Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-04-10 / 82. szám
ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. április 10. vasárnap. XLIV évf. 82. m Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Harc a munkásbiztosítóért. Irta: Frühwirth Mátyás A szociális éleinek régen vajúdó problémája az új munkás- biztosítási kérdés. Á magyar állam évtizedekkel ezelőtt törvényhozási úton rendezte a magyar ipari munkásságnak betegségi és baleset biztosítását. Az első idevágó rendszeres törvényalkotás volt meghozatala az 1891. évi XIV. t. cikknek, amely összefoglalta az országban mindenfelé működő munkás beteg- segélyzó egyesületeket. A későbbi idők folyamán rendkívül nagyszabású intézményt alkottak az 1907. évi XIX. t. c. keretében. Ezt a törvényalkotást bőséges tanulmányok előzték meg, úgy hogy azt kell megállapítanunk, hogy hazánkban kevés törvény megalkotását előzte meg ennyire szorgos kutatás és anyaggyűjtés. A törvénynek azonban voltak olyau rendelkezései, amelyeket csak a gyakorlat próbálhatott ki és hamarosan kitűnt, hogy a törvénynek egyik-másik szakasza, amely az elméleti szó ciálpolitikusok szerint helytállónak mutatkozott, a gyakorlati éleitől ellentétbe került a hamarosan felhangzott a munkáííbiz- tositás reformjának a gondolata. A háborút megelőző esztendők magában hordák a nagy világkatasztrófának minden előjeléi s széliében egész Európában ipari és mezőgazdasági válság bekövetkezését várták. A világháború pedig a szociálpoli- kának is a sírját ásta és az egyes államoknak legkisebb gondjuk is sokkal nagyobb volt, sem hogy a modern szociálpolitikai következményekkel szá móljának. Mikor a nemzetek átestek a vérözöaön, lassan hozzá fogtak a kultúra és béke intézményeinek újjáalakításához. A magyar állam a köiönböző válságom átélése után csak most foghatott hozzá a munkás beteg- segélyezés és balesetbiztosítás nagy kérdéseinek ujből íörvéuy- nyel való rendezéséhez. A munkásság betegségi és baleseti biztosításának nagy hord- erejét az az egy ténykörülmény döntően bizonyítja, hogy összehasonlítva a nem biztosított lakosságnak, tehát a földműves lakosságnak viszonyait az ipari munkásságnak az egészségügyi állapotával, azt a megcáfolhatatlan tényt kell megállapítanunk, hogy az ipari munkásságnak egészségügyi és halálozási eredményei sokkalta jobbak, mint a földműves lakosságéi. Pedig a két népoeztály a munkahely, az élet körülményei között óriási országgyűlési képviselő. különbséget mutat, amely a megítélésnél a földműves lakosság javára billenti a mérleget. Csodálatos, hogy bár a földműves lakosságnak munkáját jő levegőben végzi, élelmiszereit hamisítatlanul kapja, mégis átlag több ember hal meg soraiból, a földművesek átlag rövidebb kort érnek el és a különböző betegségek több kárt okoznak bennük, mint a füstös gyártelepeken és elzárt műhelyekben reggeltől estig dolgozó ipari munkásság között. Ezt a tényt tisztán a betegségi biztosításnak kell tulajdonítanunk. Ebből a szemszögből nézve tehát az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség elleni biztosításának rendezése elsőrendű állatni érdek, mert hiszen a lakosságnak egy nagy részét öleli fel ez az osztály. Ezen intézkedést kell, hogy nemsokára kövesse a mezőgazdasági lakosságnak betegségi biztosítása is, mert természetes, hogy a magyar népnek legértékesebb elemeit, a földműves lakosságot is védelmeznünk kell a járványok, nyavalyák, különböző betegségekkel szemben. Most fskszik a parlament előtt Hága, április 9. Apponyi Albert gróf tegnapesti előadása valósággal társadalmi ünnep volt. Az előkelő ünnepi közönségre mély hatást gyakorolt a nagy magyar államférfi előadása, aki klasszikus francia nyelven, minden jegyzet nélkül beszélt. Apponyi Albert gróf Hágában a tiszteletére rendezett ünnepségek során többek Budapest, április 9. A képviselőház mai ülésén a kereskedelemügyi tárca költség- vetésének első szónoka Láng János volt, aki főleg az állam- vasutakről beszélt. Elismeréssel emlékezett meg a vasúti alkalmazottak szolgálati tevékenységéről. Malasics Géza felszólalása után az ipari munkásságnak és kereskedelmi alkalmazottaknak kötelező betegségi és baleseti biztosításáról szőlő javaslat, amelyet Vass József népjóléti miniszter alkotott meg. Ez a javaslat hosszú éveknek a tapasztalatait önti paragrafus formába és célja, hogy a betegsegély zésnek és baleseti segélyezésnek a legbeváltabb módszereit valósítsa meg. A szociális intézmények mindig változásnak vannak alávetve és amint az ember nem használhatja ruháját, ha kinövi, őpugy a szociális törvényalkotásoknak mindig simul- niok kell az élethez, következőleg a törvényhozásnak folyton alkalmazkodnia kell a szociális fejlődésnek újabb igényeihez és szükségleteihez. A munkásbiztosi tás intézménye az állam után a leghatalmasabb szervezet s tömérdek pénzekkel dolgozik és sok százezer embernek az egészségügye van az intézmény vezetőinek a kezébe letéve. A magyar közvéleménynek tehát minden figyelme terelődjék eme nsgy jelentőségű kérdés megoldása felé és reméljük, hogy Vass József miniszter alkotását a parlament törvényerőre fogja emelni és ezzel a lex Vass le fogja rakni a ezo í ciális biztoßitSs újabb fejlődésé- j nek és törekedésének sínpárjait. között kijelentette, hogy Magyarország ragaszkodik a monarchists áilameszméhez és a mai állapotot csak átmenetinek keil tekinteni addig az ideig, amíg a magyar király elfoglalhatja trónját. A gróf megrótta a Népszövetséget, amiért semmit sem tett a kisebbségek sérelmeinek orvoslására és a leszerelés ügyébon. Usetty Bála hangsúlyozza, hogy nálunk nincs és nem is volt muukásgyülölet. Szükségesnek tartja az ipar versenyképességének emelését, a tanoncoktatás megszervezését. Nem arra van szükség, hogy új iparokat létesítsünk, hanem a meglevőket támogassuk. Beszél ezután az ipari és kereskedelmi hitelekről, sürgeti az ingójelzálogról szóló törvény megvalósítását. A szakszervezetekből minden politikát száműzni kíván, sürgeti s szakszervezeti törvéay megalkotását. Hegymegi Kiss Pál a nyugdíjas vasutasok ügyét teszi szóvá. Ezután Frühwirth Mátyás beszél. Orosz katonai készülődések Kína ellen. Moszkva, április 9. Szovjetoroszország a legfőbb katonai haditanács intézkedésére négy gyalogos és három lovas hadosztályt útnak indított Szibériába, az Amur vidékére, a mandzsűriai határra. A mongol határon szintén nagy katonai készülődések folynak. Nsgyven ezer főnyi mongol lovasság orosz tisztek vezetése alatt átlépte a kínai határt. Irkuck és Csita városokba állandóan érkeznek a nehéz tüzérségek éa muníciót szállító vonatok. ms Giss»»!»®®» aaesasHse sjbh«» ocss A moszkvai olasz követet az orosz vasúton kirabolták. Rómából érkező jelentések szerint Cerutti lovag olasz követet Moszkva és Odessza között a vasúton kirabolták. A rablók betörtek a diplomata- pecséttel lezárt vasúti kocsiba és feltörték. Cerutti lovag tíz évvel ezelőtt hosszabb ideig Magyarországon teljesített külügyi szolgálatot. Felesége is magyar asszony: Paulay Erzsi a kitűnő színésznő. Egy váci fegyenc az egri kir. törvényszék előtt. Életének kétharmad részét börtönben töltötte el az 50 éves Sváb Lajos — Egy volt ügyvédi írnok pályafutása. Sváb Lajos 50 éve# «zegedi születésű köszörűssegéd a múlt őeszel Somodi József egri kö- szörűsmeBternél dolgozott. Sohasem szerette a munkát ép egy szép napon magára vette gazdája bekecsét, összeszedte a műhelyben található értékesebb borotvákat és késeket és azokkal együtt eltűnt Egerből. Somodi mindenfelé kerestette volt segédjét, míg egyszercsak ráakadt — a váci fsgyházban, ahol most 3 évi fegyház büntetését tölti Sváb Lajos. I Lopás és sikkasztás miatt pén«tat*®-uw»**?«#«» ammm MMMS99M# Gróf Apponyi Albertet meleg ünneplésben részesítették Hágában. A kereskedelemügyi tárca költségvetése. A képviselöház mai ülése
