Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-01-11 / 7. szám

1927. január 11. EGRI NÉPÚJSÁG 3 szab határt az áralakulásnak is. A halfogyasztás emelkedése a tavaszra várható, Bmely ki fogja egyenlíteni azt a kínálatot, amely a tavaszi munkák megkezdésé­nek pénzszükségletével áll össze­függésben. Hány százalék kamatot lehet bekebelezni ingatlanokra? A kormány és a közvélemény figyelmét a legutóbb egy nem­zetközi inttrpHláció hívta fal arra a veszedelemre, amely az ingatlanoknak a törvényesnél jóval nagyobb kamatokkal való megterheléséből származik. A törvényes rendelkezések sze­rint ugyanis ingatlanokra nyolc százaléknál nagyobb kamatot bekebelezni nem szabad. Ez a tilalom az uzsoratőrvénybe is bele van foglalva, azzal a ki­egészítéssel, hogy magasabb ka­matok biztosítása vagy behaj­tása végett bíró sem rendelhet el végrehajtást. JSft2fc!£:S!2MS£3S3l!;5fc3t3fc3fc3fc A pengő az egri vásáron. — Jó reggelt, — mondja a nagysága az árusnak — adjon kérem 3000 koronáért török­mézet. — Tessék 1 Harminc fillér. — Mi ? Harminc filiór ? Meny­nyi az koronában ? — Kérem, nekünk fillérben kell számitmuok. őnagysága tízezer koronást szorongat. — S fülért fog visszaadni ? — Dehogy. Koronát. — És fillérben fogja kiszámí­tani? — Igen, fillérben. — Tehát mennyit kapok vissza? — Viasza tetszik kapni. Izé... igen . . . tízezer koronából . . . No, igen, visisza tetszik kapni... Újabb vsvö érkezik. — Hogy azatyűkrös szív la? — Egy pengő egy. — Attú lesz a kend nyaka véres! Hát hogy tanáhat illyet ki kend? Nékem pedig három is kéne belülié. — Mennyi az koronában? — kérdezik most már valamennyien és számolnak: »egy pengő az 12 500 korona . . . egy fillér az 125 korona . . .< — Hol van 125 korona ? . . . — kérdezi a mézeskalácsos. — Maga hallgasson, inkább adjon már vissza — szól rá az első nagysága. Tanúk, akik.körbe verődtek, csak úgy szokásból karban han­goztatják: — Felfelé kerekített! — Rendőrt kellene hívni! — kiabál valaki, aki egyáltalában nem vevő. — Én nem kerekítettem fel­felé, én egyáltalában nem kere­kítettem — jajgatja az árus. — Hát mennyi koronában harminc fillér? No és mennyi egy pengő? — zajonganak kö- röskörül. — Hát tessék megmondani! Mind Összenéznek. Hát mennyi? Egy percig mély csend, majd mindenki számolni kezd: «Egy pengő az 12.500 korona egy fillér az 125 korona.« Közben újabb percek múlnak el. Mindenki morog. »Ha egy fillér az 12 korona, akkor . . .« Az árus hellyel kínálja a kö- rüláilőkat. Megforgatják az üres kosarakat és ráülnek. Ceruzák, papírok kerülnek elő . . . — Lapzártakor értesülünk, hogy Angyalosai Leokádia és Barna bőha Rozália egri lakoso­kat, valamint Musztafa Némái vásárost, akiken váratlanul sú lyos idegbántalmak tünetei mu­tatkoztak, a mentők az irgalma- sok gyógyintézetébe szállították. Áll po'.uk súlyos. HÍREK- Eger, 1927. január 11. — A pengő ezüstjében szívhez szólóan csen­genek a varázsigák: Mondottam, ember, küzdj és bízva bízzál! Az uj pénz által az illuzio­nisták ős a fösvény vagyoa- imádók határozottan szegényeb­bek lettek, a magyar feltáma­dásban hívők azonban egy erős reménységgel gazdagabbak. Mi nem sajnáljuk a lepedő nagyságú papírokat, a százez­res és milliós számokat, trianoni szenvedéseink örök okmányait. Könnyen búcsúzunk el a talmi gazdagság látszatától, szólván a régi dallal: Isten veled, gyö­nyörnek sok lett volna . . . A zsugoriak is jól járnak azonban, mert mit eddig nem tehettek, immár megcselekedha- tik: pénzüket, garasaikat végre fogukhoz verhetik. Könnyű szívvel válunk meg attól a pénztől, melyhez a spe­kulációnak oly sok bűne tapadt, mely könnyelműségre nevelte népünket, mely költekezésre késztetett, mely éveken át meg- csufolta a takarékosságot, mely gazdasági életünk vérkeringé­sébe mérgezőleg hatott, mely csődbe vitt oly sok szent lelke­sedéssel kezdett kemény tervet és nemes vállalkozást is. Mely pénz, mint telhetetlen iszákos a törkölyös poharat, fel­hörpintette az árvák filléreit és áradásba fullasztotta a hazának kölcsönzött vagyonokat és bit­ből és szeretetböl letett alapít­ványokat. Ezen sötét gondolatok és ke­servek árnyékában azonban az adja meg a legnagyobb vigasz­talást, hogy mindezen bajoknak az okai nem magunk voltunk, mindez a mi szerencsétlen sor­sunknak volt szomorú következ­ménye. Azért az első pengőket a ma­gyar most még, mint Szondy két aprődja az árva lantot: pengeti, pengeti sírván, de elközeleg az idő, mikori vitézi kardokkal és sarkantyúkkal együtt fogja pen­getni azt, megcsörgetve a Kár­pátok, a Bánát, a Hargita fölött s pengő cimbalmok zenéje mel­lett ölelkező magyarok fogják csókolni pengópénzünkőn a ma­gyar szent koronát! Kádár József. Kinevezés Heves vármegye fő­ispánja dr. Temesváry István egri járási tiszti orvost, h. vármegyei tiszti főorvost Heves vármegye h. és tb. főorvosává nevezte ki. Jegyzögyülés a Vármegyeházán. Az egri járás jegyzői kara szomba­ton délelőtt 10 őrakor dr. Szabó Gyula főízolgabirő el öklete alatt értekezletet tartott a Vármegye­ház kistermében, amelyen töb­bek között dr. Magnin Elek s?:o!gibirő és Santl járási gaz­dasági felügyelő is megjelent. Az egybegyült jegyzők a köz­ségi háztartási dolgokat beszél­ték meg. Nyugalomba vonul Heves várme­gye számvevőségi főnöke. Vanyek József in, kir. főszámtanácsos, vármegyei számvevőségi főnők, mint értesülünk, nyugalomba vonul. Vanyek Józsefet hosszú közéleti munkássága alatt nem­csak a vármegye központi és vidéki tisztikarának, hanem Eger város és Hevesmagya egész társa­dalmának is őszinte tiszteletét éc meleg szeretetét és miudaay- nyiunk elismerését érdemelte ki. A megyei számvevőség új főnöke értesülésünk szerint, a szám­vevőség egyii legrátermettebb tapja, Kajetán Endre m. kir. számtanácsos lesz. Kinevezés. Az egri főkáptalan Fehér Aladár uradalmi segéd­tisztet a bagotai gazdaság inté­zőjévé nevezte ki. Az új választói névjegyzék elké­szítésére Heves vármegye főis­pánja összeíró-biztosokká Ma­rosi Mihály, Ma’.uska János, Ma­dák Alajos, Bíró Kálmán, M-n- tusz József, Révész Róbert, Fa- kacs Sándor, Tarney Kálmán, Gáspár István, Thun Endre, Lestál Miklós, Biedermann Adolf, Fejér Mihály, Simon Gyula, Sza­bó Vilmos, Kállay István Bődy Antal, Miklő»y Zoltán, Barabás Sándor és Husovszky Kálmán igazgatókat, illetve tanít ókat ne­vezte ki. Helyreigazítás. »Az iskolaépíté­sek hatása Eger gazdasági éle­tében« című vasárnapi cikkünk­be az Angolkisaaszoyokintézete új épűletszárnyának tervezője­ként elírás folytán, Waelder Gyula műegyetemi tanár neve került. Ezzel szemben helyre­igazításul közöljük, hogy az épületet a Nagy Testvérek egri cég tervezte. Az elragadó asszony kü'önösen büszke csodaszép h«*jára, amelyet a r-ndszeres hajápolásnak köszönhet. Okos, előrelátással csak a legjobbat használja a fejmosásra: s ez a «Fekete fejű Shampoon»! A shampoon a hajat fényessé és selyempuhává teszi, laza, telt kül­sőt ad annak és kellemes illatot ad. Bevásárlásnál pontosan ügyeljünk a «Fekete fej» védjegyre. 1 P Ez az igazi védjegy: MINDENÜTT KAPHATÓI Tilos a vasúti pályatesten haladni Sokan, mtggondoiatlauúl, a vas­úti síneken teszik meg útjukat az egyik falutól a másikig. A füzesabonyi esendőről’« a na­pokban tettenérte Székely Ist­vánná füzesabonyi lakost, aki a pályatesten h d »dt M iklárröi — Füzesabony felé. Testi épség elleni kihágás címén megindult ellene az eljárás. Ismeretterjesztő előadás Füzes­abonyban. Füzesabonyban vasár­nap délután Maixner Jenő, a Hevesmegyei Takarékpénztár fü­zesabonyi fiókjának a vezetője ismeretterjesztő előadást tartott tartott a pengő-átszámításról, melyet a jelenlevők a legnagyobb figyelemmel hallgattak végig. Állást kaphat, — állást keres. A miskolci hatósági munkásközve­títő intézet legutóbbi kimutatása szerint állást kaphat: 3 bor­bély, 1 gépkezelő, 1 szabó, 2 kocsis, 1 gazdasági cseléd. — Állást keres: 2 ács, 14 anzíalos, 27 cipész, 17 gépész, 3 fűtő, 3 gyári munkás, 1 mészáros, 1 kádár, 1 kalapos, 5 kocsi és ke­rékgyártó, 2 kertész, 7 kovács, 19 kőmíves, 1 kövező, 7 lakatos, 9 mázoló, 52 napszámos, 7 sütő 11 szabó, 3 pincér, 1 bőröndös.l vasesztergályos, 1 bányamun­kás, 62 szolga, 52 kocsis, 17 gazdasági cseléd és 1 gazdasági ispán. * A vér fölfrissítése céljából ajánlatos néhány napon át ko­rán reggel egy pohár tarmésze- tes «Ferenc József keserüvizet inni. Az egész világon rendelik az orvosok a valódi Ferenc József víz használatát, mert ez szabá­lyozza a bélműködést, erősíti a gyomrot, javítja a vért, meg­nyugtatja az idegeket és ezáltal új életerőt teremt. Kapható gyógyszertárakban, drogériák­ban és fúszerüzle ékben. * A XVII. Magy. Kir. Osztálysors­játék negyedik osztályának sors­jegyei már megérkeztek s kap hatók az Egri Keresztény Sajtó- szövetkezet könyvkereskedésé­ben. T. ügyfeleinket kérjük, szí­veskedjenek sorsjegyeiket sür­gősen átvenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom