Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-03-09 / 55. szám

Eger, 1927. március 9. szerda. XLIV. evf 55. sz Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Előfizetési di] postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. lKMff.A im t—rrwrwrr POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Gallia fegyverben védelmezi a békét, ó legalább így mondja s szavát elhinni gavallér köteleség ; pedig ez a békeszeretei egyre furcsább esz­közökkel operál. A francia had­sereg békelétszáma már eddig is jóval nagyobb volt, mint a háború előtti «militarista» Német­országé. A hatalmas ármádiának, a hadi repülőgépek másfélezer­nyi számából következtethetően, fölszerelése is nyilvánvalóan első­rendű. Poincaré népének azon­ban mindez még korántsem elég. A francia kamara ötszáz sza­vazattal harmincegy ellenében elfogadta a nemzetnek háború esetére való megszervezéséről szóló uj törvényjavaslatot. Ennek értelmében a tizenötödik évtől a hatvanadikig minden francia polgár, nemre való tekintet nél­kül, kormányrendelettel mozgó­sítható, hadi szolgálatra köte­lezhető a a háború kivételes hadijoga alá vonható. Nincs hát többé különbség kombattáua és polgár között a a netán elkövet­kező uj háborút Franciaország részéről az ötmillió katona he­lyett a szó szoros értelmében negyvenmillió polgár fogja meg­vívni. Nehogy azonban erre sor kerüljön, a német és az olasz szomszéd felé, no meg a tenger felé is, tökéletes uj erődmüvek áttörheteilen láncolata fogja vé­deni Napoleon nemzetét. Ez a nemzet tehát tetőtől talpig vasban áll. A iegázoh és gűzsbakőtöu szomszéddal szem­ben sem látja fölöslegesnek az óvatosságnak ezt a túlzásba menő mértékét. Valami keveset mi magyarok is okulhatunk, vagy legalább restelkedhetünk e példán. A mi szomszédaink nem letiport és lefegyverzett népek, de ugyan­csak jól vértezett »győztesek». Kivülök, akik aggódva figyelik minden lépésünket, más ellenség is lesben áll, hogy egy alkalmas percben torkunkra fojtsa a szót: a vörös rém még mindig kisért a kémei és mindenre elszánt martalőcd mindmáig itt lappan- ganak sorainkban. Maga az an­tant is belátta helyzetünk ko­molyságát e harmincötezer főnyi zsoldos sereget engedélyezett belső békénk védelmére. Ezt a sereget azonban a ma­gyar hősök ivadékaiból nem le­het összehozni. A viszonylag csekély létszámból, az általános munkanélküliség dacára, még mindig hiányzik tízezer ember. A katonáskodás hiába biztosit tisztességes megélhetést, népünk­ből alig akad reá vállalkozó. ■’Wife.'» Hungáriát nyolc év előtt erő­szakkal fegyverezték le a Hun­gária nyolc év alatt önként le­szerelt. Készségesebben, mint­sem ellenfelei remélni merték volna. A pacifizmus népünk so­raiban tökéletes munkát végzett. Olyan tökéleteset, hogy ha hí­ven prőbálnók ecsetelni, cikkünk végére — úgy lehet — az ügyész tenne pontot. MSÜB» tizenegy órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Kálnoki-Bedö Sándor beterjeszti a biztosításokról szőlő törvény- javaslatot. Ezután harmadszori felolvasásban is elfogadták az adók csökkentéséről szóló, vala­mint » honvédelmi minisztérium alá tartozó nyugdíjasok ellátá­sáról szőlő törvényjavaslatokat. A trianoni békeszerződéssel kapcsolatos katonai intézkedé­sekről szőlő törvényjavaslat tár­gyalása következett ezután. Gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter kiemeli a javaslatnak ast a jelentőségét, hogy kato­nai kérdésekben először sike­rült elfogadtatni az antant ha­talmakkal a magyar álláspontot. A tizenkét páncélos autó ren­deltetése nem az lesz, hogy a magyar munkás tömegek ellen használjuk fel, mint Reisinger Ferenc mondotta. Ez csak az olyan elemek ellen áll készenlétben, amelyek a rend és béke megbontását kiGérelik meg. Egyébként is a sízociál- demokrata párt ne sajátítsa ki a munkásságot magasak, mert a magyar munkásság túlnyomó nagy része nem szociáldemokrata. A szakszervezetbe is csak azért iratkoznak be igen sokan, hogy így könnyebben munká­hoz jussanak. Igaza van Reisinger képvise­lőnek abban, hogy nem a fegyver a fontos, hanem az, hogy kik állnak mögötte. is fogják azokat a törvény és a nemzet védelmére éa nem enge­dik kicsavarni kezükből, mint azok, akik 1918. októberében álltak a fegyver mögött. «•sSKÍKS *»••*>* ~ • A felügyeletet kiveszi a iskolai tanfelügyelők kezéből és külön felügyelöbizottságra ru­házza. Itt említjük meg, hogy a kép­viselőhöz igazoló állandó bizott­sága ma délelőtt ülést tartott, ; amelyen többek között Haller István egri, Hódossy Gedeon gyöngyösi és Krisztián Imre kápolnai képviselők megbízó- levelét igazoltnak vette. Gróf Bethlen István miniszterelnök a szövetkezetekről. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara küldöttsége a miniszterelnöknél. Miskolcról jelentik : A szövet­kezeti kérdés gyökeres rende­zése és a szövetkezetek állal támasztott éles verseny enyhí­tése ügyében az ország keres­kedelmi éa iparkamarái folyó hő 3.-án küldöttségilag keresték fel Bethlen István gróf minisz­terelnököt. A küldöttségben a miskolci kamara részéről Hét- hársi Neuman Adolf elnök és Wittich Andor főtitkár vett részt. A küldöttség felhívta a mi- nisztsrelnök figyelmét arra, hogy mily indokolatlan versenyt tá­masztanak a kereskedőknek ezek a szövetkezetek, mert tag­jaikon kívül mindenki számára szállítanak a szolgáltatnak ki árut és iparcikket. Minthogy ezek a szövetkezetek áiíami tá­mogatásban részesülnek, szük­sége», hogy éppen a segítség helyes gyakorlása szempontjá­ból kizárólag tagjaiknak állja­nak rendelkezésére. A miniszterelnök, a küldött­ség tagjainak adott válaszában kiemelte, hogy a szövetkezetek a háború alatti kötött gazdál­kodás folytán jöttek iétre, ami­kor az állam kénytelen volt a magángazdálkodásba belenyúlni. Az infláció idején ugyan némi könnyítések jöttek, azonban a kötött gazdálkodás még nem szűnt meg teljesen. Az állam kényszeritve volt, hogy bizo­nyos tevékenységet, amelyet ed­dig a magángazdikra bíztak, a kezeibe vegyen. Különösen a gazdák terményeinek értékes! isse céljából vált szükségessé, ami arra ösztökélte az államot, hogy azokat a szövetkezeteket, amelyek a terményértékesítési tűzték ki feladatul, támogassa. A körülmények asa már azon­ban fokozatosan megváltoznak és valóban szükségesnek mutat­kozik, hogy e téren is lebontás következzék be s revízió alá vétessék az a működés, amelyet eddig a szövetkezetek kifejtettek. Egyes szövetkezetek állami támogatását a tisztviselők sa­nyarú helyzete idézte elő, azon­ban meg kell találni a módot arra, hogy helyreállíttassanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom