Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-05-25 / 118. szám

2 SQßi NBPUJBA» ben foglat feltételeken felül bi­zonyos egyetemi tantárgyak hall­gatásától, a fogalmazói karban való véglegesítés pedig a val­lás* és közoktatásügyi miniszter által megállapítandó vizsgálat sikeres letételétől tétetett függő­vé, minél előbb történjék meg. A rovatot egyébként elfoga­dom. (Helyeslés a jobboldalon.) Az egri postaügy rohamos fejlődése az utolsó tiz esztendőben. 1927. őszén, vagy 1928. tavaszán saját palotájába költözik a főpostahivatal. — A kézbesítés terén ismét a békebeli állapot uralkodik. — Egész éjjeli telefonszolgálat és egy űj közvetlen vonal (Eger—Gyöngyös—Hatvan) várható. teljesen a bürokrácia nyomása alatt állna, az alól magát eman­cipálni nam tudná vagy nem akarná és hogy a bürokrácia nem az állam összes polgárai­nak érdekét szolgáló szervezet, hanem önmagáért való cél. — Méltőztassanak továbbá megengedni, hogy ezeknek a nyilatkozatoknak és állításoknak cáfolása végett konkrét adatokat hozhassak fel annak bebizonyí­tása céljából, hogy az igen t. kultuszminiszter úr jóformán hivataibalépése óta, tehát még jóval a szanálási időszak meg­kezdése előtt, céltudatosan és következetesen állandóan arra törekedett, hogy a kultusztárca központi igazgatásánál a forra­dalmak óta nagyranőtt, meg­duzzadt személyzet létszámát az ország területi megcsonkulása arányában leapassza és ennek következtében a személyzeti ki­adások tekintetében is reduk­ciókat érhessen el. Ezután számokkal és adatok­kal bizonyítja be állítását, majd így folytatja beszédét: — Ezekből az általam ismer­tetett adatokból véleményem sze­rint a következő megállapításo­kat vonhatjuk le : — I. A kultusztárca központi igazgatás fogalmazási szakának 1927/28. évi létszáma, — 68, 22-vel kevesebb, mint amennyi az 1914/15. évi költségvetésben rendszeresítve volt állások ossz- létszáma ami százalékban kife­jezve 24'43°/o os apasztást jelent. Máskép kifejezve ezt a fogalma­zási szaknak 1927/28. évi költ­ségvetési létszáma az 1914/15. évi költségvetés létszámának már csak circa 75°/o a, vélemé­nyem szerint tehát igen tekinté­lyes és az ország területi csök­kenését figyelembe vevő apaez tás lehet itt megállapítani. Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, méltőztaisék beszédét be­fejezni, minthogy beszédideje lejárt. Szinyaí Merse Jenő: T. Ház! Ezeknekazadatoknak ismertetése után legyen szabad még csak két körülményt megemlítenem és ezekre az igen f. miniszter űr figyelmét itt felhívni. Az egyik az, hogy a jövő évi költségvetés összeállításánál méltőztaisék úgy, amint az a múltban is volt, a központi szolgálattételre beren­delt azoknak az állami és köz- alapítványi alkalmazottaknak létszámát is a központi igazga­tás cím indokolásában kimutatni, akik illetményeiket nem a köz­ponti igazgatás címének terhére élvezik. Másik kérésem pedig az volna, hogy az 1923 : XXXV. te. IV. fejezetének 21. §-ban fog­lalt annak az intézkedésnek vég­rehajtása, amelynek értelmében a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium fogalmazási karában való kinevezés az 1883: I. tcikk­Eger, május 24. A régi perzsák és rómaiak ló- postájától kezdve — napjainkig újabb és újabb postarendszerek váltották fal egymást. Az ókor­ban nagy szerepet játszott ma- dárposta ma már a múlté és a háborús időké. Helyét az állami posta foglalta el, amelynek fel­adata : a közönség igényeit a legtökéletesebb berendezésekkel kielégíteni. Mivel úgy Magyar- országon, mint Európa minden művelt államában postakényszer van, — az állampolgárok a szel­lemi érintkezésre szolgáló kül­deményeiket kizárólag az állami posta útján közvetíthetik. Épen ezért kötelessége a postának, hogy pontos, gyors, megbízható és o’cső legyen. Alig van intézmény, amelynek oly sokféle teendője volna, mint a postának; és alig van olyan intézmény is, amelynek munkásságát annyira ellenőrizné a nagyközönség, mint épen a postahivatalét. Akik hosszú évek óta Egerben lak­nak, azok tudják, hogy Ja város régi törekvése valőeúl meg ak­kor, amikor folyó év őszén, de legkésőbb 1928. tavaszán saját palotájába költözik az egri fő- posta. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter erre a célra még ja­nuárban megvásárolta a gőz­malomhoz tartozó hatalmas, egy emeletes ulcíi házat. Ugyan­akkor megígérte a miniszter, hogy az átköltözéskor új kap­csolószekrényeket és távirda- gépeket, valamint új irodafelize- relést is fog kapni az egri fő- postahivatal. Teljesen modern berendezés kerül az új postapalotába, amelynek két bejárata lesz a közönség számára. A mostani postaépület, — me­lyet az igazgatóság Eger váro­sától bérel, — nem felel meg a XX, század kívánalmainak, Eger mai forgalmának. Több felvevő osztályra és kezelési-helyiségre volna szükség. És a mostoha viszonyok között is vasszorgai mú, lelkes tisztviselők dolgoznak az egri postán Melna Gyula postafőfelúgyelő, poitafőnök ve­zetése mellett. A napi postát pedig a gyorslábú levélhordők szinte repítik, — széjjel a vá­rosba. Az utcákon elegendő szá­mú levélszekrény van elhelyez­ve, de kevesen tudják, hogy azokba ajánlott levelet is lehet bedobni; azt ajánlva kezelik, de szelvényt csak utólag kérhet róla a feladó. Az egri postaügy sokat fejlő­dött az utolsó tiz esztendőben. Amikor Melna Gyula posta­főfelügyelő 1916.-ban átvette an­nak vezetését, valóságos ázsiai állapotok uralkodtak Egerben a posta körűi. A szállítás ma­gánkezekben volt és többször megtörtént, hogy vasárnap a vállalkozó nem edolt lovat a csomagok és leveleknek az ál­lomásra való szállításához. Ilyen esetekben a konflist vette igénybe a postafőnök. . . Ma az egri fő­posta Magyarország egyetlen postahivatala, ahol a szállítás is kincstári kezeiéiben van. A kézbesítés terén 1927.-ben ismét a békebeli állapot ural­kodik : 8 levélkihordő (kézbesít naponta háromszor,) 4 csomag és pénz- kézbesiiő, (szép, csinos kocsik­kal kézbesít naponta kétszer,) valamint 4 kerékpáros távirat- kihordó (kézbesít minden órá­ban,) működik. A pénzügyi bélyegek árusí­tása nagyon megnehezítette a két pénztári tisztviselő munká­ját, akik ezeknek a kezelését a rendes napi dolgaik mellett végzik. — A reggel 4 óra után Egerbe érkező vonat postaanya­gát a szortírozók már reggel 7 órára feldolgozzák. A múlt év folyamán városunk­ban tűzvész, árvíz, vagy na­gyobb szerencsétlenség esetén sem lehetett este 9 óra után te­lefonon értssí leni a mentőket és a rendőrséget; a Budapesten meg­jelenő reggeli lapokat csak a késő délutáni órákban kapta kézhez az előfizető, az Egri Népújságot — csak másnap dél- felé. Ezek a tűrhetetlen állapotok azóta megjavultak. Ma már az a helyzet,! 1. hogy Egerben este 9 órától 12 óráig lüktet az élet a telefon­forgalmon keresztül, 2. hogy a délelőtt 10 óra 20 1927. május 25 MMHHHnBBBMHHMHM SE* ..J3B p erckor Egerbe érkező buda­pesti újságokat hat külön hír- lapkézbesíiö révén még a kora déli órákban megkapják az elő­fizetők és 3. hogy az Egri Népújság dél­után 4 őrei kihordásával a pos­ta kielégíti a közönség jogos érdekeit. Az új postaépület felavatásá­val egyidejűleg a következő for­galmi javítások várhatók, ame­lyek a jelenlegi szűk helyiségek miatt még meg nem valósítha­tók : 1. lesz Egernek egész éj­jeli telefonszolgálata, 2. egy új közvetlen vonalat kap Eger, Gyöngyös és Hat­van között és 3. az ajánlott leveleken kívül este 9 óráig csomagot és pénzt is lehet feladni. A város közönsége bizonyára örömmel értesül ezekről a szép tervekről és türelmetlenül várja, hogy a mai posta szűk börtöné­ből kikerülve, űj szállásán a modern élet kívánalmának meg felelőleg nagy fejlődésnek néz­zen elébe. (b. á.)-* HEREK — Eger, 1927. május 25. — Iskolai találkozók. Az újságokban eürün olvas­hatjuk mostanában a felhíváso­kat, hogy azok, akik ebben, vagy abban ez intézőiben érettségi vizsgálatot tettek, edott szavuk­hoz hívan jelenjenek meg a ki­tűzött találkozóra. Tiz, húsz év, harminc év, néha még több esz­tendő is az az időszak, amelyre ezek a felhívások hivatkoznak a tanév végén s azok, akik haj­dan érettségi bizonyítvánnyal zsebükben nekivágtak az élet­nek, mint férfiak, sőt gyakran az élet alkonyán járó öreg8k látják egymást viszont. Szép és megható ez az iskolai találko­zás, azonban megvan a szomo­rú melankóliája if, mert nagyon ritkán megy el valaki találko­zóra azzal az érzéssel, hogy minden sikerült neki, amit haj­dan az érettségi mámorában bi­zakodó kedvvel az élettől várt. És ha sikerült is neki, ha mél­tóságom, vagy kegyelmes címmel megy el a hajdani diák találko­zóra, csak visszasírja a múltak ködében elveszett szép fiatalsá­got, mert bizony igazság marad az a mondás, hogy többet ér egy ifjú pásztor, mint egy vén király . .. Junius elsejétől a kenyér és pék­sütemény után nem kell forgalmi adót fizetni. A pénzügyminiszter a kenyér, péksütemények és őr­lemények ideiglenes adómentes­sége tárgyában a következő rendeletet adta ki: A kenyér és péksütemények forgalmából eredő bavátelek 1927. évi junius

Next

/
Oldalképek
Tartalom