Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-01-28 / 22. szám

Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. január 28. péntek. XLIV. óví 22. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 f llér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. KaMBBtoMttfent* Szmrecsányi-iskolák. Irta: gróf Klebelsberg Kunó, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Gondos helyi előkészítés után fontos tanácskozás folyt tegnap a kultuszminisztériumban. Eger egész népoktaíásügyének re­konstrukciójáról volt sző. Mi tesz ilyen széleskörű ak­ciót szükségessé ? Az, hogy Eger népiskolai ügye úgy organiza- torikus, mint technikai szem­pontból egészen fei nem elégítő állapotban van. Az organizatorikus hibának történeti okai vannak. Régebben Haláez Ferenc, a népiskolák államosításának meggyőződéséé és lelkes hive volt az egri tan­felügyelő, akivel ezemban Sa- mássá érsek természetesen a felekezeti oktatás gondolatát képviselte. Miután egyik férfiú sem engedett, párhuzamos ak­ciók fejlődtek ki, amelyeknek folyamán sokszor ugyanabban az utcában veroenyiskolák ke­letkeztek, emi szükségképen az erők elforgácsolődá#ához veze­tett. Az áldatlan ellentét ez alap­kérdésekre nézve állam és egy­ház között tökéletesen megszűnt. Ma, mint a magyar közoktatás- ügy felelős vezetője azon az elvi állásponton vtgyok, hogy a magyar népnevelés nagy pro­blémái csak az állam é* az egy­ház szoros együttműködése ese­tén oldhatók meg. Innét vau az, hogy nemcsak fizetéskiegé- szitő államsegélyt adok az újon­nan keletkező iskoláknak, hanem felekezeti iskolák egész sorának emeléséhez igen jelentékeny építési államsegéllyel járulok. Mi magyarok, mai súlyos hely­zetűnkben nem engedhetjük meg magunknak semmit le el­lentét luxusát és a történeti egy­házaknak éa az államnak erő­sen össze kell fogniok, hogy vallás-erkölcsi alapon v hssíüfc végbe a fo yamatban lévő nagy nemzeti rekonstrukciót. Az egri iskolai ügynek techni­kai fogyatékossága pedig az iskolaépületek teljes elégtelen­ségében áli. Nem tagadom, egé­szen elszomorodtam, mifco>: egri látogatásaim sorén megmutatták nekem a népiskolák épületeit. Szinte hihetetlennek látszott előttem, hogy egy harmincszres népességű magyar váróiban ilyen viszonyok lehessenek. A cselekvéshez az impulzust Szmrecsányi Lajos, Eger nagy érseke adta meg, akinek halk szava nagyon messzire hallat­szik el. Az érsek Ur személyes barátja a kormányzónak, az összkormány a legnagyobb súlyt helyezi nemes egyéniségére, a kultuszminisztert pedig régi ba­rátság szálai fűzik úgy az érsek Ur személyéhez, mint egész nemzetségéhez. ó volt az, akinek kívánságára megindúit az állami polgári fiúiskola és az Angolkisasszonyok polgári leáuyiskoiáiáaak nagyarányú ki­építése. És ő volt az, ebi a tart­hatatlan népiskolai viszonyokra figyelmemet felhiva, a most meg- indúíő akcióhoz a döntő impul­zust megadta. Ezért az épülő összes iskolákat méltán nevezheti Eger h&lás népe Szmreesányi- iskoláknak. Nsgy akcióról van sző. Észa­kon négy felekezeti és négy ál­lami, északnyugaton két állami, délnyugaton egy állami tante­remről és tanítói lakásról, délen hat felekezeti tanteremről és egy lakásról, délkeleten pedig ugyancsak négy felekezeti tan­teremről és egy lakásról van sző, ami háromszáznegyvenezer aranypengőbe kerül és 90°/o ig az állam költségére még az 1927/28 költségvetési évben nyer teljes lebonyolítást. Ehhez járúl még egy gazdasági telep kiépí­tése, minek folytán a beltdken több tanterem sz&badúl fal a mindennapi népoktatás számára. Ezt ez 50.000 psngős gazdasági iskolai építkezést az állam tel­jesen a maga költségén bonyo­lítja le. A második építési ciklusba esik a belvárosi Haltéri iskolá­nak teljes újjáépítene, hol tizen­hat tanteremre, egy kettős óvo­dára és egy igazgatói lakásra van szükség, ami szintén három­százezer pengőt igényel, amely­nek költségei 90 % erejéig szin­tén az államot terhelik és az 1928/29-ik évi kezelés terhére fognak esni. A folyamatban lévő és elhatá­rozott építkezésekkel együtt új­jáépülnek Eger f u és leány pol­gári iskolái, népiskolái túlnyomó nagyobb része és gazdasági is­métlő iskolái, hirdetve hosszú időre áldott emlékezetét Eger főpapjának, aki székvárosa ér­Eger, január 27. Okoliosányi Imre alispánhoz a Máv. igazgatóságától ma dél­ben a következő szövegű távirat érkezett: — Értesítem, hogy a 9123. sz. vonatot f. évi február 1.töl Egerből 13 óra 30 perckor fog­juk indítani. Máv. igazgatósága. Megnyugvással regisztráljuk ezt a régóta várt és ismételten megsürgetettiintezkedást s újból is megállapítjuk, hogy a menet­rendet annak idején saját elha­tározásából az egri közönség érdekeinek megfelelően állította össze a vasuiigazgatóság s csak utólag nyert téves adatok alap­ján, alakította át Eger rovására. A magunk részéről kötelessé­dekében ekkora erőket tudott mozgásba hozni. A város pol­gársága pedig fogadja a mai jelentős napon üdvözletét és sze- rencsekivinatát a magyar kul­tuszminiszternek, akit magas pol­gári kitüntetésekkel kötelezett le, hogy munkatársul szegődjék Szmrecsányi Lejoa érsek Urnák Eger rekonstrukciója nehéz mun­kájában. günbnek tartottuk ezt a város lakosságára nézve nem csekély fontosságú kérdést egyedül a közérdekre való tekintettel ál­landóan felszínen tartani s a jövőben i* mindent meg fogunk tenni, hogy a közérdeket ebben a vonatkozásban is minden par­tikuláris érdekkel szemben meg- vődelmezzük. V >jha korábban ő* kíméletlen energiával kezd­tük volna el sz akciót az új pősiaépület ügyében is! Akkor a városnak mint jogi személynek e az iparos és mun­kás osztálynak érdekei h hető- leg nem szenvedte« volna olyan érzékeny sérelmet, mint a most tervbevett megoldás esetén. így pedig mi lesz a város ál­tal az új posta elhelyezésére megvásárolt Binét-telekkel ? Az influenza kőtelező bejelentése. A m. kir. népjóléti miniszter rendeletét adott ki, amely a szövődményekkel társult influ­enzát a bejelentésre kötelezett betegségek közé sorozza. A bejelentésre kötelezett or­vosoknak a szövődményeket (súlyosabb lefolyású influenza) szabatosan meg kall jelölniük. Spanyol analfabéták. Midiidből jelentik: A spa­nyol közoktatásügyi miniszter elrendelte az írni-olvasni nem- tudő polgárok összeírását. Az összeírás m gdöbbentő ered­ményhez vezetett. Spanyolország­Az alispánoknak és polgár- mestereknek minden vasárnap távirati helyzetjelentést keli fel­terjeszteni a m. kir. népjóléti minisztériumba. Eobeu jelenteni keli a szövődményes influenza esetek és halálozások számát, valamint az elrendelt ővőintéz- kedéseket. ban 55 százalék az analfabéták száma. Egyes vidékeken a la­kosság 90 százaléka nem tud írni olvasni. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásába» i» «Ww** íwowi -'«wa* sevem a«» a®«*» Helyreállították az egri vasúti menetrendet. Február 1-töl félkettőkor indul Egerből Füzesabonyba a 9123. sz. személyvonat. — Az államvasutak igazgatóságának távirata az alispánhoz. — A Binét-telekkel pedig mi lesz?

Next

/
Oldalképek
Tartalom