Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-04-09 / 81. szám
ЙОШ NEFÜJÖAÖ 1927. április 9 Belgium egy magyar diák megvilágításában. Kassa Endre tanulmánya. Antwerpen kikötőjének története, amely már a VH-ik században kezdődik, öeaze van kapcsolva Escaut történetével ; igen érdekes tanulmányoknak nyújthat anyagot, s nekem mind az iskolai munkában, mind azonkívül, volt is alkalmam ezt tanulmányozni. E beszámoló keretén belül azonban tartózkodni kívánok a túlságos részletekbe való bocsájtkozásból, adatok fölsorolásától a dockok leírásával kapcsolatban, mert ez minden hivatalos, a kikötőről kiadott brosúrában megtalálhatő. A történeti részből ciupán az Escaut fölszabadításának eseményét (1863.) óhajtom fölemliteni, a- mely a kikötőnek egyszerre hatalmas föllendülést adott. Mint köztudomású, az Esecut folyó, amelynek Antwerpentől a tengerig terjedő folyása, 88 kilométer, holland területen éri el az északi tengert. — A hollandusok a városra való féltékenységből igen hosszú ideig elzárva tartották a folyót olyképen, hogy a hajók még magas váltságdíjak lefizetése mellett sem igen juthattak el Antwerpenig. Hosszú küzdelem után azonban sikerült a belgáknak Anglia segítségével egy bizonyos, egyezer « mindenkorra szóló, váltságösszeg lefizetésével ettől az ártól megszabadulni, azonban a folyó semlegesnek nyilváníttatott és igy a belga hadihajók nem hajózhatják. A legutóbbi időbeD, amikor a belga király Kongóba utazott, nem Antwerpenben, hanem Ostende-ben szállott hajóra. Ami a kikötő technikai konstrukcióit illeti, erről csak annyit, hogy e tekintetben még nem érte el sem.New-York, sem London vagy Hamburg nagycza básu, modern felszerelésének színvonalát; különösen szembeötlő a balpart kihasználása tekintetében történt eddigi mulasztás, jóllehet ezt újabban pótolni igyekeznek, nem áll azonban rendelkezésre a szükséges tőke- mennyiség, annál is inkább, mert jelenleg a kikötő nagyob- bátételén egy hatalmas munkán dolgoznak. Újabb és az eddigieknél nagyobb Basseneket építenek ki, amelyekkel bővítik a kikötőt, elvágják az Escaut óriási kanyarulatát és igy egyszersmind rövidebbé teszik az érkező és távozó hajók útját. Ez a munka még jónehány évig el fog tartani, befejezése után azon ban Antwerpen lesz a világ legnagyobb kikötője. A «Hinterland« nagyságáról és állandó növekedéséről tett állításomat a tonnaforgalom statisztikai adatai 24 igazolják, amelyek az 1913-as esztendőről 14116.819 tonnáról számolnak be, amivel szemben 1924-ben már 19.302.534 tonna áll. óriási fejlődés ez tekintettel a közbeeső háborúra még akkor is, ha a német kikötők jelenlegi elnyomottságára gondolunk. Kétségtelen, hogy bizonyos idő el- ttsww<ws»» múltával Hamburg elhódítja Antwerpen hajóinak egy részét, anélkül azonban, bogy ez, az utóbbi megerősödött helyzetének, amelyet ujebb csatornatervek még erősíteni akarnak lényeges kárára történhetnék. (Folyt, köv) Kivándorlás Kanadába. Heves vármegye északi vidékéről félezer ember indul az idén a bizonytalanság földjére. Eger, április 8. Abból az alkalomból, hogy Zágonyi Sámuel nyug. m. kir. alezredes a kanadai kivándorlás problémáiról, mint személyes tapasztalatai alapján a fontos kérdés igazi ismerője, előadásokat tart vidékünkön, szükségesnek véltük azoknak az adatoknak beszerzését, amelyek Heves megyében a Kanadába való kivándorlás méreteit mutatják. Dr. Búzás Endre vármegyei másodfőjegyző, az útlevél és a kivándorlási ügyek előadója elmondotta munkatársunk előtt, hogy 1926. julius l-től 1927. március ll-ig 187 darab Kanadába szóló útlevelet állított ki az alispáni hivatal, de ezen kívül meg 210 kivándorló útlevelének kiállítása van ez idő szerint folyamatban. Csaknem fél ezer ember vándorol tehát ki az idén Heves megyéből Kanadába. A kivándorlók legnagyobb része a vármegye északi vidékeiről, a pétervásárai járásból és az egri járás felső községeiből kerül ki. A gyöngyösi, a tiszafüredi és a hevesi járásban alig akad kanadai kivándorló, a hatvani járásból pedig még egyetlen ember sem indult Kanadába. A kivándorlók javarésze olyan szegény ember, földműves, napszámos, akinek itthon nincs vagy legalább is igen nehéz a megélhetése. Ezek azzal a céllal vágnak neki az idegen földnek, hogy néhány évig kinn- meradnak Kanada mezőin, pénzt szereznek és újból hazatérnek. Zágonyi Sámuel a Kanadában, hosszú idők viszontagságai között, szerzett személyes tapasztalatai alapján épen azokról a kérdésekről tart kimentő előadást, hogy milyen sors vár a kanadai >igéret földjén« ezekre a nagy reményekkel útnak indult szegény véreinkre. SHh»w «NHH>**hwmS—Мша<И»дг»*mVtinvroахания Agyonlőtte tizennyolcéves húgát, akinek életét előzőén bebiztosította. Prága, április 8. A rendőrség tegnap délelőtt egy biztosító társaság feljelentésére letartóztatta Haugh Vencel 25 éves kereskedőt, aki 18 éves húgát revolverrel agyonlőtte. A kereskedő néhány héttel ezelőtt a húga életét annak М^«иШ,4М*«11И№1ф< -ми*** . •**•**.-, -«лк tudtán kívül bebiztosította száz. ezer cseh koronára. A letartóztatott beismerte, hogy a gyilkosság elkövetése után 6 helyezte a leány mellé a revolvert, mert így az öngyilkosság látszatát akarta kelteni. Már csillogó húsvéti kirakatok ragyogják be az esti korzót. Látogatás a cukortojások és csokoládé-nyuszik között. — Nincs forgalom, keveset peng a pengő. — Szagosabb az utca, merre, merre járunk . . . Eger, április 8. Ünnep közeledik ismét, karácsony után az év legnagyobb' ünnepe: husvét. Ilyenkor Egerben is elevenebb az élet, a műhelyekben hangosabban zúg a pöröly, az utcák, a boltok népesebbek és kereskedelmi színezetet ölt magára az egész város. A gyér villanyfénnyel megáldott egri utcákon pedig már csillogó húsvéti kirakatok ragyogják be az esti korzót. Ezeknél a háború előtti sem volt különb, a háború előtti sem volt gazdagabb. De vájjon mit szólnak mindezekhez az érdekeltek, akik a kirakatok mögött, a pult mellett, napestig várják a vevőt? Szagosabb az utca, Merre, merre járunk . . . A Szent László drogéria kirakatát húsvéti parfőmök százai és ízléses, házilag festett nyúlás tojások díszítik, míg bejjebb már hektoliteres üvegekben áll a tejszinú rózsavíz. Az illatszerek hazájában még nincs élet. Tassy József tulajdonos nyilatkozik : Csak nagyhétre várható a forgalom nagyobbodása. A hónap elején vagyunk, mégis ritkán akad egy- egy jobb vevő, aki 10—20—30 pengőt is elköltene nálam. Húsvéti cikkekből nagy a készlet és — tekintetbe véve az általános gazdasági helyzetet, — örülnék, ha a felét eladnám ! Az illatszertárból a közel múltban drogériává avanzsált Diviaczky Gyula üzletét keresem fel ezután, ahová a sok parfőmös üveg és szagos szappan közé már befészkelték magukat a halálfejes mérgek. A locsoló parfüm üvegje 70 f — 1 P, a fioomabb parfüm dekája 1 P —2 P 40 f, a rózsavíz literje 8 f, porlasztó locsoló darabja 3—4 P, gummibéka és gyűrűlocsolő darabja 80 f, és kölnivíz üvegje 1 P 20 f — 3 pengő. Mór ász Miklós cukrász szerint pár nap múlva megváltozik a helyzet, mert ma még nincs forgalom és keveset peng a pengő. A közönségnek — úgy látszik, — megjön a vásárlási kedve és a húsvéti vásár nem sokkal lesz rosszabb, mint a karácsonyi volt. Az Elek-1 estvérek cukrászdájában egyszerre beszél a két Elek fiú: Nagy a konkurencia és a közönség csak az olcsóbb dolgokat keresi. — A forgalom nagy kinálat mellett, ma még csak közepes. Árak: cukortojás darabja 8 f — 1 P, csokoládé tojás darabja 10 f — 56 P, selyemtojás darabja (bonbonnal töltve) 44 f — 10 P, csokoládé bárány, kakas és nyúl darabja 20 f — 88 f, madárfészek (csokoládé) darabja 1—2 P, és bádogtojás cukorral töltve 30 f. Az árak tehát mindenütt elég barátságosak, de azt hiszem, hogy, ha a szeszélyes áprilisi időjárás nem változik meg, hus- vét napján is esik az eső, akkor közülünk sokan arra bízzák a lányok megöntözését. És rossz napja lesz úgy az illatszereiz- nek, mint a cukrásznak, (b.) Kétszázmérföld távolságból sikerült a televíziós kísérlet. Newyork, április 8. Az Egyesült Államok posta- ügyi vezetői egymástól kétszáz- mérföld távolságra eső állomáson állomáson kisérleteket végeztek a legújabb televíziós (távolbalátó) készülékekkel. A kísérletek teljes mértékben sikerültek. A készülék tisztán felismerhetően vetítette vászonra a kétszáz mérföld távolságban a leadó gépezetnél beszélő Hoover államtitkár képét.
