Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-05-12 / 107. szám

Ára 16 fillér (2000 K)s vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. május 12. csütörtök. XLIV évf. 107. sz Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP I 5?crkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. I Telefonszám: 11. Norvég vendégeink. Örömmel köszöntünk minden idegenből jövő vendéget, aki az érdeklődő megismerés nevében jő. Még nagyobb örömmel s ezivüuk-lelkünk kiáradó baráti érzéseivel fogadjuk messzi or­szágok fiát, aki az érdeklődő szeretet nevében jő. Ilyen örömmel köszöntjük kedves norvég vendégeinket, akiket megelőzött a jő hír,piogy az érdeklődő szeretet nevében látogatnak hozzánk. Meg akar­ják ismerni a magyar földet, a magyar kultúrát, a magyar lelket. Reméljük, meg fogják ismerni. Mert a magyar föld és lélek csak annak tárja fel sokféle szépségét és igazi karakterét, aki szivében a megértő szeretet érzésével közeledik feléje. Az utazás kedvéért hozzánk elve- tödő világjáró, a kiváncdskodő idegen előtt elrejtve maradunk. Sokan jártak mér erre mifelénk, jóakarók és nem jóakarók, ér­deklődők ás közömbös emberek, de benyomásaikban, amiket ott­honukban róiunk megírtak, sok­szor nem volt köszönet. Meg vagyunk róla győződve, hogy norvég újságíró vendégeink meg fogják látni és meg fogják irni az igazságot, mert szemünk tiszta látását nem savarja a vi­lágháború gyűlölködéseinek há­lyoga és sokkal messzebb is vannak, semhogy Ítéletüket po­litikai, gazdasági érdekek vagy egyéb tekintetek befolyásolhat­nák. Mi magyarok nem építünk Potemkin-falvakat idegen láto­gatóink részére, bogy a hsmis- ság tükrében többet s szebbet lássanak. Eger városát például, melynek közönsége szeretettel várja ma Észak fiait, nem a ma teremtette, nem az utolsó ötvön év nagy városfejlesztő lendülete vará­zsolta széppé éa kulturheilyé, hanem évszázadoknak szükség­letei s követ-kőre helyező gondos szereíete fejlesztették ki. Eger­ben a kövek évezredes magyar igazságról, a magyar sorsról beszélnek. A magyar nemzet dicsőséges történelme folytonos védő harc é@ építő munka. Egyik kezével a földet munkálta a ma­gyar, hogy megéljen, a másik kezével a kardot forgatta, hogy őeei földjét megvédje. Lelkének vert aranyezálai pedig verejté- kes munka közben, ádáz harc dacára is, a nemes kultúra arany- brokát-szövetévé szövődtek. Az egri vár omladékai min­dennél hangosabban kiáltják, hogy nem frázis az, amit törté­nelmünk állít, hogy Európa véd- bástyája voltunk. Erős falain vérző fejjel zúzta össze magát a török hatalom, a Dobó Istvánok híre a magyar vitézség s önfel­áldozás örökké élő himnusza. Az egri Liceum, pompás tem­plomok, iskoláink sokasága viszont mindennél ékesebben bi­zonyítják, hogy a nyugateurő- pai műveltségnek részesei, őrzői s továbbfejlesztői vagyunk a kü­szöbünkön megtorpan a Balkán. És a művelt Nyugat pedig, melynek védelmezői s szövetsé­gesei voltunk, Trianonban azzal jutalmazott meg szolgálataink­ért, hogy Eger várát, mely Nagymagyarorazág szívében fe­küd:, ma végvárrá tette; az egri bor elől, amely pedig szintén évszázados kultúra, verejtékes tsunka vérszínű kigyöngyözése, elzárta a határokat, elvonta a fogyasztó területeket; az egri hősök unokáinak kezéből ki­vette a munkaszerszámokat, a kenyeret. A magyar igazság, mely mint mindenütt Osonkamagyarorszá- gon, úgy itt Egerben is a kövek­ből, az emlékekből, a mai siral­mas élet mélyéből az égre kiált. Norvég vendégeink, halljátok meg itt is az igazság szavát! Nagy honfitársatok, Amundsen, az örök jég s az örökös éjszaka birodalmában norvég szívósság­gal felfedezte az északi sarkot. A magyar igazság az árulás jegével s a meg nem ismerés fekete éjszakájával van ma be­borítva. A magyar föld a világ hatalmasainak zöld asztalán heverő térképen fehér folt, fel- fedezetlen terület. Norvég ven­dégeink, ha majd hazaértek s a redakciők íróasztalánál lelkesek benyomásait feldolgozzátok, ül­jetek fel a megértés s a szeretet szánkóira s Amundsen kitartá­sával fedezzétek fel újra az északi sarkét: a magyar igazságot! Dr. Urban Gusztáv. aw-/* • •mV40tS$i^ «MSS® Az egri szőlőhegyek nagyrészét elpusztította a tegnapi jégverés. Borzalmas felhőszakadás és negyedórás jégeső a Birka, Bajusz, Hsrgyimó és Cigléd dűlőkön és az Egeden. Eger, május 11. Tegnap délben egy óra tájban pusztító felhőszakadás zúdúlt a város északkeleti határában fekvő szőlőhegyekre. A felhő­szakadást negyedóráig tartó erős jégzápor előzte meg. Előbb apró, sűrű jégszemek hullottak, majd vastag jégdarabok zuhogtak alá a zaendülő véleményekre, a szőlősgazdák remén ysségére, a vesszők gyenge fakadására. Csakhamar három-négy-ujjnyi vastagságban takarta ei a földet a jégréteg. A Birka, Bajusz, Hergyimó és Cigléd dűlőkben, valamint az Eged lejtőjén minden ter­ményt elpusztított a jégverés és a felhőszakadás folytán «támadt vízáradat. Az Eged oldalán és környékén több gazda szólójában egyetlen fakadás sem maradt a szőlő- vesszőkön. A Legányi-féle szőlőtelepről le­zuhanó víztömeg vastag iszap- és földrétegeket sodort magá­val ón eártengerrel öntötte el a völgyben a véleményeket, A tegnapi jégverés és felhő- szakadás okozta károk oly na­gyok, hogy ezideig még nem tudták felbecsülni Bem. A budapesti önkéntes mentőegye­sület negyvenéves jubileumán Eger város hivatásos és önkéntes tűzoltóságának képviseletében, dr. Karikás József főorvos, egri aíparancanok, jelent meg. Dr. Karikás, aki a budapesti mentő- egyesületnek éveken át volt szolgálatvezető főorvosa, tüzes beszédben köszöntötte a jubiláló fővárosi egyesületet. Május 25-én választják meg a szepesi-i kerület uj ország­gyűlési képviselőjét. Szentimrey Pál alispán keddre hívta össze Abaujvármegye köz­ponti választmányát, hogy ki­tűzze a szepesi-i választás ha­tárnapját. A központi választ­mány ülésén Szentimrey Pál al­ispán mindenekelőtt ismertette az országgyűlés elnökségének az értesítését, amely szerint Hedry Lőrincnek hevesmegyei főispánná történt kinevezése folytán a szepesi-i kerület man­dátumáról lemondott. A bejelen­tést követőleg a központi vá­lasztmány egyhangúlag május 25.-ik napjában állapította meg az időközi választás határnap­ját. A jelek szerint Vitéz Győző dr. fáji földbirtokos az egységes párt hivatalos jelöltje egyedül- ! marad a küzdőtéren, úgy, hogy * az ő megválasztása előrelátha- | tolag egyhangú lesz. j E3®K8&6e3^ßKi93{SaiESSa5:iiä5S83 A vízvezeték házi csatlakozása ■ és az egri iparosok. Ismerése», hogy Eger város a ! budapesti Világítási és vízmű I r. t. és a Bründl céget hízta ’ meg vízvezetéki csövek lefekte- i tésével. A város olyan ezerzö- ! dést kötött a megbízott céggel, i hogy az utcán lefektetett csö­vektől egészen a kapuig, azaz * a vízmérő óráig, a cég köteles kiépíteni a házi csatlakozásokat. Ezt a szerződést sokan félreér­tik és abban a hüben vannak, hogy a vízvezeték belső felsze­relését és berendezését ia egye­! dűl őb kizárólag az említett cég- » nek van joga eszközölni. Ebben i az ügyben az egri vízvezeték i szerelési vállalkozók közül is : többen fordultak hozzánk pa- | nasszal, éppen ezért tájékozta- ! tau végett közöljük, hogy a vízvezeték szerelését, beren­dezését, a kaputól a házig, benn a házban, az udvaron és a la- j kasban, mindenki azzal a vállal­kozóval csináltathatja, akivel akarja. Erre vonatkozóan egyébként a városi képviselőtestület köz­gyűlésén is hangzott el hasonló | értelmű, illetékes kijelentés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom