Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-04-12 / 83. szám

u EGRI NEFUííáÁÖ Hat évi fegyházra ítélték dr. Takó Ferenc debreceni törvényszéki jegyzőt. Debrecen, április 11. Napokon át tartó főtárgyaló# után a debreceni kir. törvény­szék büntető tanácsa ma hirdette ki ítéletét dr. Takó Ferenc, a vizsgálóbíró mellé beosztott tör­vényszéki jegyző bűnügyében. Takó nagyobb összegeket vett fel a felektől azon a címen, hogy a javukra intéz el bizonyos vizsgálati ügyeket. Amikor rá- ow*» mm* «©•«em $$$$ s®## jöttek visszaéléseire, Romániába szökött, de a kiadatási eljárás után visazatoloncolták a romá­nok. A birőság Takó Ferencet csa­lás és megvesztegetés bűntette miatt hat évi fegyházra Ítélte. Az Ítélet ellen úgy a vádlott mint a ;kir. ügyész felebbezést jelentett be. 2 Kisnyir: eladatott 40 hl. 12 fokos édes sötétes kadarka 1 pengőért. Dánszentmikiőson eladatott 30 hl. 11 és félfokos 1926-os fehér­bor 96 fillérért, 10 hl. 1924-es 12 és félfokos muskotály 1 P 12 fillérért. Ciongradon eladatott 63 hl. 10'6 fokos 80 fillérért, 12 hl. 111 fokos 96 fillérért. Erdőbényén egy nagyobb té­tel (több 110 hl.) eladatott 8 fil­lérért Malligand-fokonkint. Villányban eladatott 100 hl. 13 fokos 96^fillérért, snig néhány 100 hl. 11 —12 fokos áru 6—6 és fél fillérért kelt el fokonkint. Badacsonyban 1926-os vegyes fehér bor el kelt literenkint 85 fillérért, 1926-os rizling 12 és fél fokos 1‘-----120 pengőért, 926 os r izling 13 és fél fokos T25 P.-ért. Gyöngyös közepes kereslet és élénk kínálat mellett eladatptt 200 hl. 11 5 fokos bor literenkint C0 fillérért, 30 hl. 13 fokos lite­renkint 88 fillért, 100 hl. 105 fokos fekete othelló 80 fillérért, 50 hl. 10 fokos fehérbor 68 fil­lérért és 35 hl. \0 fokos fehér­bor 64 fillérért. A szőtőnapszám. Olaszliszkán (Zemplén vm.) férfiaknak 1 P 60 f., nőknek 1 P 20 f., metszésért 2 P, Sikló­son (Baranya vm.) 2 P, 2 P 40 fillér, (itt nincs állandó kere­setük.) Messze elágazó kommunista kém­szervezetet lepleztek le Parisban. Páris, április 11. A tegnapi kommunisía-latar tőztatásokkal messze elágazó vörös kemszervezetet leplezett le a francia rendőrség. A kom­munista kémszervezet valameny- nyi hívét Európa minden ré­széből a párisi központhoz küld­ték és innen továbbították Moszkvába. ■530®*?“' SSM» B53 SS íSatSH 3£Kaa»£ CHS Egy nagykorú család. Egy francia községben nem­rég megállapították, hogy az egyik családban, a Saillaut-csa- ládban három nővér és egy fi­vér összesen 345 éves. A fivér 86 éves, a leányok pedig 94 88, 77. Két más nővér ugyanabból a családból nemrég halt meg, az egyik 79 éves volt, a másik 74. a(9£9aeetistse«Ba28a«8«e«3es89eűa e Tolvaj házi-szarka. Altorjay De­zső feldebrői földbirtokos Cse­repes-tanyai birtokán .szolgált évek óta egy siroki leány, aki vasárnap — gazdája távollété­ben — feltörte az ékszeres­szekrényt, s onnan 1 női arany­órát, 4 darab ezüst evőkanalat, 4 darab ezüst evőkóst és 3 darab ezüst villát ellopott. A csendőr- ség az esetről jelentést tett az egri kir. törvényszék fiatalkorúak bíróságához. Az Angol-kisasszonyok 300 éves jubileuma. Az Osservatore Romano már­ciusi számában bajor levelező­jétől hirt hozott az Angol-kis­asszonyok szerzetének 300 éves alapításáról. Tudott dolog, hogy a női szer­zet alapitőnője Ward Mária. Ward Mária előkelő, angol csa­ládból származott. Dacára a ka­tolikusok kegyetlen üldözéseinek, Ward család mindvégig katoli­kus maradt. Hitét nem tagadta meg soha. A kiváló nevelésben részesülő, szent életet élő Mária első ko­lostorát St. Quierben 1626-ban nyitotta meg. Sok nehézséggel, akadállyal kellett megküzdenie, mig a Szentszék jóváhagyta szerzetének alapszabályait. Az uj rend Miksa bajor feje­delem támogatása mellett Mün­chenben is megtelepedett, itt vetíe fel az Angolkisasszonyok elnevezést. Bajorországon kívül hazánkban, Romániában, Itáliá­ban, Indiában, Amerikában bír házakkal, mindenütt a nőneve­lés terén ér el dicséretes, tiszte­letre méltó eredményeket. Ward Mária Írja az Osservatore, peda­gógiai tudásával megelőzte korát s ahol megértették nemes szán­dékait, felkarolták kolostorait. Ma a növendékek százezrei kerülnek ki az angolkisasszo­nyok nevelőintézetéből s szivük­ben az élő hit, az erényes élet kincseit hozzák, gazdagítva ön­magukat, családjaikat, a hazát, a melynek honleányai. A jubiláris főünnepély Nymph- enburgban folyt le. Az] ünne­pet emlékezetessé tette a Pápa ő Szentségének sajátkezű irata, amelyben áldja Ward Mária alepitőnöt, elismeréssel adózik az angolkisasszonyok nagyará­nyú nevelői munkájának. Merry del Val a társaság bíboros véd­nöke levélben fejezte ki #ze- rencsekivánatait. A nymphenburgi anyaházban ez alkalomra megjelent Faulha- bér müncheni bibornokérssk. számos bajor püspök, a bajor kultuszminiszter, sok polgári ki­válóság. Faulhaber abbeli reményének adott kifejezést, hogy az alapi- tőnőt a boldogok és szentek közé fogja iktatni a Szentszék. Fel­szólította a tagokat imádkozza­nak e szándékra, imádkozzanak az összes házak és az összes tagok. A női szerzet nagyszerű ne­velési multjB, jelene előtt meg­hajol a müveit világ, hőn őhajtja, hogy az isteni Gondviselés tegye mindenkorra áldásossá tevékeny­ségét. Cs. L. BB&r?s»«g83a8BHi39B«SBaffiaMaaBa Belgium egy magyar diák megvilágításában. Kassa Endre tanulmánya. E kikötővárosban van tehát elhelyezve Belgium legösmer- tebb két kereskedelmi főiskolája, az Institut Superieur de Com­merce és az École Sup. de Com­merce St. Ignace. Az előbbi ál­lami, a másik jezsuita kézben levő iskola. Mindkettő hírnevük­nek megfelelőleg magas színvo­nalon áll, de amíg az állami külföldön is éppen olyan ös- mert, mint Belgiumban, addig a másikról külországokban nem tudnak annyit. Ennek az oka abban lelhető, hogy az Institut Superieur mindig szívesen fo­gadta növendékei sorába a kül­földieket addig az École Supe­rieur nemzeti jellegét akarván kidomborítani, csak a legritkább esetekben vett fel külországi állampolgárt hallgatónak. Az állami főiskolán háború előtt a hallgatók 70%-a volt idegen, s jelenleg is 60%-ban keresik föl a füiföldiek, amelyek főleg a Balkán országaiból Románia, Szerbia, Görögország, Bulgária, s Lengyel- és Csehországból ke­rülnek ki. Tekintette! az ezen főiskolán hallgató idegenek, — franciául nem tökéletesen be­szélő nagy számára és a hall­gatók legnagyobb részének Ma­gyarország iránt érzett ellensé­ges érzületére, én a jezsuita fő­1927. április 1 2 rmaniiimianiiiB cs*—ist iskolán kértem fölvételemet. Kérvényemre azonnal nem kap­tam beleegyezést és csupán ak­kor, amikor Antwerpenbe meg­érkezve személyesen kértem föl­vételemet, kaptam meg az enge­délyt a beiratkozásra. Idegent rajtam kívül ciupáu négyet ta­láltam az École Superieur St. Ignace-on. Egy menekült oroszt, és ukránt, egy kínait és egy hollandit. A két főiskola szervezete egy­forma. Három tanévből és ezekre segítő egy előkészítő évből áll a tanfolyam. Az előkészítő esz­tendő csupán azokra nézve kö­telező, akiknek előtanulmányait nem találják elégségesnek a tan­folyam sikeres végzésére. Az általános kereskedelmi oklevelet a második év után eredményesen vizsgázók kezébe adják. A har­madik év fakultativ és szakokra oszlik : A konzuli, tengeri keres­kedelmi és pénzügyi szakokra. Én a konzuli szak hallgatója lettem. A főiskolán komoly munka folyt, amivel nem hasonlítható össze a mi egyetemi hallgatóink nagyrészének teljesítménye. Az előadások látogatását, az órák pontos megkezdését illetően a legszigorúbb felfogás uralkodott. E középiskolai szellem mellett a hallgatók jobban megőrizték gyermeki kedélyüket, felfogásuk és szokásaik nekem sokszor szo­katlanok voltak és blazirtságot sohsem tapasztaltain rajtuk. {Folyt, köv.) Művészet. Vastagh Gyula mükiállitása. A Líceum nagytermében egy szépén rendezett, anyagában nagyon nívós kiállítást nyitott meg Vastagh Gyula, aki maga is nemes művészi körök légkö­rében él és nagy magyar festő­ink tradícióit híven őrzi, kiváló műalkotásokat mutat be közön­ségünknek. A kiállításról az első pillanatban is megállapíthatjuk, hogy az szinte reprezentálja a magyar művészetet. A régi mes­terek épugy képviselve vannak egy-egy alkotásukkal, mint azok, akik napjainkban aratnak ba­bérokat tárlatainkon. A régiek közül ott látjuk Benczúr, Lotz, Markő, Mednyánszky, Székely Bertalan, Vastagh Géza és György neveit; a közelmúlt kedvelt mestereit, akiknek ne­vei immár fogalom a magyar képírás történetében. Nem hi­ányzik a publikum egyik ked­ves festője sem. Szép képek mu­tatják be : Eder, Edvi-Illés, Gergely, Glatz, Glatter, Heyer, Inocent, Kareovszkv, Komáromi, Neográdv, Olgyay, Ronnek, Zom bory művészetét. A műkiáliitás szemlélése való­ban művészi élmény, mert az anyag oly változatos és oly gon­dosan válogatott, hogy min­denki megtalálja a maga ked­ves festőjét és több oly képre akad, amely bizonyára megfelel még a legkényesebb ízlésnek is. A tárlat reggel 10 őrátől este 6-ig nyitva van. (s. m.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom