Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-07-28 / 169. szám
Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. július 28. csütörtök. XLXY évf. 169. sz. Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urban Gusztáv. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Közös strandfürdő. A strandfürdő ellen beszélni annyi, mint a divat darázsfészkébe belenyúlni a veszélyeztetni magát a prüdéria, elmaradottság, álszentesbedés stb. vádjainak fullánkjaival. Az egri strandfürdő ellen beszélni esetleg any- nyit jelent, mint Egernek vonzó fürdővárossá valő kifejlesztésének köreit zavarni. Az egész kérdéskomplexummal előhozakodni pedig sokak szemében nem lesz egyéb, mint nyugalomzavarás, vitagyujtőanyag bedobása a város társadalmi életébe 6 a közvéleménybe. Ez álláspontok képviselői azonban hallgassák meg nyugodtan, gúnyolódás s szenvedelem nélkül annak a másik tábornak a véleményét is, mely nem az efemer divatutánzások, hanem megingathatatlan, örökérvényű erkölcsi elvek alapján áll, amely tábor szintúgy erősen és őszintén, minden jóakaratával és cselekedetével Eger fürdőintézményeinek kiépítésén fáradozik s amely tábor nagyon is fájdalmas érzéssel vette tudomásul a Városi Fürdő r. t. igazgatóságának ismeretes határozatát, a vitagyujtőanyag igazi okát. A strandfürdő kérdését sine ira et studio vizsgálva, mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy egy űj strandfürdő létesitésa elsősorban elvi jelentőségű ügy, azt mondhatnék, hogy világnézeti probléma. Azzá teszi az a körülmény, hogy a fény és árnyék, a test és lélek, az erkölcsi süiyedés és emelkedés évezredek óta folyó küzdelmében minden, ami a testnek kedvez, ami a testi ösztönökkel megalkuszik, az igazi kultúra, az igazi s Istentől rendelt emberi végcél: a lélek győzelmének káréra van. Ne mondja senki, hogy Divat őfensége egyik kelléktára: a strandfürdő nem alkalmas a testi szenvedélyek, a nemi érzések és ösztönök felkeltésére. Aki ezttagadja, az vagy farizeus, vagy a veszélyes koron már jóval felül van. Korunk a szórakozásokban, zenében, táncban, irodalomban, művészetben a hypersexualitás jegyében áll, hypocritaságában hivatalosan mindent a keresztény erkölcs külső mázával önt le, magánéletében és érzéseiben azonban a test alantas ösztöneinek szabad utat enged. Csoda-e, ba az államok belügyminisztereinek erkölcsvédelmi rendeletek gyártásában fő a fejük s az ideg- győgyászoknak sohasem volt olyan bő aratásuk, mint manapság? S a mindkétnembeli ifjúságnak vájjon tényleg szüksége van parázsló képzeletének nimfákkal és faunokkal valő benépesítésére ? Tény, hogy strandfürdő.láz van szerte a világon. A Balaton mellett, a Duna partjain, tengeri fürdők fövenyein együtt fürde- nek ét sütkéreznek férfiak és nők. Tágas térségüknek természetes homokjuknak a természet adományainak a maguk érintetlenségében való élvezésében talán még találhatunk valamelyes rendszert. Közönségük legtöbbnyire a nagyvárosok tastkulluszban raffinált, lelki életükben eltompult divategyedeiből kerül ki. A világ sorsát, igazi jövőjét magukban hordó, dolgos, komoly, az élet mélyebb értelmét ha ön- tudatlanul is, de végigélő leendő családapák és családanyák millióit hiába keressük ottan. S ime egy kis vidéki magyar város, mely borzasztóan büszke magas történelmi, szellemi s erkölcsi kultúrájára, minden természetes s társadalmi előfeltétel néikül pár négyzetméternyi helyen közös strandfürdőt csinál. A fürdőváros megalkotásának munkáját ott kezdi meg, ahol végeznie sem kellene a helyi viszonyok között. Hogy a fürdőzés s ellátás olcsőbbá tételéről, erőteljesebb reklámról, megfelelő fürdőszállőről, gyors és jó vasúti közlekedésről stb. stb. előfeltételekről kellene elsősorban goudoskodui s hogy inkább egy magyar Grác fogalmát kellene megvalósítani, — mert fürdőváros, a sző igazi értelmében, nem lehet soha — úgy látszik a jövő zenéjének van fenntartva. A strandfürdőt mindennél fontosabbnak vélik, mivelhogy aki eddig a vizet s a napfényt nem szerette, a pikantéria s divatos szórakozás révén bizonyára pártolni fogja a versenyuszoda homokját. Mindezért tehát kár volt a strandfürdőt nem megfelelő légkörben, nem szerencsés módon néhány szórakozni vágyó ember kedvéért létrehozni. A női és férfi uszoda ideális megosztottsága volt igazán méltő Eger város erkölcsi lelkületéhez, tehát ne azt kérdezzük, hogy »ugyan mi rossz van a közös strandfürdőben? hanem azt kérdezzük, hogy tűi szükség volt ennek a kérdésnek kellő megoko- lás nélkül egy szűk verseny- uszoda homokszőnyegére valő vitelére ? A fürdő igazgatósága szavazattöbbséggel így határozott. Világnézeti kérdéseket azonban szavazással a czőtöbbséggel nem szabad eldönteni. Az erkölcs ab szolút érvényű valami. Még egyhangúlag sem lehet az erkölcs követelményeivel ellenkezőt megszavazni. Azonkívül az igazgatóság sem volt teljes, amikor ily fontos, szenvedélyes vitatkozásra alkalmas kérdésben oly Eger, julius 27. Országszerte mély gyásszal fejezi ki a magyar nemzet dr. Csernoch János bíboros hercegprímás halála fölött érzett részvétét és mindenünnen készülnek péntekre Esztergomba a nagy temetésre, Az egri székesfökáptalan részvéte. Az egri székesfökáptalan tagjai Csekó Gábor pápai prelátus nagyprépost elnöklete alatt tegnap tanácskozást tartott, amelyen elhatározta, hogy a hercegprímás temetésén Eidárcsik Imre pápai prelátus, prépost- kanonokot és Matuszka Mihály apátkanonokot küldi ki az egri székesfökáptalan képviseletében. A fökáptalan a következő részvéttáviratot küldte tegnap Esztergomba : •Méltőságos és Főtisztelendő Főkbptalan Esztergom. Legbensőbb megilletődéssei vettük a szomorú értesítést hirtelenül határozott. A döntés még ilyen formában is revízióra szorul. De ha a mérleg serpenyőjébe belevetjük azt a jogilag talán nem létező, de etikailag soha el nem enyészhető súlyos szavazatot, melyet a fürdőknek a város közönségének történt ajándékozásával az egri érsekség, mint a város dísze és hagyományainak őrzője, erkölcsiségének őrzője képvisel, ilyen döntésnek sohasem lett volna szabad megtörténnie. A fürdő mindnyájunké, de ha nem akarjuk, nem használjuk ; az erkölcs s a jó ízlés azonban még inkább mindnyájunké, mert akkor is szerintük kell élnünk, ha nem igen akarjuk. A téma alkalmsa a hozzászólásokra. Minden egyes pro és kontra érvet ügyiem lehetett e cikk keretében előhozni és megvitatni. Objektiv hangú vitatkozásoknak és megbeszéléseknek állunk elébe. Dr. Urbán Gusztáv. a pőiolhatatlan veszteiégről, mely a Bíbornok-Hercegprí- más űr Ő Eminenciájának halálával nemcsak az esztergomi főegyházmegyét, de az egész katholicizmust és Magyarországot érte. A lesújtó gyászeset fölött főkáptalanunk két tagja személyében fogja tolmácsolni fájdalmas részvétünket: addig is fogadja a Főtiszíelendö Főkáptan testvéri együttérzésünk legmelegebb kifejezését, mellyel kérjük a Mindenhatót, hogy halhatatlan emlékű Főpásztorukat a mennyei boldogság teljességében részesíteni méitóz- tassék.» Egri Főkáptalan * Gyászmise a főszékesegyházban. Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek rendeletéből pénteken 9 órakor gyászmise lesz az egri föszékesegyházban az elhunyt bíboros hercagprímás lelkiüd- yőért. A gyászmisére az egri Pénteken délelőtt temetik dr. Csernoch János hercegprimást.
