Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-04-21 / 89. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Az Egmont-nyitány már szo- inorű eszmei tartalmánál fogva közel áll hozzánk magyarokhoz. Nálunk is voltak a szabadságnak vértanúi. S amint Egmont tragikus vége megihlette Beethovent, éppen úgy megtermékenyítette Hunyady László sorsa a mi nagy költőnknek, Erkelnek szellemét. Ez a tudat látszott kisugárzani a zenekar lelkes, tüzes előadásából. Dr. Székely István jogakadémiai tanár, maga is kiváló zenész, aki a klasszikus zenét rajongőan szereti, rendkívül alapos tanulmánnyal és tudományos készültséggel, lendületes előadás sában sok helyen költői magaslatra emelkedve ismertette Beethoven életét és méltatta zeneirói működését. A közönség figyelmét mindvégig fogva tartotta nagyszabású, érdekes és tanulságos méltatásával. Gyárfás Győzöné művészies zongorajátékában láthatóan gyönyörködött a közönség. A gyöngyöző, halk futamok, a vihar- zóan kitörd részek, az előadásba belevitt lelkesség, s mindezek létrehozó eszköze: a befejezett, biztos teknika tették játékát nagyhatásúvá. A vonós négyest, Egernek ezt az egyik zenei értékét jól ismerjük. F. Kaufmann Emmi éppen olyan művész a szólójátékban, mint a kamarazene együttesében. A hegedű énekel, beszél, sír a kezében. Stocker István tehetséges és kiváló tek- nikáju hegedűs. Dr, Limann Emil sokoldalúan képzett zenész. Dr. Fógel Elemér a műkedvelői határon tűi emelkedett csellista. Szabatos, biztos, arányos és összefolyó játékuk tisztán kifejezte a gyönyörű mű zenei gondolatait és szépségeit. Az első és harmadik részben, mintha ágról-ágra szökdécselő madárkák versenyt daloltak volna. A teljesség kedvéért meg kell még említenünk, hogy a hölgy- szereplőknek egy-egy szép csokrot adott a háláé közönség. Úgyszintén azt, hogy Beethovennek a színpadra állított és Eger város színével megkoszorúzott arcképe, Hamza Tibor egri tanítóképzőintézeti növendék meglepően sikerült műve. * Akik még nem ismerték Beethoven lángszellemát, azok most megismerhették az emlékhangversenyen. De csak ügy, mint megismeri a Magas Tátrát, aki látott egy tengerszemet, hallotta a tarpataki vízesés dübörgését és fölment a csúcsok valamelyikére. Az emlék-hangverseny első napja szépen sikerült. Eger közönsége méltóan ünnepelte a nagy költőt ős nagyszerű szel1927. április 21 lemi élvezetek el nem műló emlékével hagyta el a színházat. Egy a kívánatos. Beethoven szelleme, amely összehozta a 60 kiváló zenészt és nagy tehetségű karnagyát, hassa át őket továbbra is. A lelkesedés és kö- telességtudás acélersjű gépezete sajtolja az egyesületet szilárddá ős maradandóvá, hogy neveljék a közönség ízlését a klasszikus zene élvezésére s emeljék Eger kulturális színvonalát mentői magasabbra. Kelemen Lajos. mmm mm mm mm mm Középiskolai igazgatók értekezlete Egerben. Negyven középiskola igazgatójának tanácskozása az egri ciszterci gimnáziumban a legidőszerűbb tanügyi kérdésekről. (kath. reálg.) (piarista r.). Gombos Antal, igazgató Vác (kath. gimn.) (piarista r.). vitéz Vesz- prémy Rezső igazgató, Eger Eger, április 20. A budapestvidéki tankerüiet- hez tartozó középiskolák igazgatói értekezletre gyűltek össze Egerben, a ciszterci rend gimnáziumában. Az értekezleten körülbelül negyven középiskola igazgatója vesz részt Gaal Mózes tankerületi kir. főigazgató elnöklete alatt. Az igazgatók kedden este főihatkor érkeztek Egerbe. Az állomáson Kürti Menyhért dr. c. tankerületi kir. főigazgató fogadta a vendégeket és gondoskodott elszállásolásukról. — Este 8 órakor közös vacsorára és ismerkedésre gyűltek össze az igazgatók. Ma délelőtt 9-kor kezdődött meg a gimnázium zenetermében a negyfoniosságű igazgatói értekezlet a következő résztvevőkkel : Gaal Mózes, tanker, kir. főigazgató. Madzsar Gusztáv, tanker. kir. főigazgató. Dr. Jámbor György beosztott igazgató. — Wiesinger Károly igazgató, Balassagyarmat. Ries Ferenc c. főigazgató, Cegléd. Erdős Tivadar igazgató, Gyöngyös. Jőzsy Ferenc igazgató, Jászberény. Wollek Gáza igazgató, Szolnok. Dr. Zi- bolen Endre igazgató, Újpest (áll. reálg.). — Dr. Habán Mihály igazgató, Eger (áll. reáliskola). Ifj. Gáspárics Lajos igazgató, Kecskemét (áll. reáliák.). Rácz Viktor igazgató, Miskolc (áll. reálisk.). Dr. Larsch Ernő igazgató, Újpest (áll. leányg,). Dr. Szabó Lajos igazgató, Salgótarján (reálg. tanf). Szepessy István vez. tan., ózd (reálg. tanf.). Piroska Dezső megb. igazgató, Gödöllő (kir. kath. reálg.). Simon Ignác igazgató, Jászapáti (kir. kath. reálg.). Bayer Róbert igazgató, Mezőkövesd (kir. kath. re- álg,). Vucskits Jenő igazgató, Miskolc (kir. kath. gimnázium). Dr. Kürti Menyhért c. főigazgató, Eger (kath. gimn.) (ciszterci r.). Dr. Mattyasővssky Kasszián igazgató, Esztergom (kath. gimn.) (benedek r.). Dr. Stuhlmanu Patrik c. főigazgató, Gödöllő (prem. reálg.) (prem. r.). Dr. Jablonkay Gábor igazgató, Kalocsa (kath. gimnázium) (jezsuita rendű). — Niklos János igazgató, Kecske mét (kath gimn.) (piarista r.). Magas Mihály igazgató, Tata (katb. leánygimn.). Dr. Nagy M. Anna ig. Kecskemét kth. (lgimn.). Wágner Aurél igazgató, Rákospalota. Obermüller Ferenc igazgató, Esztergom (közs. reálisk.) Dr. Serbu Adolf igazgató, Miskolc, (izr. leányisk.) Dr. Oravecz Ödön igazgató, Aszód, Kristóf József igazgató, Kiskunhalas, óém .ji'j'Oxí mm «vssMs mm* » Vöröse Sándor igazgató, Kun- szentmiklós. Dr. Garzó Béla igazgató, Kecskemét (rsf. gimn.) Dr. Kovács Lajos igazgató, Nagykőrös. Csorba György igazgató, Miskolc (ref. reálg.) Domby László igazgató, Miskolc (ref. leányg.) Ma délelőtt az igazgatók tanácskozása az alábbi programmal folyt le: Az ifjúság délutáni elfoglaltságának csökkentése. A játék- délutánok ügye. Előadó: Kürti Menyhárt dr. c. tanker, kir. főigazgató, (Eger.) Az iskolai nevelő hatás intenzivebbé tétele. Előadó : Ries Ferenc c. tanker, kir. főigazgató (Cegléd.) Az ifjúság fegyelmezése (fegyelmezési eszközök és módok a különböző alkalmakkor.) Előadó: Vucskits Jenő igazgató, (Miskolc.) A tanítás intenzitásának fokozása. (A tanítás technikai organizációjának uj módja ) Előadó ; Obermüller Ferenc igazgató (Esztergom,) *»sw •».*>«*** WS ©SMfc© g"íW»t> Részeg mezőkövesdi legények kidobták a robogó vonatból társukat, kinek azonban semmi baja sem történt. A hatvani csendőrség őrizetbe vette a verekedőket. lőtt. Kovácsot a pályatest mellett találták eszméletlenül, de csakhamar sikerült öntudatát visszanyernie. A vonaton utazó orvosok megvizgálták és csodálkozva állapították meg, hogy a robogó vonatból kihajított ember jelentéktelen horzsolásokon kívül komolyabb sérüléseket nem szenvedett. A vonat ezután tovább folytatta útját Hatvan felé, ahol a garázdálkodó részeg mezőkövesdi legényeket átadták a csendőrségnek, amely őrizetbe vette őket. mMHMnmMBsamammaMNHi e Az egri borok érdekében zártterületté kell nyilvánítani az egri borvidéket. A würzburgi állami borellen- őrzö hivataltól — borminta kíséretében — levél érkezett a városi tanácshoz. A hivatsl vezetője szerint a küldött mintát, mint 1921. évi válogatott egri vörösbort hozták az osztrák ke. reskedőtc forgalomba, holott az minden jelleg-nélküli spanyol vagy dalmát borral színesített silány bor. A würzburgi borellenőrző állomás kéri a városi tanáciot, hogy szakemberrel vizsgáltassa meg a küldött mintát és küldjön a valódi egri borokból, vegyvizsgálati célra. Miután már többször előfordult, hogy egri vörösbor név alatt külföldön a legsilányabb borokat is forgalomba hozták, a Hatvan, április 20. Vasárnap éjszaka különös eseménynek voltak szemtanúi a Budapest—miskolci személyvonat utasai. Verekedő mezőkövesdi legények egyik társukat kihajították a robogó vonatból, de csodálatos véletlen folytán a kidobott legényt kisebb zúződá- sokon kívül semmi baj nem érte. A vasárnap éjszakai Budapest—miskolci személyvonat rendes menetsebességgel közeledett Hatvanhoz, amikor nyílt pályán hirtelen megállóit a vonat. Az utasok rémülten ugráltak ki a kocsikból. Az első pillanatokban senki sem tudta, hogy mi történt, mindenki katasztrófára gondolt. Percek multán-derült ki csupán, hogy miért állt meg a vonat ? Az egyik harmadosztályú kocsiban mezőkövesdi legények utaztak. Útközben ittak és borozgatás közben összeszólalkoztak egyik társukkal, Kovács István földművessel. A szóváltásból verekedés keletkezett és az utasok rémülten látták, hogy a részeg legények bicskákat ragadnak elő. Már jő ideje tartott a dulakodás, amikor az egyik magából kikelve ordította, hogy Kovácsot ki kell hajítani a robogó vonatból. A négy legény átkapta a földművest, felnyitották az ajtót és kihajították a a pályatestre. Az utasok megrántották a vésztőket, mire a vonat megái*
