Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-05-07 / 103. szám
Ára 16 fillér (2000 E), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. május 7. szombat. XLIV évf. 103. sz Ki Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Nagyapáink zenélő óráján a muzsikáló szerkezet mindig ugyanazt az ábrándos menüettet játszotta, amit az őrakő*zítő a műhelyében berakott. Az óra erről az egyformaságról s egyhangúságról nem tehetett semmit, az órát felhúzta a gazdája, hogy az időt mutassa s muzsikája dallamával elszórakoztassa. Ma már igazán sok mindenben túlhaladtuk a zenélő őrá századát, új ruhákat próbálgatunk a politikában, új utakat keresünk a tudományban, művészetben, termelésben, vagyon- eloszlásban, rádióhullámokkal, repülőgépekkel, halálsugarakkal akarjuk önmagunkat is felül- ; múlni, de egy emberfajta nem j változott, nem akar s nem tud fejlődni, mindig és mindenütt ugyanazt a dallamot nyekergi, amire a beléjehelyezett gondol kodásbeli szerkezet: a gyomor kielégítésének szintjéig emelkedő materialista világnézet ta- l, nitotta. Pillantsunk csak be a magyar Országháza gyönyörűséges üléstermébe, hallgassunk végig egy kültelki korcsma fojtott gőzében lezajló politikai összejövetelt, vegyünk részt egy ipari ; vagy kereskedelmi érdekkép- j viseleti ülésen, menjünk el a ! páneurópás mozgalom értekezletére, üljünk le az ügyvédi, mérnöki síb. kamara tanácskozásainak zöld asztalához, mindig ős mindenütt ugyanazokkal az arcokkal találkozunk, melyek kívül a modernül járó óra álarcát viselik, belül azonban csak egy dallamra vannak beideg- ződve : minden rossz, ami magyar földön a magyar ideálok kéklő ege felé néz, mindenki elmaradott s a haladás kerékkötője, aki nem a földi boldog- ! säg végcéljának sarában akar csúszni, hanem az Istentől kapott lélek erejével a végtelen magasságok felé akar repülni. Most szüreteljük le, sajnos, évtizedes közönyünk és nemtörődömségünk szőlőhegyének elvadult termését. Vehettünk volna tűzhelyeink fölé, hivatalainkba, üzleteinkbe, ipari vállalatainkba, alusi udvarházainkba még idejében magyar fajtájú, magyar lelkű, magyar muzsikájú zenélő órát, de ázsiai egykedvűséggel néztük az idegen muzsika rohamos terjedését. Keveset törődtünk önmagunk értékeivel, elhanyagoltuk a földet, a gyárat, a pultot, a sajtót, a könyvet, a katedrát s most a parlamentben nemzetközi érzésű szociáldemokraták piszkálják eszményeinket, lapjaink háromnegyed részét szabadkőművesek Írják és dirigálják, napi kenyerünk s szükségleteink fejadagját egy érdekvilágszervezet magyarországi csoportja osztja széjjel. A baj megvan, de azért nem kell kétségbeesnünk, nem gyógyíthatatlan. Németország, Olaszország igen sokáig magas lázban hánykolódtak tőle. Ma talpra ugrottak, mert a nemzetköziség ellenében a tetterős hazafiság s nemzetiség jelszavát vették be gyógyszerül. Ha mi magyarok szintén áhítattal s kitartóan huz- nők fel mindennap a lelkünk mélyén rejtőző ezer év dallamát játszó zenélő óra szerkezetét: a hazaszeretet, királyhfiség s Istenszeretet hármas rugóját, az idegen hang elnémulna, meghátrálna, mint ahogy az éj sötétje meghátrál a nap világossága elől! Or. Urbán Gusztáv. tmm Wtü SSSS * em «<01>— 0 Május 19-én iktatják hivatalába dr. Hedry Lőrincet, Heves vármegye főispánját. Gróf Bethlen István miniszterelnök, Vass József, Mayer János, gróf Klebelsberg Kunó miniszterek és Sztranyavszky Sándor államtitkár is megjelennek az installáción. Eger, május 6. Dr. Hedry Lőrinc, Heve« vár megye új főispánja, tegnap átvette a föispáni hivatal állami részét Okolicsányi Imrétől, a föispáni teendők ideiglenes ellátásával megbízott alispántól. A megye vezetésével kapcsolatos föispáni ügyek azonban továbbra. is az alispán kezeiben maradnak az installációig. Az új főispán ünnepélyes beiktatása, békebeli fényes keretek között, május 19.-én lesz ez ősi megyeházán. Erre az ünnepségre kilátásba helyezték lejövete- lüket: gróf Bethlen István miniszterelnök, Fass József népjóléti miniszter. Mayer János földművelésügyi miniszter, gróf Klebelsberg Kunő vallás- és közoktatásügyi miniszter és Sztranyavszky Sándor belügyi államiitkár. Mintegy 25—30 országgyűlési képviselő, számos felsőházi tag, a szomszédos vármegyék főispánjai foglalnak még helyet a meghívott illusztris vendégek sorában. A vármegyeházi ünnepséget ünnepi ebéd zárja be a Koronában. mma- mm mm mm mm 'mm m&i* mm >%*** mmmmm Reformok a rokkantiigy terén. Az Idei állami költségvetésben 19,462 000 pengőt tesz ki a rokkantellátás költsége őe ezt az összeget terheli még a hadi gondozás egyéb szociális intézményeinek kiadása is. A népjóléti minisztérium a rokkantak számára otthont, tüdőbeteg-gyógyintézetet állított fel és egy gyári üzemben házi kezelésben önköltségen állítja elő a szükséges művégtagokat. Mindez azonban még nem elégséges a rokkantügy rendezésére a a népjóléti minisztériumban nagyobb szabású reformtervezet előkészítése van folyamatban. Mint értesülünk, már elvileg megállapodtak abban, hogy a huszonöt százalékos rokkantakat a kormány végkielégítésben fogja részesíteni. Az a terv, hogy ezeket a rokkantakat megfelelő tőkével hozzásegítik élethivatásuk rendszeres üzéaéhez. Az iparos műhelyt, a kereskedő üzletet kapna ez a rokkantnál nemcsak anyagi, hanem teljes lelki konszolidációt is eredményezne. A rokkantakat és az államot egyaránt érdeklő megoldáshoz a kormány keresi a pénzügyi megoldás lehetőségét és valószínűleg meg is fogja találni. Mindenesetre nem csekély anyagi áldozatról van itt szó, amennyiben a számontartott 72,000 rokkant közül 39,000 tartozik ebbe a huszonöt százalékos kategóriába. macss«SflU^5BBeM*HSsaaaMMnn Sajtóper és esküdtbíróság. Az igazságügyminissternek a Házban elmondott legutóbbi beszéde már csak a benne érintett kérdések természeténél fogva is széleskörű figyelemre és érdeklődésre tarthat igényt. A beszéd igen jelentékeny részét a sajtójogról szóló fejtegetés s ezzel kapcsolatban a sajtóperekben az esküdtbíróság visszaállításának kérdése foglalta le. Igazat adunk az igazságügyminiszternek, amikor az új sajtójog tető alá hozását rendkívül nehéz éo sok figyelmet kívánó munkának minősítette. Ha nem volnának pártpolitikai és világnézeti különbségek, ha nem volnának sajnálatos eltévelyedések a sajtó hírszolgálatának terén, a sajtótörvény tulnjdonképen felesleges alkotás lenne. A mai idők viharos eseményei, a múlt megrázkódtatásai s a jelen nehéz problémái megkövetelik azonban, hogy a sajtó működése törvénnyel, még pedig jő törvénnyel Rzabályoztassék, mely biztosítja a gondolat szabad kifejezését. Érdeke*, hogy az igazaág- ügyminiszíer, bár nyíltan bevallotté, hogy az esküdtszék intézményének elvi ellensége, mégis tervbe vatte a sajtóperekben az esküdtszéknek próbaidőre való visszaállítását. Nyíltan bevallotta, hogy a sajtókorlátoző intézkedések; csak egy kényszerhelyzet következményei s a kormány a mai helyzeten könnyíteni akar, amennyiben a lapbe. tiltásra vonatkozó rendelkezést a közigagatási hatóság kezéből kivéve, a bíróság kezébe fogja áttenni.
