Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-03-11 / 57. szám

Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. március 11. péntek. XLIV. evf 57. sz Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. iBBiMhiaaa^g n1 vmmHiii.niNi.iii i ii miii'imuih' i' u\ ' mi 'ami h Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Mikor? A pénzügyminiszter hazajött és pénzt hozott. Pontosabban szólva: engedélyt a saját pénzünk egy nagykeservesen megtakarí­tott összegének beruházások cél­jaira leendő felhasználására. — A külügyminisztert is rövidesen hazavárjuk e hogy mit hoz a külügyérek mindig rejtélyes tar sólyában, aligha fogja tudni a közvélemény. Kultuszminiszte­rünk meg mostanában indul út­nak nyugat felé, hogy újból erősbítie kulturális ktpcsolata- iDkat. Államférfiak jönnek — mennek, tudásuk legjavával és szivük vérével iparkodnak sor­sunkat jobbrafordítani, de tö­rekvéseiket gyakorta elgáncsolja a mindig éber rosszindulat s a hőn óhajtott, régóta várva-várt ajándékot a győztesek alkotta areopágtől még mindig hiába reméljük. A béke revíziója nyil­ván a jövó álma marad. Pedig a konszolidációra való minden igyekvésünk közben is állandóan erre a célra van füg­gesztve tekintetünk. Amíg ebből a kívánságunkból nem lesz reális valóság, addig megnyugodnunk nem lehdt. A békeszerződés re­víziója nélkül a lassú sorvadás kinpadjára feszítve idővel el­pusztulunk, egyelőre balkanizá- lődunk — menthetetlenül. Ebben a siralmas állapotban persze hogy felfigyelünk minden tényre, amelytől fordulatot vár­hatunk. A legkisebb jel is, mely alapul szolgálhat a feltevésre, hogy odakinn mégis csak felül­kerekedik a jobb belátás, — számunkra már a vigasztalás forrása. Ezekből a lelki injek­ciókból él a bizalmunk. Most az angol külügyminisz­ternek arra irányuló kezdemé­nyezése varázsol némi fényt a magyar horizontra, hogy a kul- turállamok együttesen lépjenek akcióba a bolsevista izgatással szemben. E mozgalomnak kap­csán talán kimélyül valameny- nyire a hatalmak részvéte or­szágunk iránt, mely a boleeviz- muitól már annyit szenvedett s mely ma is célpontja ez egyre megújuló vörös kísérletezésnek. Évszázadokon keresztül a török veszedelemtói védelmeztük Nyu- gat-Eurőpát, ma azugyarcaak Ke­letről megindult újabb romboló áradatnak igyekszünk gátat vet­ni, mint hősies elszánteágú gla­diátorai a polgári rendnek. Keményen és önfeláldozőan álljuk a sarat s közben nem akarunk reágondoloi mindarra, amit a páriskörnyéki békében lefektettek és amit az elszakított területeken testvéreinkkel azóta is elkövetnek. De mikor eszmélnek mind­erre azok, akiknek kapujában csonkán is becsülettel állunk őrhelyünkön ? ! K—ny. .-.in» A XVIII. század műemlékei Egerben. Wälder Gyula műegyetemi tanár vasárnap délelőtt művészet­történeti előadást tart az egri városházán. Rendkívüli műélvezetben lesz része az egri közönségnek va­sárnap délelőtt as Urániában, akkor fog Wälder Gyula mű­egyetemi tanár, hazánknak itt is jól ismert és nagyrabecsűlt egyik legkiválóbb építőművésze előadást tartani Eger műemlékei­ről. Wälder a barokk művészet­nek nemcsak gazdag forma­kincsét ismeri a legalaposabban, hanem éveken át folytatott ta- nűlmánysi révén szinte beleélte magát a korszak szellemébe, mely azt létrehozta. Nem csoda, hogy megszerette Eger városát, melyet XVIII. századi műemlékei első sorba emelnek a hazai vá­rosok között. Wälder lelkes pro­pagandát fejt ki azért, hogy Eger barokk nevezetességei men­tői szélesebb körben ismertekké legyenek s megérdemelt mél­tánylásban részesüljenek. Nem régen a Műemlékek Országos Bizottsága által rendezett előadá­sok sorozatában Wälder Gyula mutatta ba először a fővárosi közönségnek Eger páratlan lí­ceumát, templomait s a városban sok épületen.megmaradt barokk művészeti ékítmények példáit, vetített képekben és hozzáértő O SW»»"-« művész ettörténeti magyarázattal. Csodálkozó érdeklődés kísérte végig a művészi szellem meg­világításában egymást követő szebbnél szebb képeket, mert a hallgatóság nagy részének fo­galma sem volt arról, hogy Eger művészi jelentősége magasan felülemelkedik a vidékies szín­vonal fölé és magunknak tar­tozunk annak a mulasztásnak helyrehozásával, hogy a múlt­bői ránkmaradt legértékesebb művészeti alkotásokat ismerjük és megbecsüljük. A Mese szerencsés gondolattal úgyszólván a közőhajnak tett eleget, mikor megkérte Wäldert, hogy a budapesti előadását itt Egerben megismételje. Wälder készséggel vállalkozott a kérés teljesítésére, azzal, hogy az elő­adás egész jövedelme a Mese javára szolgáljon. S így az egri közönségnek a vasárnapi elő­adás nem csak kivételesen érde­kes műélvezetre nyújt alkalmat, hanem Eger derék úszóinak ügyét is az eddiginél biztosabb alapra segítheti, hogy anyagi nehézségek ne gátolják őket vi­lágra szőlő sikereik folytatásá­ban. ti— A keresztény gazdasági párt szónoka a magyar köztisztviselőkről. Várnai szocialista képviselőtől az elnök megvonta a szót durva kiáltozásai miatt. — Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter az ösztöndíj-javaslatról. Budapest, március 10. A képviselőház mai ülésén az ösztöndíj-javaslat tárgyalásánál Kétly Anna szociáldemokrata képviselőnő, akit éppen tegnap oktattak méltó módon a vallás- erkölcsi nevelés ellen mondott beszéde miatt, a mai ülésen a nemzeti hadsereg és a tisztvi­selők ellen beszélt. Grieger Miklós keresztény gaz­dasági párti képviselő örömmel üdvözölte Klebelsberg kultusz- miniszter javaslatát. Elmondja, hogy a középosztály az, amely szenvedéseiben a múltat nem felejtette el és várja a szebb jövőt. Kunfiék kitessékelték az értelmiséget az országból, Lin­der és Pogány is elküldték a tisztviselőket, mert féltek tőlük. Elismeréssel adőzik a tisztvise­lői karnak, amely néma meg­adással viseli a magyar sorsot és nem rendez tüntetéseket, nem lép sztrájkba, mint pl. az osztrák tisztviselők. Ez a javaslat is egy lépés különben a tisztviselő- kérdés megoldásához, De a kul­tuszminiszternek nem szabad itt megállnia, hanem a közalapít­ványokból az iparos, földmivss és munkás osztály gyermekei részére is ösztöndíjakat kell lé­tesíteni. Várnai szociáldemokrata kép­viselő szólal fel ezután, aki vé­delmébe veszi Kunfit. Gáspárdy Elemér: Tehetséges gazember volt, Várnai magából kikelve kiabál Gáspárdy felé: Aljasság, Gyá­vaság! Gazember! Elnök ezért megvonja a szót Várnaitól. Pintér László a következő szó­nok, aki megfeddi Kétly Annát a nemzeti hadsereg ellen elköve­tett támadás miatt, majd dicséri és elfogadja a kultuszminiszter javaslatát. Gróf Klebelsberg Kunő kultusz­miniszter kijelenti, hogy erede­tileg három javaslatot akart be­terjeszteni az ösztöndíjakról: egy ösztöndíjat akart létesíteni a magasabb rendű műveltség megszerzésére, egyet a közal­kalmazottak gyermekei részére, végül pedig egy általános te- hetsógvédelmi javaslatot akart hozni. A mostani javaslat ügy keletkezett, hogy egymillió pengő állott rendelkezésre a közalkal­mazottak illetményeinek rende­zésére. Ez az összeg nem volt elegendő s annak helyesebb felhasználását vélte egy olyan ösztöndíj megalapításában, amely a köztisztviselők egy nagy ré­szének elveszi gondját a gyer­mekneveltetésnél. Csodálkozik, hogy a szociáldemokrata kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom