr. Szmrecsányi érsek megadta a feloldozást az elhunytnak. Ezután még három püspök abszoluciója következett. Erre a prímási uradalmak egyenruhás erdészei vállukra emelték a koporsót és kivitték a főszékesegyház előtti térre, ahol a m. kir. honvédség dísz-százada tisztelgett a nagy halottnak. Innen a már előbb kialakult gyászmsnetben, a bazilika oldalbejáratán, a hercegprímások sírboltjába viltás a koporsót. A

I

Eltemették dr. Csernoch János hercegprímást.

Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek végezte a temetési szertartást.

A kormányzó, a kir. család tagjai, a törvényhozás két házának elnökei és a kormány tagjai a gyászmenetben.