Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-06-03 / 125. szám

Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K) Eger, 1927. június 3. péntek. XL1V. évf. 125. sz Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A kenyér bilincsei. A pénzügyminiszter 1927 jú­nius 1-től kezdődőleg mentesí­tette a kenyeret és a péksüte­ményt a forgalmi adó kötele­zettsége alól és ezzel megszaba­dította a mindennapi kenyeret azoktól a bilincsektől, amelyeket a háború következményei, a forradalmak éa megszállások nyomán ránkszakadt nyomorú­ság raktak reá. Tudjuk nagyon jől, hogy ez a rendelkezés nem fogja elvenni a névtelen adófizetők feje felől az adőterheknek és az adófize­tési terminusoknak fejfájitö gond­ját. Egy kiló kenyérnél talán csak törtfilléreket fog jelenteni ez az adómentesség. De akár jelent az adómentesség megta­karítást, akár nem, akár sokat jelent, akár csak keveset, min­denféleképen rendjén való, hogy a betevő falat, a mindennapi kenyér megszerzését ne nehe­zítse meg az állajn azzal, hogy adókötelessé teszi és ne rakjon rá bilincseket, de sőt maga is igyekezzék azon, hogy a kenyér­ből mentői fehérebb, mentői pu­hább és mentői nagyobb karéj kerüljön a polgárok tarisznyá­jába. Mert a kalács már luxus, de a kenyér az szent, amit nem lehet egyszerű árunak tekinteni, sőt kultuszt kellene teremteni érette: a kenyér, az élet, a ma­gyar jövő kultuszát. Szomorú tragédiája a magyar sorsnak, hogy esztendőkön ke­resztül a betevő falatot nem le­hetett elvonni aa adóprés alól, hogy minden piroslő buzaszemet, minden falatnyi kenyeret fel kellett kutatnia a kormányzat­nak, hogy beszedhesse utána a maga dézsmáját és a begvült filléreket odarakhassa a lábba- doző ország hőna alá — man­kónak. S most, amikor ez a bi­lincs leesett a magyar kenyérről örüljünk annak, hogy egy Iá- pással már közelebb jutottunk a normális állapotokhoz, már kezdjük emelni a fejünket abból a szörnyű romlásból, amelybe a háború, a forradalmak, a meg­szállás s a megszállás utáni évek néhány szörnyű pénzügyi ka­tasztrófája taszítottak bennün­ket. Az adóelengedés bizonyára nem fog majd tetemes olcsóbbo­dást jelenteni. Van azonban egy igen reális haszna a kenyér-adó megszün­tetésének: az az erkölcsi haszon, amely ennek a rendelkezésnek az életbelépésével jár. A kenyér megadóztatása kitűnő propa­ganda-eszköz az állami rendszer ellen, kitűnő fegyver a destrukció kezében, kitűnő talaj az elkese­redés növelésére, az indulatok felkavarására, a szenvedélyek felkorbácsolására. Nos, a pénz­ügyminiszter rendelete most ezt az eszközt, ezt a fegyvert, ezt Eger, junius 2. Heve® vármegye törvényható­sági bizottságának rendkívüli közgyűlését ma délelőtt 3/412 őrá után nyitotta meg Hedry Lő­rinc dr. főispán, aki meleg sza­vakkal üdvözölte a megyebizott­sági tagokat. Hevesy Gusztáv vármegyei fő­jegyző bejelentette, hogy a bel­ügyminiszter jóváhagyta az 1927. évi vármegyei virilisek névjegy­zékét. Tóbiás József műszaki főtaná­csos a vármegye közúti költ- * ségvetését ismertette, melyet a közgyűlés hozzászólás nélkül, egyhangúlag elfogadott. E sze­rint két év alatt 1.346.300 pen­gőt fordít a vármegye útépí­tésre. Ezután ugyancsak Tóbiás I főtanácsos a fontkőlcsönből vég­rehajtandó útépítési programmot adta elő. Beniczky Elemér Mikó- falva, Novák Károly Domoszlő és Vécs, Goszionyi Andor pedig Tarnabod, Erdőtelek és Nagy- iván községek érdekében szólt hozzá a javaslathoz. Goszionyi Andor szerint Erdőtelek környékén háromszáz négyzetkilométeren, tehát het­venezer holdon nincs kiépített út ős ez a terület szorul rá leg jobban az útépítésre. Okolicsányi Imre alispán: Mél- tőzíassanak a felszólaló urak megnyugodni, én ismerem az egész vármegye úthálózatát éa a korbáceot csavarta ki az or­szág ellenségeinek, a féktelen demagógiának a kezéből a a ren­delet nyomán alkotni akaró, bé­kés törekvések fakadhatnak az adózó-polgárság leikéből. Tizen­három esztendős keserves kín­lódások, szenvedések után végre ráléptünk arra az útra, amely kifelé vezet a nyomorúságból. Ez a tudat már maga is felemelő, bizalmat adó s annál megnyug­tatóbb, mert ezen a kivezető úton épen a mindennapi kenyér esik ezután hozzánk a legköze­lebb. M. J. kötelességemnek tartom, hogy kielégítsük az egyes községek kívánalmait. Hedry Lőrinc dr. főispán : Bizza meg a törvényhatósági bizott­ság az alispán urat azzal, hogy ő az érdekeltek személye* meg­hallgatásával tárgyalja meg az útépítések további terveit. Egyéb­ként nagyon örülök, hogy He­ves vármegye útépítési ügye a megvalósulás stádiumába jutott. A törvényhatósági bizottság egyhangúlag elfogadta a főispán előterjesztését. Dr. Lukács Gyula vármegyei másodfőjegyző felolvasta Pest vármegye törvényhatóságának a kormányhoz intézett feliratát, melyben a borfogyasztási adő eltörlését kéri. A közgyűlés el­határozta, hogy hasonló szellemű feliratot intéz a kormányhoz. Eger város határozatát a tisztviselők 30 százalékos fize- téspőtlóka ügyében a megye- gyűlés részben megsemmisítette és kimondotta, hogy a 30 «szá­zalékos pótlék csak a törzsfize- tés alapján ez év végéig folyó­sítható, de nem számítandó bele a nyugdíjba. A polgármes tér ős főjegyző reprezentációs költségét válíozatlanúl elfogadta a megyegyűlés. E iárgyhoz egyébként Radii Károly, dr. Heller József és Dutkay Pál szóltak hozzá. Autóbuszj áratok az eger—putnoki vasútvonalhoz. A m. kir. posta folyó hő 15.-én indította meg a Putnok-Aggtelek és a Nagyvinnyő—Putnok között menetrendszerűen közlekedő, sze­mélyszállító autóbuszjáratait. — A Putnoktől 32 km. távolságra fekvő Aggteleki barlanghoz Put- nokpályaudvarrőlnaponként két­szer, u. m. 9 óra 45 perckor és 12 órakor indul 20 személy be­fogadására alkalmas, kényelmes autóbusz. Hogy a látogatóknak csonka országunk egyik legnagyobb kincsét képező, a maga nemé­ben szinte páratlan csepkőbar- lang megtekintésére elegendő idő álljon rendelkezésre, a Put- nokről 9.45, illetve 12 órakor in­duló autóbuszok d. u. 18 óra 10 perckor, vagyis egyszerre indul­nak vissza a barlangtól és 20 óra 30 perckor érkeznek meg Putnok pályaudvarra. Az autó­buszjáratok úgy menet, mint jövet a Putnok állomáson ke­resztül haladó vonatokhoz csat­lakoznak. Társas kirándulás esetén kü­lön autóbusz is bérelhető. A Putnok—Aggtelek barlang kö­zötti viszonylatban menettérti jegyek is adatnak ki. Több ko­csit igénybevevő társas kirán­dulások lehetőleg hétköznapokon tartandők. Külön autóbusz meg­rendelés, vagy helybiztosítás ügyében az érdeklődők közvet­lenül a putnoki postahivatalhoz forduljanak. A Nagyvisnyő és Putnok kö­zött 35 km. hosszú útvonalon közlekedő postai személyszállító autóbuszjárat reggel 5 óra 30 perckor indul Nagyvisnyő pá­lyaudvarról és 7 őrá 16 perckor érkezik Putnok postahivatalhoz. Az autóbusz Putnok postahiva­taltól d. u. 14 óra 54 perckor indul vissza és 16 óra 38 perc­kor érkezik Nagyvisnyő pálya­udvarra.Ezek az autóbuszjáratok is csatlakoznak Vadnán és Nagy- visnyón a Miskolc, Eger és Bán­réve felől, illetve azok felé ha­ladó vasúti menetekhez. A nagyvisnyői autóbuszjárat a Bánvölgyében levő községek lakóit hozza közelebb a vasúti vonalakhoz. t eset «$$$**•$ Heves vármegye útépítése ügyében határozott a rendkívüli niegyegyülés. Két év alatt 1.348.300 pengőt fordít a vármegye útépítésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom