Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-04-28 / 95. szám
2 íSÜKS. HBPDJHAtí 1927. áprilii 28 vmix"m»«aaMttaaafíö Zürichben felavatták a Magyar Házat. Pincéjében magyar borokat mérnek, emeletén magyar terményeket kínálnak a svájciaknak. Zürich, április 27. A svájci magyar kereskedelmi kamara kezdeményezésére Zürichben Magyar Házat létesítettek, amelyet most avattak fel ünnepélyesen a magyar kormány kiküldötteinek és a svájci hatóságok, társadalmi előkelőségek jelenlétében. — A Msgyar Ház földszintjén Hungária néven vendéglőt nyitottak, amelyben a budafoki magyar állami borpincészet kitűnő fajborait ked- veltetik meg a svájciakkal. — Az emeleten a magyar mezőgazdaság, magyar ipar és házi ipartermékeiből tartanak állandó kiállítást a svájciaknak. Felakasztotta magát egy fogoly a miskolci törvényszék fogházában. Miskolcról jelentik: Tegnap reggel a kir. törvényszék fogházában, az egyik cellában felakasztva holtan találták Kovács Károly rabot, aki többszörös betörések miatt került a fogházba. Kovács Károlyt mintegy két héttel ezelőtt fogta el a mező- csáti csendőrség több betörés miatt. Szombaton a csendőrség a nyomozás folytatása végett kikérte a fogházból Kovács Károlyt, akit vasraverve szállítottak Mezőcsáira, ahonnan hétfőre már vissza is hozták'a fogházba, ahol az előírás szerint a kihallgatásig magánzárkában helyezték el. A rab reggel 5 órakor még beszélt az egyik fogházőrrel, aki a kémlelő nyíláson benézett a cellájába. Mikor félórával később a fogházőr újból ellenőrizte foglyát, akkor a legnagyobb megdöbbenésére Kovács Károlyt a magasan lévő ablakrácson, egy hátizsák szíjára felakasztva holtan találta. Az öngyilkosságról nyomban értesítették a fogházfelügyelőt, aki a kir. ügyszségnek jelentette be az esetet. A hatósági hullaszemlét még a reggeli órákban megtartoták, megállapítást nyert, hogy a halál alig 4—5 perccel az öngyilkoeság felfedezése előtt állott be. 6SSU£^KHÍSfieiÍMBBW9SSSS&IÍHMi A rozsnyói öregdiákok összejövetelének ideje: a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmával 1927 májú* 8-án, vasárnap délelőtt 10 óra. A találkozás helye: Budapest, Vigadó. (Vigadó-tér 2) — Utána ugyanott társas ebéd. Látogatás a siketnémák egri intézetében. A bontás csákánya ismét akcióba lép. — Eggyel megint kevesebb lesz városunkban a régi ház. — Mikor Borsod vármegye a mai Egerben tartotta közgyűlését. Az egrieknek már régi ismerősük az a kőkeretes ablakú sárga épülettömb ott a barátok hídja mellett, amelynek falaira 1908.-ban Heves vármegye törvényhatósága felíratta, hogy a Siketnémák államilag s. intézete. Majzik Viktor alispán 1907.-ben egyik egykorú alispáni jelentésében így ír erről a házról: »A siketnéma intézet céljaira az 1908.—9. tanévtől kezdve a vármegye kénytelen a Bírkőczy- féle kaszárnyát, mely jelenleg a büníetörvényszék ideiglenes helyiségéül szolgál, 10 évre kibérelni.» Börtön is volt ebben az épületben és még ma is látható, hogy a földszinti ablakokat vasrácsok védték. Az ajtókon pedig leselkedőlyukak voltak. Vagy kétszáz esztendő előtt azonban sokkal előkelőbb rendeltetést töltött b8 a vastagfalú épület. Ebben az időben a kő- hídon túli területrész tudvalevőleg Borsodvármegyéhez tartozott s 1807-ig állott fenn ez a helyzet. Erdődy püspök szertar- táskönyve szerint 1737-ben a jogfenntarlás dokumentálására itt «in domo Buttleriana» tartott közgyűlést Borsod vármegye s a minoriták feljegyzései szerint ugyanezt a tényt 1774 ben is megismételte ugyanott. Leopold Rezső igazgató szives előzékenységgel fogad s elmondja, hogy a ház ma nem felel meg az intézet céljainak, mert 81 növendéknek kevés benne a hely. Az ebédlő egyúttal rajz-, nappali, és tanterem is. Nagyon szellőseb a szobák, mert az ajtók és ablakok mellett újjoyi széles hasa- dékok tátonganak. Az intézet falai között azonban ilyen mostoha viszonyok között is szorgos munka folyik, a 7 — 15 éves növendékek nagyon jól haladnak óe meglepően ügyes fafaragásaik, természet utáni rajzaik és festményeik, költemény és mese- illusztrációk talán még fejlettebbek, mint bármelyik középiskola alsó osztályú tanulóinak munkái. Beszéd és hallás helyett az átlagnál jóval nagyobb kézügyességgel áldotta meg őket a természet, hogy segítségükre legyen a létért való küzdelemben. Az Érsekkert előtti téren, a Jegyzőinternátus és a Koronaszálloda között már elkészült az új sikeméma intézet fundamentuma. Meri a jelenlegi régi, szilárd épületet halálra ítélte az a városrendezési tarvezet, amely szerint helyébe egy utca kerül, míg udvarán a rendőrségi palota és a ref. templom nyernek majd elhelyezést. Műtörténeti szempontból pedig városunk sokat veszít ezzel a házzal. A vastagfalu egy emeletes épületet ugyanis eredeti barokk kapu (fölötte kézzel kovácsolt, lombfűzére* vasráca) és ajtók díszítik, a szobákba pádig csinos boltíves folyosók vezetnek. A földszinti folyosőablakok kőkeretein a felső kiszögellő« ww«* -'«sje,*»-/ trsfesgyjs- t %*í vízcsöppjei a 18. század első felére mutatnak, mint keletkezési időre. Az emeleti termek közül kettőnek mennyezetét stucco díszíti, az emelet udvari részén pedig erkélyszerü, oszlopos fa- folvoió fut végig. Eger történelmi nevezetességű falainak lakói kevés kivétellel érzéketlenek a múlt letűnt emlékeivel szemben és talán eszükbe sem jut, hogy a siketnémák intézetének lerombolásával a haladó kultúra városunk egyik igen szép barokk-épülete fölé írja könyörtelen kézzel ezt a szót: volt . . . Berecz Árpád.- ■ •- :* -Ä#» .< «MM* SW&dHíi Tömeges sir-fosztogatások a tarnavölgyi temetőkben. A siroki sirkökeszító iopatta el a bronzfeszületeket. Foglalkozásszerűen űzték a temetörablást. Sirok, április 27. t sirkőszükségletót, (Az Egri Népújság tudósitójától.) A tarnavölgyi temetőkben Tarnaszentmáriától Kápolná'g az utóbbi időkbsn a síremlékekről az arra csavarokkal felillesztett bronzból készült kisebb- nagyobb feszületek sorozatosan eltűntek, úgy hogy #gy év alatt huszonhét ilyen feszületet loptak el. A ciendőrség által megindított nyomozás először olyan tetteseket gyanított, akik az ellopott feszületeket beolvasztás által értékesítik, azonban ez irányban eredményt nem ért el. A verpeléti csendőrére több napon át tartő alapos nyomozása végre világosságot derített a sötét bűnügyre. Magdus József siroki sirkökészítö és raktáros szállította a vidék azonban a szükséges feszületeknek ezen olcsó beszerzését célszerűbbnek látta, mint a gyáraktól drága pénzért való vásárlását 63 alkalmazottait küldözte, hol vasúton, hol saját kerékpárján, a feszületeknek ellopására. Mikor azok a szükséges mennyiséget nem szállították, akkor saját maga is kirándult és hasonló módon szerzett a temetőkből bronzkereszteket. Sőt megtörtént az is, hogy az általa készített sírkőről Iopatta el a feszületet és ismét eladta azt. A teljes beismerésben lévő tettes lakásán még hat darab ilyen leszerelt feszületet találtak a csendőrök, akik az egri kir. ügyészségnél feljelentették a temetők fosztogatóit. Elkeseredésében saját szivét akarta kivágni az erdőőr. A dühöngő embert, stráfszekéren, bilincsekbe verve, rendőrök szállítottak a kapitányságra. — A borzalmas dráma epilógusa, melyben botrányokozásért 3 pengőre büntetik az öngyilkosjelöltet. Eger, április 27. Nekikeseredett ember szánandó öngyilkossági drámája játszódott le tegnap délután 4 órakor a külvárosi, néptelen Kilián- utcában. Babók József 46 éves tsrpasi erdőőr, kissé ittas állapotban életét akarta eldobni magától. Szerencsére még idejében lefogták éc mivel szándékától nem állott el, megkötözve a rendőrségre szállították. — A lepergett jelenet jk előzményei távolabbi időkbe nyúl nak vissza. Babák József erdőőr a terpesi határban lakik fiatal feleségével és apró gyermekeivel. Házaséletük eleinte boldog volt, idők múltával azonban az asszony mind jobban elhide- güit a családi tűzhelytől, férjét gyermekeit elhanyagolta és különös életet élt, amit nem is iparkodott titkolni. Az erdőőr kérte majd fenyegette feleségét, de hiába volt minden, a helyzet változatlan maradt. Bánatában Babők inni kezdett. Elöljárói, kik mint pontos, kötelességteljesítő embert ismerték, meglepetve látták a változást, de,nem szóltak, várva, hogy talán csak múló dolog az egész. Tegnap Egerbe jött Babók József valamilyen hivatali ügyben. Délelőtt dolgát elintézte
