Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-05-28 / 120. szám
2 KGS! NÉPÚJSÁG 1927, májúi 28 Húszezer pengő. Ennyit kér a várostól ősi templomának restaurálási költségeihez a ferencesek egri házfőnöke. E kérelem fölött ma hoz határozatot Eger város képviselőtestülete. Eger város az ország legszegényebb városai közé tartozik és kevés húszezer pengő szokott lenni a város kasszájában, mert a kasszát egyedül az adófizető polgárok táplálják. Az adófizető polgárok psdig manapság csaknem ötszeroskadnak a reájuk nehezedő közterhek súlya alatt. Hisz már a harmadik Ínséges esztendő szakadt városunkra . . . A huizezer pengőt mindazonáltal meg kell szavaznunk a ferencesek templomára. Meg kell szavaznunk, mert legalább eny- nyivel mégis csak illik hozzájárulnunk a hétszázmilliós költséghez, amibe Wälder Gyula megállapítása szerint a restaurálás kerül. Meg kell szavaznunk, mert a ferencesek ebben a városban hétszáz esztendeje hirdeük szóval éa tettel Krisztus tanítását. Egyhangúlag meg kell szavaznunk, mert a hétszázadik esztendőt együtt kell megünnepelnünk a nemzet történelmében oly nagy és dlciőséges szerepet játszó szerzetes renddel. A ferencesek ugyanis a jövő esztendőben a katholikus világ magyar és nemzetközi ünnepévé avatják az egri rendház fennállásának hétszáz éves jubileumát. Egy világra szóló katholikus ünnepnek lesz színhelye Eger város. Hétszáz esztendő . . . Kevés ilyen jubileumi ünnep akad ezen földön. Minden nemzet, minden város büszke lehetne erre a jubileumra. Erre az ünnepre tehát restauráltatni kell a földrengés által megrongált templomot! Éi a város közönségének ki kell venni ebből az ünnepből a részét azáltal is, hogy egyhangú, ünnepélyes határozattal teljesíti a rend szerény kérését. Ma választják a cseh köztársaság elnökét. A szenátus és a képviselőház együttes ülésén titkos szavazással választják az államfőt. Prága, május 26. Pénteken jár le Masaryk Tamás elnökségének hetedik esz tandeja. Erre a napra tűzte ki a cseh kormány az új elnök megválasztását. A cseh törvények és az alkotmány értelmében az elnököt a szenátus és kőpviselöház együttes ülésen vá lasztja. A képviielőháznak 300, a szenátusnak 250 tagja van. A megválasztáshoz abszolút többség szükséges. A választás szavazó lapokkal, titkosan történik. Elnöknek megválasztható minden cseh-szlovák állampolgár, •smn» t férfi, vagy nő, aki harmincadik évét betöltötte és képviselő választói jogosultsága van. A választás hét évre szól. Egy személy azonban kétizernél többször nem választható meg elnöknek, kivéve Masarykot, a mostani elnököt, akire ez a korlátozás nem vonatkozik. Prága, május 26. A gazdasági párt és a német iparos párt elhatározta, hogy az elnökválasztásnál Masarykra fog szavazni. A német szocialista párt ugyacciak az eddigi elnök jelöltségét támogatja. mem ssss m*«9# teme Budapestre kerülve, ma is a magyar tudományosságnak legfőbb forrása. Azt sem lehet két- ségbevonni, hogy az első magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd, végtére egy bencés barátnak prédikációja, amelyre Pray György jezsuita hívta fel a figyelmet először, a második nyelvemlék, a Gyulafehérvári Glosezák és a Königsbergi Töredék, szintén katholikus eredetű, még korábbi nyelvemlék a tihanyi alapítólevél 1055-ból, amely a pannonhalmiak birtokában van. Az első bibliafordítás magyar nyelven Tamás és Bálint szerzetesektől való. A legrégibb magyar nyelven írott könyv a Szent Ferenc-legenda, az ehren- feldi Codexben. A Szent Kata- lin-legenda, amely 4000 verssorból s amely az Érsekujvári codexben foglaltatik, szintén magyar egyháziak munkája. Kétségtelen, hogy Anonymus papi ember volt, ferencrendi volt Temesvári Pelbárt és Kézai Simon is. Janus Pannonius és Csermi- czey János pécsi püspök európai hírű költök, valamint Balassa Bálint, az első lírikus költő katholikueok voltak. Katho- likus alapítású volt az első hir lap II. Rákóczi Ferenc idejéből; Mercurius veredicus ex Hungária címmel. Nem is beszélek Pázmány Péterről, a magyar Ciceróról, az első eposzirő, Zrínyi Miklós, szintén katholikus volt. Jezsuita volt a két legelső történetíró: Pray György és Katona litván és az első nyelvész, Sajnovits János. Katho- likus költő volt Amada László és,Faludy^Ferenc jezsuita. Katholikus volt Mikes Kelemen. Az eleőmagyar színdarabot Diai István jezsuita és Pállya litván piarista írták. Az első alapvető magyar nyelvtant Révay Miklós piarista szerzetes szerkesztette, a másodikat Verseghy Ferenc pálos irta. Az első magyar nyelvű hírlapot is Révay Miklós szerkesztette Pozsonyban »Msgyar Hírmondó« címen. Katholikus pap volt Martino vits, az összeesküvő, Ányos Pál pálosrendi, a regényíró Dugó- nits András piarista, gróf Gva dányi József, Barőti Szabó Dávid, a költő jezsuita Virágh Benedek ődaköltő pálosrendi, Dajka Gá- bo% a két Kisfaludy, Katona József katholikusok voltak, ép- úgy, mint Széchenyi litván, Horváth Miklós történetíró, báró Apor Péter, Vörösmarty Mihály, Czuczor Gergely, Garay János, Tárkányi Béla, báró Eötvös József stb. Ezeket futtában csak azért soroltam fel, hogy néhány névvel igazoljam legalább is azt, hogy az ilyen állítás, hogy a magyar nyelvet, a magyar kultúrát meg kellett menteni a katolicizmustól, szintén teljesen hijjával van minden történelmi háttérnek és minden komoly politikai történelmi igazságnak. Klotild főhercegnő állapota igen súlyos. A lesüt, május 26. Klotild főhercegnő állapota állandóan igen súlyoi. F® xmn mniTCrmmirt äPMsSSJP Dimmni «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!» aaaaaaBaaaaaaaa&KföaaHBiaaB e Halálos autó el gázolás. Debrecenből jelentik: Hajdúszoboszlón Herényi Béla sofför autójával balerohsnt egy temetési menetbe és elütötte Bereczky Sándornét. Az autó mintegy hat méteren át vonszolta magával a szerenctétlen asszonyt, aki csakhamar kiszenvedett borzalmas sérüléseiben. TJjabb állásfoglalás az országos vásárok ellen. Általános a panasz a kereskedők és iparosok részéről az országos vásárok szaporítása ellen. Hiszen ezek az érdekeltek nemetak a szaporításnak ellenségei, hanem gyakran odáig mennek, hogy az eddigi vásárok számának lényeges apasz- tását, sőt az országos vásárok megszüntetését kívánják. Legutóbb a soproni iparosszövetség foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az értekezleten, ahol a vásár ügyét tárgyalták, felemlítették a szombathelyi esetet. Megtörtént legu’óbb, hogy a szombathelyi cipőkészítőknek utánuk mentek a vásárra a hitelezőik. Lefoglalták és potom pénzen kiárusították a vásárra vitt készleteket, amivel olyan konkurenciát csináltak a többi iparosnak, hogy azok »leégve*> távoztak erről a vásárról. A rés-szárnyu repülőgép. Lindberg, az Atlanti-óceán repülő hőse fokozottan rátereli a figyelmet a repülő technikára, amely egyre és rohamosan fejlődik. Érdekes újítás a rés-szárnyu repülőgép, amelyet egy angol gyár és egy göttingai mérnök talált fel egyszerre. A rés-szárny elnevezés magyarázata az, hogy az eddig egy darabból készült merev oldalszárny helyett két közvetlenül egymás felett álló, összecsukható szárnyat szerelnek fel a gépre. Az egyiknek, a főizárny- nak alakja olyan, mint a régebbi szerkezeteknél volt. Elülső részére azonban ráfekszik a lapos, keskeny segédszárny, amely mozgatható, fel és lecsapható, miáltal rések támadnak a főszárnyon. A repülőforgalom legfontosabb tényezője a sebesség, amelyet erősen hátráltat, ha a repülőgépnek közben le kell szállani, qtert ilyenkor a sebességet lényegesen csökkenti. Viszont ha a leszállásnál nagy a sebesiég, ez a manőver rendkívül veizéiyes. Ezt az ellentétet akarja ^áthidalni és a vele járó veszedelmet megszüntetni az új szárny-szerkezet A leszállásnál a segédszárny emelésével a segéd- és főszárny között rés nyilik, mire a levegő áramlat simán körülizalad a szárnyakon, anélkül, hogy a leszállásnál veszedelmes légörvények keletkeznének. Különösen előnyös a rés-szárny alkalmazása a személyizzállítő repülőgépeknél, «melyeknek útközben sűrűn kell leszállaniok. A Mansz és a Szociális Missziótársulat gyűjtése a hősök temetőjében. Vasárnap, május 29.-én dél- ölőjt lesz az 1914—18. évi világháború hősi halottainak emlékünnepe. Eger város közönsége nagyszabású ünnepség keretében áldoz dicső fiai emlékének. Délelőtt 9 órakor szentmise a főszékesegyházban. 11 órakor kezdődik a Hősök temetőjében az emlékünnepély, melyen ünnepi beszédet mond Nemécsek Aurél v. aljegyző. Itt kell meg- emlékeznük, hogy a Mansz és a Szociális Missziótársulat hölgyei a temető kapuiban urnákat állítanak fel, melyeknél mindenki leróhaija a hősök sírjainak karbantartására, rendbehozatalára szánt filléreit.
