Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-05-13 / 108. szám

i,ra 16 fillér (2000 R), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. május 13. péntek. XLIV évf. 108. sz Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Hazugságok országa. Az erdélyi Magyar Párt par­lamenti csoportja beszámolt mű­ködéséről az intézőbizottság ülésén. A beszámolóból szomo­rúan konstatálhatták ezegény, jobb sorsra érdemes véreink' hogy annak ellenére, hogy a ma­gyarság a román kormányai kötött választási egyezményben vállalt kötelezettségeinek ponto­san és becsületesen eleget tett, a román kormány ezzel szemben semmit sem teljesített ez elvál­lalt Ígéretekből. Sőt ellenkezőleg a legbrutáluabb eszközökkel dolgozik földbirtok-, városi-, vallási-, nyelv- stb. politikájával, hogy a magyar kisebbség hely­zetét lehetetlenné tegye. Ám az a meglepetés, amiben az erőszakoskodások sorozata után a napokban lezajlott nép- számlálással részesítette az er­délyi magyarságot és a többi nemzetiségeket, a maga példát­lan cinizmusával s a legsötétebb balkáni tempójával minden ed­digi erőszakoskodását felülmúlta. A népszámlálás puszta ténye ellen nem lehetne senkinek sem kifogása, hiszen minden állam­nak érdeke számontartani alatt­valóit számukra és nemzetisé­gükre való tekintettel. Azonban az a mód, ahogy Romániában kényszeritették ki erőszakkal és furfanggal a népszámlálás ered­ményeit, arcpirítő tendenciájú s a müveit országokban szokásos statisztikai felvételekkel szöges ellentétben áll. íme ízelítőül né­hány adat. Az oláh sziguranca alkalma­zottai, tehát a rettegett román rendőrség közegei, osztották ki a legdurvább fenyegetések kí­séretében a népszámlálási lapo­kat. A kiosztásnál t. i. egyúttal közölték kívánságaikat is, hogy miképen töltsék ki az egyes ro­vatokat, különösen, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát a megfélemlített áldozat. Megköve­telték például, minden idegen- nyelvű magyartól, hogy oly nemzetiségűnek vallja magát, amilyen nemzetiségű volt vala­melyik őse valaha. A székelye­ket hunoknak, besenyőknek rub- rikázták el, hogy ezzel is csök­kentsék a magyarság szám­arányát. Ezt a népszámlálási metódust aztánBesszarábiában azoroazok- kal, Bukovinában a németekkel, Dobrudzsában a bolgárokkal erőszakolták végig, csak azért, hogy bebizonyítsák az elkészü­lendő uj statisztikával, hogy Románia ma nem a legpoliglot- tabb állama a világnak, csak imití-amott van egy csipetnyi nemzetisége, az ország túlnyo­mó része oláh, tehát ez a fél­maroknyi »szabadság«, amelyet eddig kaptak a nemzetiségek, számarányukhoz viszonyítva,jtel- jesen elegendő. A népszámlálás eredményeit most fogják feldolgozni. A gyűj­tési mődbői következtetve előre el lehetünk készülve arra a monstre csalásra, ami végered­ményképpen ki fog sülni belőle : porhintés a Népszövetség s a kül­föld szemébe. Vigasztalásunkra szolgálhat azonban, hogy ha a Népszövetség jelenlegi összeté­telénél s mentalitásánál fogva kapva kap még a román szövet­séges új népességi statisztikáján, a külföld közvéleménye úgy ismeri már a román sző adatait, mint mi. Dacia est mendacia. Az az or­szág, mely területrabláson, szó­szegésen és hazugságon épült fel, nem élhet másból, mint ha­zugságból. De milyen ragyogó s jól megalapozott jövője leh9t egy olyan népnek, amelynek az a legigazabb élstmegnyilvánu- lása, amikor hazudik?! A szőlősgazdákra újabb ínséges esztendő következik. — év ismét az elemi csapások ideje. Ez az Eger, május 12. Tegnap számoltunk be arról a nagyarányú pusztításról, ame­lyet az egri szőlőhegyeken a jégverés és a felhőszakadás okozott. Ma újabb elemi csapás szomorú hírét kell jelentenünk. Szerdáról Pongrác napjára vir­radóra erős fagy volt Eger ha­tárában, amely úgyszólván tel­jesen megsemmisítette az idei szőlőtermést. Másfél, kettő és bárom fok hideget mértek az egri gazdák hőmérői ezen a ka­tasztrofális éjszakán. A szőlő­vesszők zsenge hajtásai és le­velei megfeketedtek én össze­fonnyadtak mindenfelé. E pil­lanatban még nem lehetett meg­állapítani a kár pontos mérté­két, de a gazdák egybehangzó véleménye szerint az idén már legfeljebb csak húsz százalékos szőlőtermésre lehet számítani. Verpelétről, Hevesről és álta­lában a sík szőlőtermelő vide- dekről hasonló nagy fagykáro­kat jelentenek. Eger város vezetői, élükön a polgármesterrel, ma délután a saját szemeikkel is igyekeztek meggyőződést szerezni a sző­lőkben beállott pusztulásról és károkról. 0999 &*®*m*m A gimnázium zászlószentelési ünnepségének rendje. 1. Május 14.-én este 8 órakor szerenád Okolicsányi Imréné zászlőanyának és Werner Adolf dr. zirci apáturnak. 2. Május 15.-én délelőtt: a) 7+9-kor megszólal a régi primusz csengő ; az öreg és fiatal diákok idejében, már y29-re ér­kezzenek meg az iskolába. Az ! öregek a tornateremben, a fia- i talok osztálytermeikben gyüle­keznek. Második csengetésre, % 9-re, párba állnak és a diák- bejárőn a templomba vonulnak. A menetet a legöregebb diák nyitja meg és befejezi az I. osz­tály. Minden öreg diák elfog­lalja a maga ülőhelyét a ré­szökre elhelyezett székeken, il­letőleg a két első padcioportban. b) 9 óra előtt 5 perccel a zászlőanya 12 koszorús lány kíséretében bevonul a templomba és elfoglalja helyét a szentélyben. c) 9 órakor Werner Adolf dr. apátur asszisztenciájával az ün­nepi mise celebrálására és a záezlőszentelésre a főoltárhoz megy. d) 10 órakor zászlőszentelés. Baranyay Jusztin egyetemi ta­nár szentbeszéde. e) A szentbeszéd után a diá­kok ugyanazon utón, melyen bejöttek, kivonulnak. A sort megnyitja az I. osztály, befejezi a legöregebb diák. Felsorako- zás évfolyamonkint a primusz- udvaron. ya 11-kor a csengő in­dulásra szőlitja a diákokat. A menet élén a zenekar, utána az I—VIII. osztály s hozzájok csat­lakoznak páros rendben az öreg diákok évfolyamok szerint. A menetet az 1852—1860. évfolyam zárja be. Útvonal: 1» terrasz déli sarkán lemegy a a Kaszinó- és Klub épületek előtt elhaladva a terrasz északi sarkán felvonul a diáksereg, hogy a rendház bejárata előtt tartott zászló előtt tisztelegjen. I f) 11 órakor, a dísszfelvonu- I lás után azonnal, az intézeti nö- i vendékség és a sorfalat alkotó [ fiatalabb évfolyamok bővülő sor fala között mennek az öregebb diákok a Ciszterci Diákszövet­ség díszgyülésére a tornaterem­be, úgyhogy ide elsőnek a leg­öregebb diák lép be. g) 1 órakor az öreg diákok közös ebédre jönnek össze a Koronában. Évfolyamok szerint ülnek; kinek-kinek tányérján rajta lesz a névjegye. Család­tagok is jelen lehetnek. b) Délután 6 órakor ifjúsági szinielőadás. Nagyon nyomaté­kosan kéri az igazgatóság a helybeli öreg diákokat, hogy a vasárnapi előadásra lefoglalt jegyöket péntek és szombat d. u. 3—5 óra között szíveskedjenek átvenni a gimnázium II. osztá­lyában. Az ezen idő alatt át nem vett jegyek más igénylők javára esnek. A vidéki öreg diákok a Ciszterci Diákszövetség gyűlése után vehetik ás jegyöket ugyan­csak a II. osztályban. Az igaz­gatóság gondosan figyel arra, hogy lehetőleg minden öreg diák megkapja az igényelt jegyet. Tekintve a jelentkezők

Next

/
Oldalképek
Tartalom