Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-01-14 / 10. szám
2 8GKI NBP0JSAG 1927. január 14 Az iskolamulasztások büntetése pengőben, Hevesroegye kir. tinfelügye- lője, Rusztek Károly rendelkezést bocsájtott ki az iskolamu- lüsztésok büntetésének pengőben való kifejezéséről. A kir. tanfelügyelő körirata többek között így szél: Abünietöjogi értékhatároknak, valamint a pénzbüDtetéa és pénzbírság mértékének pengőérték- ban való kifejezéséről a m. kir. igazságügyi- és m. kir. belügyminiszter urak által kiadott rendelet irányedó az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztotitásáról »zóió 1921. évi XXX. te. 8, 10. és 11. §-aiban meghatározott kihágásokra, valamint az e törvénycikk 9. § ban említett bírságolási eijáráspkra is. Ennek alapján: 1. Az a szülő, vagy gondviselő, aki a gondviselésében lévő mindennapi- vagy továbbképző (ismétlő) iskolaköteles gyermekét a felhívás dacára sem ir’tja be, elzárásra is átváltoztatható 24 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, 2 Ha az elemi iskolai tanuló, mint igazolatlanul mulasztó másodízben kerül mulasztási kimu- taiásba, a gondviselőt a községi elöljáróság minden ^ gyermek után annyiszor 80 f. pénzbírság- a: 1 bünteti, hány félnapot igazolatlanul mulasztott. Tehát pl. 10 félnap után már a büntetés 8 pengő. 3 Ha az elemi iskolás gyermek harmadikén i* igazolatlanul mulaszt, minden elmulasztott félnap után már 1 P 60 f. pénzbírság fizetendő. 4. Minden másodízben igazolatlanul mulasztó továbbképző (ismétlő) népiskolai tanuló után 10 P, harmadizben mulasztó után 20 P. a birság; az elmulasztott félnapok számára való tekintet nélkül. 5. Az a gondviselő, akinek gondozására bízott gyermek igazolatlanul mulaszt és ezért a tanév folyamán negyedszer ia felvétetik a mulasztási kimutatásba, kihágást követ el és 24 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ez a pénz- büntetés behajthatatlanság esetén elzárásra is átváltoztatható. 1926 ban 180 kilométer utat hengereltek le Hevesmegyében. Az 1926 ban végzett «aegyei ú‘-hen- gt-rlésok összegen 150 kilométert tesznek ki. Ha ehhez hozzávesz- ezük, hogy »z elmúlt évben a kereskedelemügyi minisztérium az állami közutakon szintén meghengereltatett 31 kilométer utat, akkor megállapíthatjuk, hogy Heves v&rmtgye állam- épitófzeii hivatalának múlt évi munkája a vármegye közúti hálózatának rendbehozatalát ismét jelentős lépéssel előbbre vitte. Eger város lakossága 260 lélekkel szaporodott 1926-ban. 238 házassági, 790 születési és 530 halálozási bejegyzés az 1926. évi anyakünyvekben. Eger, január 13. Az Egri Népújság munkatársa az egri anyakönyvi kerület könyveinek a segítségével ma délelőtt öiszeállioita Eger város 1926 évi népesedési statisztikáját, amely egyes tételei- ban igen elszomorító képet tár elénk. Bár a statisztika minden egyes fejezete érdekes adatokat nyújt, a legjobban mégis a halálozásról szóló utolsó szakasz köti le figyelmünket. A beszélő számok. Házassági statisztika. Az 1926. évben megkötött 238 házasságból vegyes házasság volt 16. Az ugyanazon felekezeihez tartozó házasságok megoszlása a következő volt: róm. kath. 207, izr. 15, ág. h. ev. 0, ref. 0, g. kath. 0. A gyermekek vallására nézve 9 esetben történt megegyezés a következőké- pen: a róm. kath. vallás javára 6. a ref. vallás javára 2, ős az ág. h. ev. vallás javára 1. 790 újszülött 1926-ban. Az elmúlt évben 790 születési esetet jegyzett fel az egri anya- könyvvpzelö. Ebből fiú volt 386, leány 404. Az újszülöttek számának vallás szerinti megoszlása: 739 rőm. kath., 6 gör. kath., 1 gör. keleti, 9 ref., 2 ág. h. ev., és 33 izraelita. 530 halott 1926-ban. A múlt évben 530 haláleset bejegyzés történt Egerben. — Megh lt 295 férfi éa 235 nő. A halálesetek vallás szerint: rőm. kath. 468, gör. kath. 6, ref. 26, ág. h. ev. 7, unitárius 1, izr. 21, és baptista 1, ezek közűi 20 hülva síületett. Csecsemőkorban, tehát 3 óven alól 140 gyermek halt meg, ezek közűi igen sok születési gyengeségben. Az öregebb halottakat leginkább a tüdőbaj, szivízélhüdás, vagy az aggkori kimerülés pusztította el. Két békeév: 1913. és 1926. Az utolsó békeév, 1913. óta 1926 b n a születéseknél 157, a h ilálozáxoknál 258, é* a házasságnál 10 apadáa mutatkozik. illMSS - »V •••'» Stég Menyhért egri ékszerészt őrizetbe vette a rendőrség. Csütörtökön délelőtt átkisérték a kir. ügyészségre. Vetkes bukás címén indult meg az eljárás ellene. Eger, január 13. Eger városában nem csekély feltűnést keltett az a ma reggel elterjedt hír, hogy Stég Menyhárt egri ékszerészt a rendőrség tegnap, szerdán este őrizeíba vette. Az ékszerész elfog-fásával kapcsolatban különféle találgatások keltek szárnyra. Az Egri Népújság munkatársa ma dél- ; eiőtt a következőket tudta meg j az őrizetbevótel, illetve az elő- j zeies letartóztatás körülményei- ; röl: Stég Menyhért ékszerész kb.10 évvel ezelőtt telepedet: le Egerben és az Érsek-utca 1. sz. alatt nyitott üzletet. Néhány hónappal ! ezelőtt új árúkkal rendezte be j a külsőleg i* fényesen átalakított | ékszerkereskedést, úgy hogy sz i városunkban egyike lett a leg- j dú*abb árúház akna k. Azt azonban kevesen tudták, hogy Stég Menyhért január első napjaiban kényszeregyezségi eljárás megindítását kérte maga ellen. A hatóságoknak feltűnt, hogy Stég Menyhért az elmúlt őszön |ráeárolía azokat az ékszereket, r: melyeket aa újonnan berendezett fénye» üzletében felaaimozott és 3 hőnapp ,1 a vásárlás után a kéuyszeregyezségi eljárás indításét kéri. Azt is különülnek találták, hogy a 28 ezer pengő passzívával szemben csak 14 ezer pengő aktívája mutatkozik az ékszerésznek. Stég Menyhért hitelezői, mint értesülünk, budapesti és bécsi éksz rész cégek. Az ékszerészt, aki ellen^vátke« bukás címén indítottak eljárást, a kir. ügyészség utasítására szerdán este őrizetbe vette a rendőrség és nyomban megkezdte kihallgaiatát. Az üzletet ma reggel lezárták, Stég Menyhértet pedig ma délelőtt 11 órakor áí- kisérték a kir. ügyészségre. A cseh hadseregből egy magyar fiú Miskolcra szökött. Miskolcról jelentik: Hóifőn délután egy fiatal cseh hadseregbeli gyalogos katona szökött át Tornyo»németinél a határon. Amint magyar területre ért, nyomban jelentkezett a vámőr- ptíranc»ookságofl, ahol elmondotta, hogy Lalik András a heve, egy Torna melletti kis faluból való, ahonnan bár még alig töltötte be a 20-ik évét, a csehek máris beerőszakolták a hadseregbe. Hogy ott hogyan bántak vele, a szinmegyer fiúval, arról csak ökölbe szorított kézzel tudott beszélni. Koplalás, baromi sor« volt a része, bére börtön éa kurtává», ami egy-egy magyar szóért kijárt. A kis 20 esztendős Lalik András nem bírta sokáig ezt a kálváriáé sorsot. Mint annyi más d^rék felvidéki magyar, ö is megszökött. Miskolcra hozták az illetékes szervekhez, ahol majd az igazoló eljárás befejezése után szabadon bocsátják. »»assajw«** ftísaftasajtaasKsa» Javaslat a közigazgatasi bizottságok kiegészítésére. Műkőiéről jelentik: Miskolc vároa közigazgatási bizottsága Mikszáth Kálmán dr. főispán elnöklétével megtartott ülésén felirati javaslatot intézett a kormányhoz, amelyben a közigazgatási reform ietárgyalását, a hadikölcson kötvények valorizálását éa a kisajátítási törvény megváltoztatását sürgeti. A felirati javaslat kéri, hogy a kormány egáRzíttesse ki a közigazgatáiibizotiságot a posta é« vasiut képviselőivfíl. A közig izgatási bizottságban felüző- laláti joggal birnak az összes állami intézmények vezetői is. Két legfontosabb állami Intézmény, a posta és a vasút, azonban ezideig nem volt képviselve a közigazgatási bizottságban. A felirati javaslat ezt a kérdést is rendezni kívánja ás az 1876. évi 6. törvénycikk megváltoztatásával arra kéri az illetékes szakminisztériumokat, — hogy a vasút éa a posta képviselőit rendeljék ki a közigazgatási bizottságokba. a»8BMt>MMagBBBaBsai)aiaaiaiawag3ai Kik árusíthatnak országos és hetivásárokon? A kereskedők és iparosok részéről »ok panasz hangzik el amiatt, hogy iparigazolvány nélküli, a hslypénzen kivül adót nem fizaiő egyenek jelennek meg az országos és hetivásárokon és nagyon érzékeny károkat oü óznak a helyi kereskedőknek és iparosoknak. A panaszok immár oly sűrűén ismétlődnek, hogy nem érdektelen ismertetni, kik jogosultak a vásárokon árusítani. Az országos vásárokon & lenn- álló szokás alapján alkaloimze- rűleg bármilyen cikket, bárki árűtí'hat. E vásárokon rendszeresen látogatni, illetve országos vásárokon kivatáeszerűleg árúsítaui azonban csak ipariga-
