Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-01-25 / 19. szám

««KI 1927. január 25 **•*&**&m 'm#m tmsü 2 Az anyavédelem. Csak Magyarországon nincs még anyavédelmi törvény ahol leg­magasabb a csecsemőhalálozások arányszáma. Dr. Lovrich József egyetemi tanár előadása az egri városházán. lat közepes. Folyó hő 14-i érte­sítés szerint eladatott 500 hl. 11.7-es bor 9200 K. ért- 560 hl. 12 és í21/2 fokos 88 fillérért (11,000 K), 35 hl. 11.6-os 80 fil­lérért (10 000 K), 60 hl. 13 fokos 82 fillérért (11.50 * K.) Révfülöpön közepes kereslet és kínálat mellett eledatotí 15 hl. 10 és fél fok os 80 fillérért (10 000 K). 20 hl. 11 fokos 86 fillérért (10 750 K), 55 hl. 11 ős fél fokos 92 fillérért (11.500 K) és 30 hl. 117 fokos 96 fillérért (12,000 K). Általában csak vendéglősök (Pápa, Győr, Körmend) vásárolnak kis tétele­ket, da már ezek is fogyóban vannak. Pécs: kereslet és kínálat kö­zepes, eladatott 16 hl. 13 fokos 1925. évi furmiüt 1 60 pengőért literenbint (20,000 K). Kicsiben kimérve a termelőnél a 13 fokos borokért literenkint 14—16000 koronát, tehát 112 ő# P24 pen­gőt fizetnek. Badacsonyban eladatott köze­pes kereslet és kínálat mellett 60 hl 14 és fél fokos 1 pangó 20 fillérért (15,000 K) és 15 hl. 11 ős fé! f kos 88 filiő, ér? (11,000 K) OöaSfiS65a«©£s&5K««Kí3E^S^aaWtí A panamai panamisták is tanulhatnak az oláhoktól Ezt az igazságot is oláh lap, az Universui állapítja meg. Ki­derült a legfőbb Agrárbizottság értekezletéit, hogy Erdély 3 mil­lió holdnyi területéből papiroson 855,C00 hold földet osztottak ki, tényleg azonban oíindős*ze 20 ezer holdat. Eme elképesztő és minden határt felülmúló különb' Bégnek alapján kitűnt ez, hogy az adatokat óriási mértékben hamisították, hogy be sem járt és fel sem mért területeket ki- otztottaknak jelentettek ki és hogy a határkövekkel valódi börzei üzérkedést folytattak. Az Univertul feljajculását azzal vég­zi: »A föld kiiajátitás alkalmá­val elkövetett visszaélések oly nagy méreteket öltöttek, hogy immár a Panama csatorna körül elkövetett panamázás méreteit is felülmúlják.« A jelek szerint maholnap a pa- naiaázös szót felváltja az »oláh földosztás« kifejezés. Budapesttől Berlinig tánclépésben. Emlékezetes még az az eset, bmikor két fiatal amerikai há- zssségot kötött távolsági tánc­versei y közben. A távolsági tánc- versenyeknek most újabb szen­zációja von. Egy francia úr, név zerint M. Nicolas, aki har- miockilencSves éa ez zkét kilő, szünet nélkül táncolt 126 óra és 45 percen keresztül. Ismeretes minden táncos előtt, hogy egy áílagtangő 925 métert vesz igény­be és egy foxtrolt 1200 őséiért. Eszerint kiszámították, hogy Nicola« űr 863 kilométert táncolt egyfolytában, vagyis körülbelül olyan távolságot, mint Buda­pesttől Berlin. Eger, január 24. Dr. Lovrich József egyetemi nyilvános rendes tanár, az Or­szágos Bíbaképzö Intézet igaz­gatója, vasárnap délelőtt kát előadást tartott az egri város­házán. Délelőtt 11 órakor a Heves- megyei Bábaegyesület nagy számban összegyűlt tagjainak szakelőadást tartott a tudós professzor. A vármegye minden részéből összegyűlt szülésznők lelkiismeretéhez szőlő, felvilágo ■itő, oktató előadást dr. Temets- váry István tb. vármegyei tiszti főorvos köszönte meg háiés szavakkal az alig hat het3 fenn­álló egyesület nevében. Déli 12 őrá tájban, a szak­előadás után, nagy számban je­lentek meg a városház díszter­mében Eger város hölgyei dr. Lovrich professzor hirdetett elő­adására. A hallgatóság sorai­ban az előkelő vendégek között ott láttuk a városunkban időző dr. Degré Miklőst a budapesti kir. ítélőtábla elnökét, Ridárcsik Imre pápai pre'átu^, prípost- kanonokot, Török Kálmán és Venczell Eda prépost-kanonoko­kat. Az egri orvosok közül dr. özekkel Ferenc vármegyei tiszti főorvos, dr. lemesvdry István vm tb. tiszti főorvos és dr. Ko- valkovich István kőrhází főor­vos jelöniek meg az értékes, mindenki által könnyén megér­tett előadáson. — Mi tulajdonképpen az anya­védelem zászlója alá szegődtünk, — kezdte szavait általános fi­gyelem között Lovrich profes­szor. — Mást nem »karunk, mint azi, hogy minden anya védelmet kapjon, aki reá szorul Az anyavédelea* kérdését más országok már régebben törvé­nyek által oldották meg. Leg­elsők voltak a franciák, akik amikor észrevették, hogy nem­zetük elnéptelenedik, elsorvad, elttatnyul, megalkották az anya- védelemről szőlő törvényt. Ez a törvény azonban még hiá­nyos volt, mert csak azokat az anyákat oltalmazta, akik bérért dolgoznak és abból élnek. A né­metek az ismert alapossággal oldottak msg a kérdést. A né­met auyevédő törvény semmi mást nem akar, mint azt, hogy minden «nya segítséget kapjon, uki reá szőrűi. Ugyanezt a tör­vényt megcsinálták a svájciak és az olaszok is. Csak nálunk nincs még anya védő törvény! Csak nálunk dolgoznak még részlet megoldásokkal. Pedig az anyavédelem egyúttal ciecsemő- védeiem is, saár pedig olyan nagy csecsemő halandó­ság, mint nálunk, sehol, még Oroszországon sincs. Ha C io; kamigyarorízágot né­pességi statisztika szempontjá­ból pl. Hollandiával összeha­sonlítjuk, következő szomorú számadatok tűnnek szemünkbe: Magyarország lakoiainak száma 8 millió 300 ezer, Németalföldé 7 és! fél millió, Magyarországon egy évben 250 ezer gyermek születik, Neatstalföldön 160 ez t, Magyarországon évente meghal iOO ezer csecsemő, Németalföl­dén csak 16 ezer. Magyarországon tehát 40 szá­zalék, míg Hollandiában csak 10 százalék a csecsemő halandó­ság. Szomorú statisztika ez, mert minden nemzet olyan erős, ahány egészséges egyede van. Egyetlen módja van a csecsemő- védelemnek: az anyák védelme. Na esik a csecsemői védjük, hanem ez anyát is. Nálunk ma a házasságok 20 parcentje steril száz magtalan. Megállapítást nyert, hogy Magyarországon évente több mint ;egy millió gyermek nem születik meg, mert az anyák a terhesség ellen védekeznek. Pedig a legegysze­rűbb védekezés is olyan, hogy rengeteg bajt okozhat és nagyon kellene arra vigyázni, hogy a női test egészséges maradjon, mert az egyszer beteggé leit női testet teljeten kigyógyítani alig, vagy igen ritkán lehat. Az anya tulajdonképpen már gyermekkorától kezdve támoga­tásra szőrül. Már a gyermek- ‘korban védeni kell a nőt hz erősebb, ártalmas testi munká­tól, de a testedzés, a sport szük­séges. Játék, «szabadgyakorlatok sib. ábal egy határozott irány­ban fejleszt ni k«sll a testet. Né­metországban már erre is tör­vény van. Nálunk talán a tánc szerepel mint sport a nőneve­lésben, de az igazi testnevelő sportok, mint a vívás, úszás alb. alig. A némát ifjúságnál az ösz- ezeomláii óta különösen n >gy figyelmet fordítanak erre éo sia mér ott tartanak, hogy Németországban a leányifjuság csaknem olyan erős, mint a férfi ifjúság. A német anyavádő törvény kötelezővé teszi a női test kü­lönös ápolását. A magyar anyák­nak, akik ma különösen törté­nelmi szerepet töltenek be, mert kezükben a nemzet sorsa, jö­vendője, szintén kötelességük tes­tüket védeni, ha az állam ezt még nem i* rendelte el tör­vényben. A professzor ezután részlete­sen és nyíltan ismertette szokat a veszélyeket, amelyek az anyák egészségét lépten-nyouion fenye­getik. Dr. Lovrich József egyetemi tanár meggondolásra késztető, nagy lelkesedével fogadott be­széde után Wtmmer Ferencoó kérte a hölgyeket, hogy szok­nak is mondják el a hallottakat, asik a professzor előadásán nem jelentek meg. flPsnManHHBHanHHSBBran Százötven lakosú köztársaság. A minap világszerte sző esett San Marináról, az apró köztár­saságról, abból az alkalomból, hogy utolsónak ő is megkötötte a békét. Van azonban Síin Ma- rinőnál még kisebb köztársaság i*. A Csendes-Óceán Piteaira nevű szigetén található a világ lr-g«isebb állama, amely angol fach íróság alatt van ugyan, de mégis tíljesen önálló köztársa­ság. Az ólén elnök áll, aki két tanácsossal és egy titkárral igaz­gatja áilatnáí. Százötven lakosa van, s az állam tulajdona a ká­polna és az iskola, amelynek tanítója egyúttal orvos h. Száz óv előtt a Bounty nevű angol hadihajó rossz útra tért legény­sége alapította s köztársaságot Smith Ádám matróz vezetésével. A legénység legyilkolta a hajó tisztjeit, s hogy a haditörvény­szék elől meneküljön, kikötött a szigeten és köztársaságot ala­pított. aeasHMfcaam&ag saasts*»***»*»** A január 4.-i tejrazzia szomorú eredmenya. Annak idején msgir- tuk, hogy január 4.-én a mis­kolci vegykisérisü állomás ki­küldöttje tejrazziát tartott ez egri piacod ős mintát vett 17 íejáruatől, vegyvizsgálati célra. A vizsgálat eredménye szerint a gyanú* tejek közűi egy sem feleli; meg az általános követel­ményeknek, mers Szűcs Jánosné felnémeti asszony 15 «százalék vizzsi hígított, inig Ragő Si­monná basenyőtelki, Barta Gyula szarvaskői, Takácn Mihályné fel- németi, Smu zer Jánosné eger- szalóki, Varró Joakhim felsősár- káayí, Gazicä Miaály verpeléti, Ipaca János egri, Molnár látván kistfilyüi Kass*i Sándornó aaező- tárkányi, özv. Hanus Sándornó besenyőteiki, Marton Kátolynó bükkzsárci, Kocsmár Ferenc ke- recsendi, Nagy Gábornő szomb- lyoi, Nagy Jánosné egerazőláti és Nemesik Flóriánná kistályai tejárusok egészen vagy részben lefölözött tejet hoztak forgalom­ba. A miskolci vegykisérlati ál­lomás vezetője a vegyvizsgálói jegyzőkönyveket további eljárás végett megküldötte Eger város rendőri büntető-bíróságának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom